Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-05 / 201. szám
<X1V. LVF. 201. SZÁM.------Az iparügyi miniszter kényszermunka-ötlete általános megdöbbenést keltett A pénzügyminiszter a bankszindikátusok felállítását tartja szükségesnek, a miniszterelnök a saját iskolaprogrammjának keresztülvitelét és a facipőket — A kolozsvári kormánypárti lap be nem vált és kivénült személyekről ir (Kolozsvár, szeptember 3.) A Drumul Non című kolozsvári lapban, — amely kormány- párti lap volt — Sextil Puscariu, a lap igazgatója rendkivül érdekes cikket ir. Hangoztatja, hogy a jelenlegi kormány tagjaiban a termékeny aktivitás kezességét látták, azonban sohasem éltek abban az illúzióban, hogy a személyiségek helyettesíthetik a politikai pártokat. — Nagyon jól tudtuk, — írja — hogy korábban, vagy későbben az uj kormány el fog használódni és egy alkotmányos uralkodó nem teheti azt, hogy ne hívjon az ország élére politikai pártot. Két vagy három év elegendőnek látszott azonban arra, hogy egy munkás, a telhetetlen politikai klientélától mentes kormány rendet teremtsen az ország annyira összezavart ügyeiben, megtisztítsa a közigazgatási apparátust s nehány uj kormányzati módot vezessen h§, amelyet a jövendő kormányoknak tekintetbe kell majd venniök. Az ilyen szakemberekből álló kormány gondolatának jogosultságát igazolja az a nagy nyugtalanság, amelyet vele szemben a pártok mutatnak, de viszont az a merészség, amellyel a régi pártok ma fellépnek, mutatja, hoky a kormány által követett utak nem voltak a legjobbak. A cikk ezután hangoztatja, hogy a Drumul Nou független lap akar maradni, amely eszméket szölgál és nem személyeket. A cikk azzal fejeződik be, hogy a pártoknak fel keU frissülniük munkás, becsületes elemekkel s közben olyan emberek kell, hogy vezessék az ügyeket, akiknek nincs megkötve a kezük semmiféle tradicióval és kötelezettségekkel. — Mindenekelőtt azonban személyes áldozatokra van szükség. Lehet valaki csodálatos jellem, elsőrangú tudós, elismert szaktekintély a maga működési körében és azért lehet, hogy nincs szervezőtehetsége és nem alkalmas felelős vezető helyre, esetleg nagyon kivénült a maga véleményeiben. Az idők uj embereket követelnek s a kísérleteket ismételni kell addig, amig a megfelelő embereket megtaláltuk. Bárki lehet hasznos, de senki sem nélkülözhetetlen. Ezek a sorok kire vonatkozhatnak? Talán csak nem a miniszterelnökre? Â bankok miatt. A Patria, a kolozsvári nemzeti parasztpárü hivatalos, Bankokrácia... cimü cikkében támadja a kormányt s azt hangoztatja, hogy a bankok fontos szerepének elismerése mellett mégsem engedhető meg a bankérdekek elsődlegességének hangoztatása, az ország életének sokkal sürgetőbb bajai fölött. — Ha a tőke eszközei — irja — kínos helyzetbe kerültek, húzzák ki magukat a maguk erejéből a bajból. Amikor a tizennégy-tizenöt millió nyakig adósságban úszó földmivesnek angyalian azt ajánlják, „hogy ugorjának a tengerbe“, azért, hogy megszabaduljanak a bankok váltóinak ijesztő kisérteteitől, nem en gedbetjiik meg egy pillanatig sem, hogy a román adófizetőtől dobbal beszedett pénzen a kamatszedés szakembereit mentsék meg, még ba ezek a kamatszedők a törvény keretein belül működnének is. Kényszermunkába soroz minden polgárt Nagy vihart és megdöbbenést vált ki a sajtóban és a közvéleményben az a nyilatkozat, amelyet Vasilecu Carpen ipar és kereskedelemügyi miniszter tett a Cuvantul-nak adott in- tervjuban. — A kötelező munka bevezetése mellett vagyok — mondotta a miniszter — kapcsolatban a töpgegek gyors és forszírozott nevelésével. TIgy kellene elképzelnünk, hogy megszállásszerüen uraljuk az országot és bogy — az ország hasz nára — a megszálló hadsereg módszereit használjuk. Elvem, a minél kimondottabb beavatkozás a mezőgazdaságban, az összes állami és magánfizetések leszállítása, belföldi kölcsön nagy kamattal és biztos jövedelem garantálásával, amely magához vonja a belföldi tökét, azt a tőkét, amely létezik, de rezerváltan áll, nem lévén bizalma az állam szavában. A Cnvântnl hangoztatja, hogy ezek csak személyi gondolatai Vasi lesen Carpennek. A Viitornl is megjegyzi, hogy e kijelentések mégis csak különösek egy olyan korban, amikor állandóan a demokrációrál beszélnek. A Drnmul Nou különösnek találja, bogy a Viitorul ép a demokráciával kacsolatban kifogásolja a kötelező munka gondolatát, hiszen ép a demokrácia elve, hogy mindenkinek dolgoznia kell. Különben is a munkanélküliek éppen ezt kivánják, hogy