Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-05 / 201. szám

Claf-Kolozsvir, 1931 szeptember 5 SzOIXkbăt 1 évr< 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lek egy hóra 100 lej. Egye:; szám ára 5 lej. LAP Unirii (Főtér). 1 szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON l 1 évre 86 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. f/oU pÖWXLX E1X TITA IN NUMERAR Wo. 24256—927. Schober és Curtins a Népszövetség előtt lemondottak a vámunióról A megegyezés elhárítja az európai kibontako­zás nagy akadályát — Ausztria pénzügyi sza­nálása miatt tettek le a külön tervről, amit nagyobb európai kialakulásba illesztenek bele Uj reménységek keltek életre Genfiben Gazdasági megszállás alatt Az olyan megdöbbentő miniszteri nyilatko­zatokat, amilyen a kereskedelmi és iparügyi mi­niszter diktatórikus kijelentése, utólag vala­merre elmagyarázni szokták. Enyhítenek, vagy rontanak rajta, a momentán kiszakadt őszinte kijelentések szavai azonban akkor is sokat mondanak, ha jónak látnák cáfolattal elsimíta­ni a megdöbbenést. Mert ezek a szavak azt bi­zonyítják, bogy a kereskedelem és ipar ügyei­nek minisztere, az ország gazdasági kormány­zásának egyik letéteményese nagyszabású re­formoknak az elképzeléseit tartogatja a fejében s ezekből szerelne minden valószínűség szerint mindent megvalósítani. Szeretné az egészet megvalósítani, de csak annyira mehet a kezde­ményezésekben, amennyit a lehetőségek korlá­tái megengednek. Ha összehívták és összeül a gazdasági koronatanács, akkor ezek a lehetősé­gek minden bizonnyal igen szűk körbe szorul­nak ö. xe, mert a beható tanácskozáson felme­rednek, megmutatkoznak az elvi és gyakorlati tilalmak. Ha azonban a miniszternek módjában és hatalmában áll rendeletekbe foglalni ezeket az elképzeléseit, akkor nagyon felborul itt sok mindén. Felborulnak a valóságos életviszonyok, termelési kilátások, de felborul sok olyan szent­ség is, amiben ez a generáció még hinni akart, Vasílescu Carpen miniszter, — e nyilatkozat szerint — úgy képzeli el a kormány hatalmát, hogy ennek alapján számára meg van adva a mód és alkalom, hogy azt csináljon az ország gazdasági rendjével, amit akar s amit jónak lát. Azt mondja, hogy ez a kormány egyszerűen uralja az országot, mert megszállás révén vette hatalmába. Más felelős és legfelelősebb kor­mánynyilatkozatok eddig hangosan, messzi kül­földre szólóan tiltakoztak minden olyan állítás ellen, amely a kormány létezésének ilyen dik­tatórikus jelleget tulajdonított. Ezek a szavak azonban olyan erős kijelentést tartalmaznak a kormányzás jellegéről, hogy a diktatúra szó is enyhének bizonyul a meghatározás politic egybefoglalására S a terv, amit az ország szá­mára Vasílescu Carpen minsizter tartogat, csak a legélesebb diktatúra alapján volna megvaló­sítható. Valami homályos elképzelés áll előt­tünk a nyilvánosságra hozott szavakban: min­den ember, mindenki, akit eddig az alkotmány és a törvények az állampolgár megjelöléssel tűn tettek ki, sem több, sem kevesebb, mint vala­mennyien alárendelt munkásai a hatalomnak, akit a hatalom képviselői, megbízottai odaállí­tanak be dolgozni, ahova akarnak. Mintegy ka tonai megszállás alatt tartjuk a tömegeket — mondja a miniszter. De ez a gazdasági elképze­lés sokkal több mint a beképzelt katonai meg: szállás. Aki igy akar uralkodni és ilyen radi­kális átváltozást akar végrehajtani a magán­életben, a magángazdaságokban s a polgári sza­badságjogoknak ilyen eltüntetésével, annak sokkal nagyobb elszántságra van szüksége, mint amennyit egy katonai megszállás a hatalmába ad. Mert a magánember munkaszabadságáva) az egész magántulajdoni rend felborulna. Az orosz szovjet rendelkezik ilyen formán a töme­gekkel és termelési eszközökkel, de a szovjet előbb kezébe vette az összes termelési eszközö­ket. Nem katonai megszállás alapján tette ezt, hanem a magántulajdon kegyetlen kisajátítá­sának az alapján. A tömegeket nem is tudja egy államhatalom másképpen munkával fog lalkoztatni, csak úgy, hogyha az övének minő­síti az összes munkaalkalmakat. Ne is beszél­jünk róla: sokkal nagyobb dologról beszélnek ezek a szavak, mint amennyiről egyáltalában beszélni leheţ és beszélni szabad. A miniszter­(Genf, szeptember 3.) A népszövetségi ülés nagy eseményét az Európa-konferencia csütör­töki napja meghozta: a német és osztrák kor­mányok ünnepélyes kijelentéseket tettek a vámunió tervének felfüggesztéséről és a fran­cia kormány ugyanilyen ünnepélyességgel