Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-30 / 222. szám
TAXA tOST.íJ.Á PtÍA. TITA IN NUMERA» $îo. 24258—827. Clcj-Kolaxsvár, 1931 $z ptember 30 &ze*da I ijxt 1200 lej, .'41 évre 600 lej, negyed évre 300 lek egy hóra 100 lej. “ i ARPARTI LAP 1 Scerkesztöség és kiadóhivatal; Fiat» Unirii (Főtér), 4 Toiffr.n • "LAR. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOK t 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén# IS r,oncrÄ. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 2 J2-ik szára. Egyes szám ára 2# fillér» A bolgár példa iáagyar lapokat is elkobszuz és betiltottak Bocu Sever fulmináns beszéde miatt A román pártvezért nem tudják elnémítani és a bosszút az ártatlan sajtón töltik ki — A nemzeti parasztpárt bánsági elnöke élesen szállt szembe Jorga miniszterelnökkel Lupu és Averescu találkoztak egymással Turnu Severinben és Lupa visszatérőben nyilatkozott a kr&jovai újságíróknak. A pártvezér hangoztatta az agrárkérdés megoldásának döntő jelentőségét, rámutatott arra, hogy Bulgáriában a gyakorlati intézkedések következtében sokkal előnyösebb a mezőgazdák és mezőgazdaság helyzete, mint Romániában és ha ő, illetve pártja akár egyedül, akár Averescuékkal uralomra kerül, igyekezni fog keleteurópai agrárantantot létesíteni. Az exminiszter mindenesetre helyesen jegyzi meg. hogy jó példáért Bulgáriába kell menni. Nyitott kapukat dönget akkor, amikor azt állítja, hogy Bulgáriában jobb a mezőgazdák helyzete, nyugodt lélekkel állíthatta volna azt is, hogy egész Bulgáriának a helyzete, beleértve minden társadalmi réteget, sokkal jobb, mint Romániáé. De, hogy Bulgáriának a helyzete jobb, mint Romániáé, abban csak egy kis része van az agrárkérdés okos megoldásának. Bulgáriában más a szellem s itt válik el a vér a viztől. Példának okáért Bulgária nem ismeri a korrupciót. Aki figyelemmel kiséri a világsajtót csak a legritkább esetben találkozik bolgár visz s .élésekkel, megvesztegetésekkel, vagy más egyéb hasonló 'énetekkel. Bulgáriában például nem ismerik a politikai pártoknak azt a koncéi’' vívott lelketlen és kíméletlen harcát, amely feláldozza az ország érdekeit és a nemzetet úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg a tönk szélére juttatja. Sz t ambulinszky bukása óta jóformán egy két kormány vezette az országot és hogy most Malinov került az uralomra, ez csak okos váltógazdaságot és a domo. atikus szellemnek fokozottabb előretörését jelenti. A bulgár társadalom nem ismeri azt a könnyelmű, fényüzé- ses. holnappal nem törődő életet sem, amelynek nemcsak a román fővárosban, de a vidéken is léplen-nyomon tanúi lehetünk. A bolgár nép véres verejtékkel keresi a garast és ezért meg is tudja becsülni. Nálunk nagyon sokan abból éltek, bogy kijártak a minisztériumokban politikai befolyásuk birtokában, gründoltak, légvárakat építettek, amelyek a dekonjunktúra első szelére összeomlottak. A bolgár nép életformája a körülményeknek végzetesen súlyos, de természetadta realitásain nyugodott, a vagyonszerzés alapja a munka volt és Bulgáriának ércfe- ü-zete: a becsületesség. Pedig Bulgáriának életsorsa sokkal nehezebb, mint Romániáé. Végtére is legyőzött ország. a békeszerződések hadisarcok martalékává tették. Forradalmakon esett keresztül, nemzeti sebei fel-felfakadtak, mint agrárország, hasonló képpen belekerült a világválság sodrába, ellenien volt egy időpont Románia életében, amikor Európának legboldogabb és leggazdagabb or szaga lehetett volna. Bulgária mostohagyermeke a Balkánnak, de a viszontagságok vihara megerősítette, megszilárdította és ha kemény tekintettel is, de nyugodt lélekkel várhatja a holnapot. Jól tette Lupu, hogy Bulgária példájára hivatkozott, de még okosabban tette volna, ha példájának összes változatait alkalmazta volna a mi viszonyainkra. Agrárválság, ipari válság, pénzügyi válság, tisztviselők számának csökkentése, költségvetésének megnyirbálása, mindez csak jelenségei, következményei annak a magatartásnak, amellyel még saját sorsa iránt is viseltetik. Minden válság legmélyebb gyökerében nem az anyagiaknak a válsága, hanem pszibologiai válság, erkölcsi válság és politii:?,. Erkölcseiben is meg kell ujhodnia annak az országnak, amely anyagi létét akarja felvirágoztatni és egy szebb, nyugodtabb, az össz- polgárságra egytemcsebb értékű jövőnek igyekszik elébe nézni. -*• (Kolozsvár, szeptember 28.) Az erdélyi románság körében már vasárnap mindenfelé beszéltek arról a fulmináns beszédről, amit Bocu Sever bánsági pártelnök mondott Temesváron a nemzeti parasztpárt bánsági kongresszusán. A beszéd elnöki megnyitó volt, az eredménye pedig ott a gyűlésen az volt, hogy szenvedélyes hangulatban, de egyhangúlag szavaztak bizalmat Bocu Sever elnöknek. A további eredmény pedig az, hogy a kor v, víkóboztatt* azokat