Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-30 / 222. szám

TAXA tOST.íJ.Á PtÍA. TITA IN NUMERA» $îo. 24258—827. Clcj-Kolaxsvár, 1931 $z ptember 30 &ze*da I ijxt 1200 lej, .'41 évre 600 lej, negyed évre 300 lek egy hóra 100 lej. “ i ARPARTI LAP 1 Scerkesztöség és kiadóhivatal; Fiat» Unirii (Főtér), 4 Toiffr.n • "LAR. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOK t 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén# IS r,oncrÄ. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 2 J2-ik szára. Egyes szám ára 2# fillér» A bolgár példa iáagyar lapokat is elkobszuz és betiltottak Bocu Sever fulmináns beszéde miatt A román pártvezért nem tudják elnémítani és a bosszút az ártatlan sajtón töltik ki — A nemzeti parasztpárt bánsági elnöke éle­sen szállt szembe Jorga miniszterelnökkel Lupu és Averescu találkoztak egymással Turnu Severinben és Lupa visszatérőben nyilat­kozott a kr&jovai újságíróknak. A pártvezér hangoztatta az agrárkérdés megoldásának dön­tő jelentőségét, rámutatott arra, hogy Bulgá­riában a gyakorlati intézkedések következtében sokkal előnyösebb a mezőgazdák és mezőgaz­daság helyzete, mint Romániában és ha ő, illet­ve pártja akár egyedül, akár Averescuékkal uralomra kerül, igyekezni fog keleteurópai ag­rárantantot létesíteni. Az exminiszter mindenesetre helyesen jegy­zi meg. hogy jó példáért Bulgáriába kell men­ni. Nyitott kapukat dönget akkor, amikor azt állítja, hogy Bulgáriában jobb a mezőgazdák helyzete, nyugodt lélekkel állíthatta volna azt is, hogy egész Bulgáriának a helyzete, bele­értve minden társadalmi réteget, sokkal jobb, mint Romániáé. De, hogy Bulgáriának a hely­zete jobb, mint Romániáé, abban csak egy kis része van az agrárkérdés okos megoldásának. Bulgáriában más a szellem s itt válik el a vér a viztől. Példának okáért Bulgária nem ismeri a korrupciót. Aki figyelemmel kiséri a világsajtót csak a legritkább esetben találkozik bolgár visz s .élésekkel, megvesztegetésekkel, vagy más egyéb hasonló 'énetekkel. Bulgáriában például nem ismerik a politikai pártoknak azt a konc­éi’' vívott lelketlen és kíméletlen harcát, amely feláldozza az ország érdekeit és a nemzetet úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg a tönk szélére juttatja. Sz t ambulinszky bukása óta jóformán egy két kormány vezette az országot és hogy most Malinov került az uralomra, ez csak okos váltógazdaságot és a domo. atikus szellemnek fokozottabb előretörését jelenti. A bulgár tár­sadalom nem ismeri azt a könnyelmű, fényüzé- ses. holnappal nem törődő életet sem, amelynek nemcsak a román fővárosban, de a vidéken is léplen-nyomon tanúi lehetünk. A bolgár nép véres verejtékkel keresi a garast és ezért meg is tudja becsülni. Nálunk nagyon sokan abból éltek, bogy kijártak a minisztériumokban poli­tikai befolyásuk birtokában, gründoltak, légvá­rakat építettek, amelyek a dekonjunktúra első szelére összeomlottak. A bolgár nép életformája a körülményeknek végzetesen súlyos, de termé­szetadta realitásain nyugodott, a vagyonszer­zés alapja a munka volt és Bulgáriának ércfe- ü-zete: a becsületesség. Pedig Bulgáriának életsorsa sokkal nehe­zebb, mint Romániáé. Végtére is legyőzött or­szág. a békeszerződések hadisarcok martalékává tették. Forradalmakon esett keresztül, nemzeti sebei fel-felfakadtak, mint agrárország, hasonló képpen belekerült a világválság sodrába, ellen­ien volt egy időpont Románia életében, amikor Európának legboldogabb és leggazdagabb or szaga lehetett volna. Bulgária mostohagyer­meke a Balkánnak, de a viszontagságok vihara megerősítette, megszilárdította és ha kemény tekintettel is, de nyugodt lélekkel várhatja a holnapot. Jól tette Lupu, hogy Bulgária példá­jára hivatkozott, de még okosabban tette volna, ha példájának összes változatait alkalmazta volna a mi viszonyainkra. Agrárválság, ipari válság, pénzügyi válság, tisztviselők számának csökkentése, költségvetésének megnyirbálása, mindez csak jelenségei, következményei annak a magatartásnak, amellyel még saját sorsa iránt is viseltetik. Minden válság legmélyebb gyökerében nem az anyagiaknak a válsága, ha­nem pszibologiai válság, erkölcsi válság és po­litii:?,. Erkölcseiben is meg kell ujhodnia annak az országnak, amely anyagi létét akarja felvi­rágoztatni és egy szebb, nyugodtabb, az össz- polgárságra egytemcsebb értékű jövőnek igyek­szik elébe nézni. -*• (Kolozsvár, szeptember 28.) Az erdélyi ro­mánság körében már vasárnap mindenfelé be­széltek arról a fulmináns beszédről, amit Bocu Sever bánsági pártelnök mondott Temesváron a nemzeti parasztpárt bánsági kongresszusán. A beszéd elnöki megnyitó volt, az eredménye pedig ott a gyűlésen az volt, hogy szenvedélyes hangulatban, de egyhangúlag szavaztak bizal­mat Bocu Sever elnöknek. A további eredmény pedig az, hogy a kor