munkát szerezzenek nekik és egyáltalában nem panaszkodnának, holmi kötelező munkáért. Iorga iskolai és politikai nyilatkozatot mondott és a facipőnek csinált propagandát. Iorga közoktatásügyi miniszteri minőségében Bukarestben a Fundaţia Carolban a bukaresti iskolák igazgatói előtt érdekes nyilatkozatokat tett. Arra kérte őket, hogy támogassák az iskola érdekében tett intézkedéseit. Hangoztatta, bogy a tantestület minél nagyobb autonómiájának a hive. A jelenlegi iskola túlságosan bürokratikus és uj szellemmel kell telíteni, amelyben minden jóindulatú kezdeményezésnek meg kell legyen a maga helye, az együttes erkölcsi és szellemi törekvés összességében. Politikai nyilatkozatot is tett Iorga: — Fájdalmas az illúzió szétrombolása mondotta, — de TABU MA! Szezonnyitó világfilm! 99 CORSO MOZGÓBAN! Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. 44 többévi időtartammal rendelkezem iskolai programom megvalósítására. Olyan helyen vagyok, amelyet én nem óhajtottam, azonban végig teljesíteni fogom a nekem adott küldetést. Ezután az iskolai év borai megkezdéséről beszélt. Igaz, hogy a törvény szeptember 15-ét irja elő, de ez csak azt bizonyítja, hogy milyen kevéssé tudták nálunk, hogy iskolaügyekben mire való a törvény és mitartozik az iskolai szabályzatba. Az iskolai óv megkezdése egyszerű miniszteri rendelkezés dolga. Az iskolai év ezután junius 1-én fog befejeződni. így egészségesebb is és a tanári kar nem adhat leckét az országnak a lustaságból. Érdekes nyilatkozatot tett a tankönyvek kérdéséről is. Valóságos babonának nevezte a tankönyvek túlságos használatát. A növendékeknek a tanár magyarázatából is kell tanulni és nem jó erőszakolni, hogy milyen tankönyvet vegyen és azt honnan vásárolja. Sok uj népkönyvtárra, általában a kultúra népszerűsítésére van szükség és ki kell szélesíteni a kéz« ügyességi oktatást is. Azt sem felejtette el Iorga. hogy a facipők bevezetését ne ajánlja az összegyűlt tantestületeknek, tanároknak és tanitóknak. A kormány tervei A Curentul szerint a közeljövőben gazdasági koronatanács lesz a király elnökletével s azon a kormány tagjain kívül a pártvezérek, a volt ipar és kereskedelmi, továbbá a pénzügyminiszterek, a Nemzeti Bank igazgatói vesznek részt. A kormány ismertetni fogja ez alkalommal szanálási törvényjavaslatait. A cél az, hogy a pártok és a szakemberek hozzászólhassanak a kormányjavaslatokhoz, megtehessék ellenvéleményeiket, amelyeket komoly megvitatás alá vesznek. A koronatanács még a parlament ősz! ülésszaka előtt fog összeülni, A parlament költségvetési bizottsága újabb ülést tartott. Megalakították az egyes tárcák személyi és dologi kiadásainak felülvizsgálására s a redukció keresztülvitelére az albizottságokat. Az egészségügyi és népjóléti minisztérium albizottságának Cuza is tagja. A legközelebbi ülésen a szeszmonopóliumról szóló tervezet is tárgyalásra kerül. Argetoianu pénzügyminiszter fogadta a vidéki bankoknak azt a küldöttségét, amely a vidéki bankszindikátus felállitásáról szóló memorandumot adta át. A miniszter kijelentette, hogy a memorandumot Szinajában, ahova most elutazott, áttanulmányozza és a bankszindikáíast, amely országrészenként fog működni, rövidesen felállítják. A belügyminiszter szerdán fogadta Pop Valér, erdélyi minisztert, aki erdélyi kőrútjának tapasztalatait ismertette. Argetoianu az egyes pártokkal is tárgyal. Szerdán Tatarescu, a liberálisok egyik vezető embere volt nála s a tanácskozás után azonnal Tighinába utazott Duca elé, hogy informálja a megbeszélésről. Bizonytalan árfolyam- alakulásokkal megnyílt a német tőzsde Berlinből jelentik: Ötvennégy napi szünet után, csütörtökön nyílt meg újra a német tőzsde. Az első nap még nem alakult ki a forgalom és a jövőre nézve még nem lehet jóslásokba bocsátkozni. Általános a vélemény, hogy a tőzsdei áralakulásokra nézve nagyon sok függ a közönség magatartásától. A tőzsdék megnyitása napján a határidő- üzlet szünetelt. A részvénypiacon nagy árfolyamveszteségek állottak elő. Egyes részvényeknél az árfolyamesés huszonöt-harminc százalék között áll, de vannak ennél nagyobb esések is. Általában minden papiros árfolyama esett legalább 2—5 százalékot. Általános feltűnést keltett, hogy nem esett a Darmstadter-bank részvényének árfolyama, mig a Dresdener-banké 102 volt a bezárás előtt s ma mindössze 47-tel jegyezték. A nagy vílágvállalatok papirosai közül az I. G. részvények 122-ről 93-ra, a Siemens 140-ről 103-ra, az AEG 85-ről 59-re estek