a lapokat, amelyek tanúsításban számoltak be a gyűlés lefolyj sáréi. BelíTfották azonban a temesvári Déli Ilirlap-ot, amely lap nem tett egyebet, mint gyors tudósításban közölte a beszéd nagy részét, amint az a gyűlésen elhangzott, de ezt is kritikával. Oiyan kritikával, amely a túlélés hangot kifogásolta. Megjegyezte azonban, hogy nem Bocu Sever az első, aki ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket használ a pártelnöki pódiumról. A törvényesség rendje azt hozná magával, hogy lorga miniszterelnök indítson sajtópört az ellen, akire a felelősség tartozik az elmondott beszédért. A tudósítást közlő újságíró felelős- ségrevonására csak abban az esetben kerülhetne sor, ha Bocu Bever nem vállalná a felelősséget a saját beszédéért. De akkor sincs Törvényes ok és alap a lapnak a betiltására, hanem mód volna a sajtóper megindítására Amint a kormánypárti lapokból olvassuk, a hatóságok a beszédnek azt a részét tartják a legsúlyosabbnak, amely a lorga miniszterelnök történetírói munkáira vonatkozik. lorga könyveinek a vé- delmezésére nagyon különös dolog rendőröket vonultatni fel. Azoknak az értékelésére semmi esetre sem szerencsés dolog a sajtószabadság bilincseit yenni igénybe, mint ahogyan nem mérvadó a pártkongresszuson elhangzó politikai beszéd sem. Általában a kormány tekintély megóvásának nem eszköze a lapelkobzás, lapbetiltás. Bocu Sever, ha szükségesnek tartotta olyan éles támadást intézni a lorga személye és a kormányzási módszere ellen, amilyen beszedet mondott, az nem a sdjtónak az ügye. Vele ugy- látszik nem tudnak elbánni, valakin azonban ütni akarnak és erre az ÖDkány ökle a kisebbségi lapra csap le. Ez ellen, a kormánynak ilyen kitöltése és tombolása ellen pedig minden- leinek tiltakoznia kell, aki a sajtó jogának tiszteletben tartását fontosnak tartja. Bocu Sever egyébként azokról a vádakról beszélt, amikkel őt a kormány üldözőbe vette. Azt mondotta el, hogy őt házkutatásokkal, újságokba kidobott vádakkal, rágalmakkal üldöz ték. Soha sehol még ki nem hallgatták. Hogy palotái és betétei vannak külföldön, de ezeket a palotákat és betéteket hajlandó odaajándékozni a támadóinak, akik e meséket kitalálták. Egyetlen vidéki háza van Lippán, amit elődeitől örökölt. Az ellene indított eljárásban a vád formahibákat keresett a nyugtákon, az egyiken nem volt bélyeg, a másik nem volt három példányban kiállítva. A lippai templom restaurálásának céljaira juttatott összegből csak olyan regátiak csinálhattak vádat, akik» azt hiszik, hogy a templom bojári tulajdon s ő is templomtulajdonos bojár. Ilyen mondatot is mondott: — Nem félek a támadásoktól,- mert tiszta a lelkiismeretem, azonban szégycalem magamat az itt lakó kisebbsége* -ott, akiknek látni ok kell, hogy akad román kormány, amely ilyen eszközökkel harcol a neki nem tetsző politikusok ellen. Azt is mondta többek között, hogy a magyarok nőm csinálták azt a koloniális politikát a Bánság ellen, amit a lorga kormánya csinál. Mindezt a megtámadott pártember éles hangján mondotta el. De mondott egyebet is. Véleményt a lorga Miklós észjárásáról és az irói munkásságáról. Kijelentette, hogy Iorgá- nak cgvtől-cgyig minden könyvét elolvasta és nem talált bennük maradandó értéket. Ez az olvasónak egyéni véleménye, más kérdés az, hogy másoknak milyen véleményük van ugyanezekről a könyvekről. Súlyos szavakkal mon- ! dotta ezt is, de akármilyen súlyosak a magán- vélemény kritikájának szavai, semmi esetre sem adnak okot arra, hogy ezekért lapokat to- boztassanak el. Bocu Sever kirohant lorga kormánya ellen s ha lorga válaszolni akar, más eszközökhöz kell folyamodnia. Amint Temesvárról jelentik még, a prefektus nemcsak a lapokat koboztatta el, hanem magához kérette valamennyi lap szerkesztőjét és megkérte, hogy hasonló éles ellenzéki kirohanásokat no közöljenek — az ország nehéz helyzete miatt. Úgy az elkobzás, mint a prefektusi intervenció kormányntasitásra történt. A kolozsvári edófeeliaj fásokat bukaresti vezérigazgató vizsgálta felül Néhány nappal ezelőtt vezércikkben irtuk meg, hogy a pénzügyminiszter Tosa pénzügyi vezérfelügyelőt Bukarestbe rendelte, hogy az adóbehajtásokkal kapcsolatosan jelentést tegyen. Tosa vezérfelügyelő Bogdanescu vezér- igazgatóval érkezett vissza Kolozsvárra. Bog- danescu vizsgálatot tartott a pénzügyigazgatóságon és személyesen győződött meg az adóbefizetésekről és az adóbehajtások munkálatairól. Megállapította, hogy 1931-ben a kolozsvári adóhivatalokban az állami adóknak negyven százalékát fizették he, holott a vezérigazgató szerint már 75 százalékát kellett volna befizetni. Megsürgette a behajtásokat. Itt ismételten csak azt Írhatjuk, hogy a mai rettenetes pénzügyi válság idején még a negyvenszázalékos fizetési kvóta is csak dicséretet és elismerést érdemel.