je­lentette ki, hogy e nyilatkozatokkal elhárultak az útból azok az akadály k, amik az európai gazdasági válság kibontakozása előtt állottak. A vámunió tervének a felfüggesztése is abban a reményben történt, hogy a hatalmak között most létrejönnek olyan megállapodások, ame­lyek a beteg Európán segíteni tudnak. Egy­előre annyi bizonyos csak, bogy Franciaország kisegíti pénzügyi zavarából Ausztriát, de a to­vábbiakhoz, az egész Európára kiható uj ter­vekhez most nagy reménységeket fűznek. A to­vábbi tanácskozásokon ki fog derülni, hogy a valóságban mennyiben volt akadálya az osz­trák vámuniós terv annak az európai gazdasági krízisnek, amelynek megoldási lehetőségeit a franciák a kezükben igyekeztek tartani. Az előzetes megegyezés. Curtius és Schober többizben folytattak megbeszélést Francois Poncet-val és Massigli- val, a francia népszövetségi delegáció vezetői­vel. A megbeszélések szerdán délután fél 6 óra­kor értek véget. Elterjedt a hir, hogy Curtius és Schober az Európa-bizottság csütörtöki ülé­sén már megteszik a német-osztrák vámunió ügyében általános érdeklődéssel várt nyilatko­Ma délelőtt tizenegy órakor megnyílt az Európa-konferencia negyedik ülésszaka. A plenáris nyílt ülést bizalmas jellegű zárt ülés előzte meg. Megjelentek a népszövetségi tagállamokon kívül az orosz szovjet és Törökor­szág delegátusai is, sőt az Európán kivüli álla­mok közül Japán és Kina is megfigyelőkkel képviseltette magát. A nyilt plenáris ülésen Motta, svájci dele­gátus elnökölt. Az elnök megnyitó szavai után bejelentette, hogy Schober, osztrák kancellár és Curtius, német külügyminiszter kívánnak szólani. Schober röviden ismertette a vámunió kon­cepcióját. Hangoztatta, hogy a vámterületek ki- szélesbitése érdekében felvetett, terv kigondoló! mindig arra gondoltak, hogy a tervhez más ál­lamok is csatlakozni fognak. Mivel a terv rea­nek aligha lesz több tennivalója ebben az irány­ban, mint megcáfolni ezt a nyilatkozatot. De maga az a tény, hogy ilyen kijelentések, akár­hogyan is, nyilvánosságra jutottak, nem alkal inas az olyan nagyon szükséges nyugalomnak a megerősítésére. S azok a szavak, amelyek olyan zatukat. Diplomáciai körökben nemsokára biz­tosan tudták már, hogy a két államférfi han­goztatni fogja azt a reményét, hogy szorosabb európai gazdasági összefogás korszaka fog most következni s e reményben Németország és Ausz­tria ideiglenesen elállanak a vámegyezmény, tervétől, amely ezidőszerint elsősorban Ausztria pénz­ügyi nehézségei miatt nem válhatik valóra. E hirrel ellentétben Berlinben még az esti órákban is azt állították, hogy a nyilatkozatok szombaton fognak elhangzani a hágai döntés nyilvánosságra hozatala utáni időpontban. Az Ausztriának adandó francia kölcsön ügyében csütörtök reggelig nem jött létre meg­egyezés. Ebből is arra következtettek, hogy a vemegyezmény ügyében Ausztria képviselői nem adtak a franciákat kielégítő nyilatkozatot. Laval miniszterelnök Párizsban fogadta el­utazása elölt, a Genfbe indult Flandiu pénzügy- minisztert s ellátta a megfelelő utasításokkal. A miniszterelnök telefonon értekezett a Genf- ben tartózkodó Francois Poneet berlini nagykö­vettel és a vámunió kérdésében történt minden mozzanatról értesülve volt. Ilyen előzmények után nem mondható, hogy a nyilvánosság már előre tudta volna, mi fog történni ebben a nagyfontosságu kérdésben a csütörtöki konferencia-napon. A közönség jóré­sze nem tudta, hogy ennyire sikerült előkészí­teni a történendőket. lizálása agodalmat keltett és remény van a konstruktív nemzetközi gazdasági együttműködésre, Ausztria ebben a reményben felhagy a tervvel, de bízik abban, hogy még szélesebbkörü elgon­dolás keretében el fogja érni azt a célt, amelyet a vámunióval maguk elé tűztek. Curtius felszólalásában a gazdasági világ­válság jelnségeivel foglalkozott. Kifejezte azt a reményét, hogy a konferencia ez ülésszakán a válságot behatóan megvitatják s találni fognak enyhítésére alkalmas ntakat. Bejelentette, hogy a szélesebbkörü gazdasági összefogás reményében most már Németország is hajlandó mellőzni a külön utakat s eláll a vámuniótól. könnyedén beszélnek a hosszúlejáratú külföldi kölcsön igénybevétele ellen, szintén a veszélyes elszigetelődés gazdasági politikájáról tesznek a világ előtt tanúságot. A szavak nyugtalanítanak és éppen ezért félünk is a miniszternek a szán­dékaitól. , Schober és Curtius deklarációi a plenáris ülésen (Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents