Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-02 / 198. szám
XIV. ÉVF. 198. SZÁM. jpBcmafc ? T A B U Végleg felborultál! a térplésokaCsibi Magánjával! ügyének barátságos likvidálására A kormány egy „utólagos“ ülésben fogja közülni a magyar delegáció által előterjesztett pontokra válaszát — Mit mond a román kiküldöttek által kiadott koiniiniké ? " (Csíkszereda, augusztus 31) A Keleti Újság éppen a napokban számolt be arról, hogy a Rador félhivatalos sajtóiroda még a Csiki Magánjavak tárgyalására kiküldött bizottságnak augusztus 29-ére kitűzött gyűlése előtt két nap pal azt a hirt lanszirozta, hogy a magyar delegátusok és a román kormány kiküldöttei között megegyezés létre nem jöhetett a Magánjavak kérdésében, mert a magyar delegátusok azt 'állitják, hogy a vagyon tulajdonjoga a csiki Székelyeké, mig a román kormány az álláspont helyességét kétségbe vonta és ragaszkodik ahhoz a helytálló felfogáshoz, mely szerint a csiki székelyek csak bérlői voltak a vagyonnak, tulajdonjog nélkül, mert a tulajdonjog mindig a magyar államé volt s mint ilyen az impérium átvételével a román államra szállt. „A csiki javak kérdésének tanulmányozására kiküldött román bizottság augusztus hó 29-iki ülésében közölte a Népszövetséghez intézet panasz aláíróinak képviselőivel a román kormány egy nyilatkozatát azokra az elvekre vonatkozólag, melyek vezetni fogják a javak kezelése és jövedelmeik hováforditása tekintetében. A román bizottság arra kérte a kérelmezők képviselőit, hogy Írásba foglalva közöljék a román kormány nyilatkozatára vonatkozó észrevételeiket. A kérelmezők szóbelileg közölték ama alapelveket, amelyeket ők alkalmasnak találtak a kérdés megoldására. A bizottság a kérelmezők által előterjesztett pontokra nézve jelentést fog tenni az Ue- tékes hatóságoknak s egy utólagos ülésben fogja közölni a román kormány válaszát.“ Éz a nyilatkozat nyilvánvaló kibúvó és semmi más célt nem szolgál, mint az egyenes válasz megkerülését és az ügy további halogatását. Lehet, hogy Genfben beválik ez a politika, — ámbár ott is rá fognak egyszer jönni arra, hogy a kormánynak mi a célja, — de hogy a székely nép körében milyen elkeseredést idéz elő, azt mondanunk sem kell. íme, így akar a kormány barátságos viszonyt létesíteni a székelyekkel. A Csiki Magánjavak és kétszázmillió lejes Ipari kölcsön „kihelyezéséről“ fejedelmi töbEzt a nyilván megfelelő célzattal elhelyezett beállítást természetesen Pál Gábor dr. orsz. képviselő, a magyar delegáció vezetője, azonnal magcáfolta, amint azt a Keleti Újság is megírta s felhozta azt, hogy a román kormány az ez év május 15-én tett ünnepélyes ígéretének, amely szerint kötelezte magát arra, hogy a legrövidebb idő alatt a békés megegyezés megkísérlésére a népszövetségi panasz aláíróit meghívja a tárgyaló asztalhoz, — olyan formában igyekezett megfelelni, hogy Ígérete után egy hónappal, junins 19-ére hivta össze az első ülést, amelyen azonban, amint arról is beszámoltunk, a román kiküldöttek a békés megoldási módozatokra nézve még csak prepozícióval sem álltak elő, mig a második értekezletet csekély 69 nappal később, augusztus 29-ére hívta össze, tehát közel két és fél hónap után és akkor is a népszövetségi ülésszaknak szeptember 7-én kezdődő szessziója előtt egy héttel. Ez a szándékos késlekedés, valamint az eseményeket megelőző félhivatalos közlemény megjelenési ideje és hangja világosan dokumentálják a kormány békés megoldási hajlandóságának komolytalanságát s már akkor kételkedtünk, hogy a legutolsó percre hagyott augusztus 29-iki ülésben érdemleges határozatot, hozzanak a kiküldöttek, amelyre pedig a magyar delegáltakban minden készség meg volt. Az augusztus 29-iki tárgyalásokról kiadott kommüniké aztán a mi kételkedésünknek adott igazat és élénk fényt, vet arra a taktikázásra, amellyel a román kormány a csiki székelyscg- pfk ezt az égbekiáltó sérelmét kezeli. Röviden azt határozta a román delegáció, hogy — máskor fog határozni. Alább szószerint közöljük különben a román kiküldöttek által a tárgyalásokról kiadott kommünikét s így abból min denkinek módjában áll véleményt alkotni az ügy állásáról s a békés szándéknak a román kormány részéről való mikénti értelmezéséről: (ÉGÜNK FENNÁLLÁSÁNAK «5 ÉVES Jl öíLElM l almaim val vevőinknek ebben az évben íi eddiginél is nagyobb kedvezményeket nyújtunk. SZEKELYésRETI ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR RT. TÂRGU-MUREŞ. Fiókok: Bukarest, Brassó, Nagyszeben. Kedvező fizetési feltételek! Garantált minőség ! Szenzációs árak! Iiesben ukázokatad ki azjllami ügyvéd ur“ Körtvélyfáy József kalandos múltja, bukaresti küldötlségjárás és az erdélyi miniszter távirata, amelyhez nem lehet tudni, hogyan jutott hozzá — Sürgősen követeljük a vizsgálat megindítását és Körtvélyfáy ur erélyes leintését (Székelyndvarhely, augusztus 31.) A Csiki Magánjavak egész Genfig elhallatszott ügyének furcsa mellékhajtása támadt Székelyudvarhelyen. Egy bizonyos Körtvélyfáy József nevű ur tolta fel magát a székelység védőszentjének s abban a szemkápráztató perspektívában, amelyet az udvarhelymegyei székelyek előtt meg- lobogtatott, egy nagy, kétszázmillió lejes kölcsön kihelyezéséről is beszél, nem mondja ugyan, hogy ez az összegecske teljesen kiosztásra kerülne a hitelre éhes udvarhelymegyeiek között, de úgy beszél róla, mintha csak egy szavába kerülne és akkor hullanak a milliók a székelyek közé, mint az égi manna. Az „állami ügyvéd“ és a kétszázmilliós kölcsön. Ez a Körtvélyfáy ur valamikor ügyvédjelölt volt, az impériumváltozás után közvetlenül városi tanácsosi tisztet is betöltött Székelyudvarhelyen, aztán egy időre eltűnt, állítólag Bukarestben tartózkodott, de hogy ott mit csinált, azt senki sem tudja. Egy napon aztán ismét megjelent Székelyudvarhelyen, Nagyajtán is megfordult, de az ügyvédi kamara sehogy sem akarta tagjai közé besorozni. Állampolgársági ügyek likvidálására vállalkozott, később pedig, mint „állami ügyvéd“ mutatkozott be s ebben a homályos hatáskörű minőségben megkezdte furcsa tevékenységét. Április hó folyamán sorra járta a falvakat azzal, hogy egy „nagy állami kölcsön“ kieszközlésén fáradozik. Régi liberális múltjára hivatkozott és zavaros dolgokat adott elő egy liberális banknál kieszközlendő kölcsönről, amelyet bizonyos kétszázmillió lejes ipar- támogatási kölcsönből szakítanának ki Udvarhelymegye számára. Egy küldöttséget is szervezett, amely néhány hiszékeny vidéki gazdából állott s ezeket felvezette Bukarestbe, ahol állítása szerint bemutatta őket Duca volt miniszternek, sőt valami biztatásféléről is beszámolt. Cáfolnak az udvarhelyi liberálisok. Ilyen előzmények után meglehetősen kellemetlenül érinthette, hogy az udvarhelyi román pártok félhivatalosa, amely mögött Andreias, volt liberális prefektus is áll, kereken lecáfolta az egész „olcsó kölcsön“-akciót. Ezt irta a Har- gita: „Tudomásunkra jutott, hogy a vidéken Körtvélyfáy József ur a liberális párt nevében jár el s olcsó kölcsönökről tárgyal a gazdákkal. Figyelmeztetjük párthiveinket és a közönséget, hogy nevezettnek a liberális párttól nincs semmiféle megbizatása s igy kölcsönüggyel sem s azért ne üljön fel neki senki eljárási költségek előlegezése által, mert nem komoly dologról van szó. A nemzeti liberális párt nevében: Gh. Andreias, volt főispán.“ De Körtvélyfáy ur kalandjait az olcsó kölcsön körül a vármegyei magyarság lapja, a Vármegyei Közélet is leleplezte, érthető tehát ilyenformán, hogy gyanús tervei egyszerre ösz- szeomlottak. Erre Körtvélyfáy ur megkísérelte az udvarhelyi lapokat mosakodó nyilatkozataival elárasztani, azonban céltalanul, mert terrénumot nem tudott találni. ^Hirdetmésiy44 a Csíki Magánjavakrol és a mezőgazdasági hitel megszervezéséről Szétfoszolván tehát az olcsó kölcsön amúgy; is ködszerti varázsa, Körtvélyfáy József ur uj tevékenységi kört keresett magának. Augusztus első napjaiban egy hivatalos formát öltött „Hirdetmény“-t ragasztatott ki a székelyudvar- helyi hirdető oszlopokra. A román és magyai szövegű „hirdetmény“ az erdélyi miniszter rendeletére hivatkozik és fejedelmi többesszámban azt mondja, hogy a miniszteri rendelet értelmében „jelentést kell tennünk a következő ügyekről“: 1. A Csiki Magánjavak. 2. Az odorheiui-csiki vasút. 3. A mezőgazdasági hitel szervezése a Szé- kelyföldön. ? T A B U m Ezenkívül még egy csomó pontban sorolja fel azokat a kérdéseket, amelyeknek legtöbbje valóban súlyos sérelme a székelységnek, amelyeknek megoldásánál azonban Körtvélyfáy ur nem lehet más, mint fogadatlan prókátor. A legérdekesebb és legfantasztikusabb azonban a hirdetménynek két következő passzusa: „A fenntiek és a főispán urakkal folytatott megbeszélések «alapján felhivatnak az ősz* szes nyugdíjasok, hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, kiknek az ügye elintézés alatt áll, hogy okmányaikkal jelentkezzenek összeírás végett városokban a primáriáknál és községekben a jegyző uraknál folyó évi aug. hó 15-éig bezáróan, ?TABl) same