v, víkóboztatt* azokat a lapokat, amelyek tanúsításban számoltak be a gyűlés lefolyj sáréi. BelíTfották azonban a te­mesvári Déli Ilirlap-ot, amely lap nem tett egyebet, mint gyors tudósításban közölte a be­széd nagy részét, amint az a gyűlésen elhang­zott, de ezt is kritikával. Oiyan kritikával, amely a túlélés hangot kifogásolta. Megjegyez­te azonban, hogy nem Bocu Sever az első, aki ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket használ a pártelnöki pódiumról. A törvényesség rendje azt hozná magával, hogy lorga miniszterelnök indítson sajtópört az ellen, akire a felelősség tartozik az elmondott beszédért. A tudósítást közlő újságíró felelős- ségrevonására csak abban az esetben kerülhet­ne sor, ha Bocu Bever nem vállalná a felelőssé­get a saját beszédéért. De akkor sincs Törvényes ok és alap a lapnak a betiltására, hanem mód volna a sajtóper megindítására Amint a kor­mánypárti lapokból olvassuk, a hatóságok a beszédnek azt a részét tartják a legsúlyosabb­nak, amely a lorga miniszterelnök történetírói munkáira vonatkozik. lorga könyveinek a vé- delmezésére nagyon különös dolog rendőröket vonultatni fel. Azoknak az értékelésére semmi esetre sem szerencsés dolog a sajtószabadság bilincseit yenni igénybe, mint ahogyan nem mérvadó a pártkongresszuson elhangzó poli­tikai beszéd sem. Általában a kormány tekintély megóvásá­nak nem eszköze a lapelkobzás, lapbetiltás. Bocu Sever, ha szükségesnek tartotta olyan éles támadást intézni a lorga személye és a kor­mányzási módszere ellen, amilyen beszedet mondott, az nem a sdjtónak az ügye. Vele ugy- látszik nem tudnak elbánni, valakin azonban ütni akarnak és erre az ÖDkány ökle a kisebb­ségi lapra csap le. Ez ellen, a kormánynak ilyen kitöltése és tombolása ellen pedig minden- leinek tiltakoznia kell, aki a sajtó jogának tisz­teletben tartását fontosnak tartja. Bocu Sever egyébként azokról a vádakról beszélt, amikkel őt a kormány üldözőbe vette. Azt mondotta el, hogy őt házkutatásokkal, új­ságokba kidobott vádakkal, rágalmakkal üldöz ték. Soha sehol még ki nem hallgatták. Hogy palotái és betétei vannak külföldön, de ezeket a palotákat és betéteket hajlandó odaajándé­kozni a támadóinak, akik e meséket kitalálták. Egyetlen vidéki háza van Lippán, amit elődei­től örökölt. Az ellene indított eljárásban a vád formahibákat keresett a nyugtákon, az egyiken nem volt bélyeg, a másik nem volt három pél­dányban kiállítva. A lippai templom restaurá­lásának céljaira juttatott összegből csak olyan regátiak csinálhattak vádat, akik» azt hiszik, hogy a templom bojári tulajdon s ő is templom­tulajdonos bojár. Ilyen mondatot is mondott: — Nem félek a támadásoktól,- mert tiszta a lelkiismeretem, azonban szégycalem magamat az itt lakó kisebbsége* -ott, akiknek látni ok kell, hogy akad román kormány, amely ilyen eszközökkel harcol a neki nem tetsző politiku­sok ellen. Azt is mondta többek között, hogy a magya­rok nőm csinálták azt a koloniális politikát a Bánság ellen, amit a lorga kormánya csinál. Mindezt a megtámadott pártember éles hangján mondotta el. De mondott egyebet is. Véleményt a lorga Miklós észjárásáról és az irói munkásságáról. Kijelentette, hogy Iorgá- nak cgvtől-cgyig minden könyvét elolvasta és nem talált bennük maradandó értéket. Ez az olvasónak egyéni véleménye, más kérdés az, hogy másoknak milyen véleményük van ugyan­ezekről a könyvekről. Súlyos szavakkal mon- ! dotta ezt is, de akármilyen súlyosak a magán- vélemény kritikájának szavai, semmi esetre sem adnak okot arra, hogy ezekért lapokat to- boztassanak el. Bocu Sever kirohant lorga kor­mánya ellen s ha lorga válaszolni akar, más eszközökhöz kell folyamodnia. Amint Temesvárról jelentik még, a prefek­tus nemcsak a lapokat koboztatta el, hanem magához kérette valamennyi lap szerkesztőjét és megkérte, hogy hasonló éles ellenzéki kiroha­násokat no közöljenek — az ország nehéz hely­zete miatt. Úgy az elkobzás, mint a prefektusi intervenció kormányntasitásra történt. A kolozsvári edófeeliaj fá­sokat bukaresti vezérigaz­gató vizsgálta felül Néhány nappal ezelőtt vezércikkben irtuk meg, hogy a pénzügyminiszter Tosa pénzügyi vezérfelügyelőt Bukarestbe rendelte, hogy az adóbehajtásokkal kapcsolatosan jelentést te­gyen. Tosa vezérfelügyelő Bogdanescu vezér- igazgatóval érkezett vissza Kolozsvárra. Bog- danescu vizsgálatot tartott a pénzügyigazgató­ságon és személyesen győződött meg az adóbe­fizetésekről és az adóbehajtások munkálatairól. Megállapította, hogy 1931-ben a kolozsvári adó­hivatalokban az állami adóknak negyven szá­zalékát fizették he, holott a vezérigazgató sze­rint már 75 százalékát kellett volna befizetni. Megsürgette a behajtásokat. Itt ismételten csak azt Írhatjuk, hogy a mai rettenetes pénzügyi válság idején még a negyvenszázalékos fizetési kvóta is csak dicséretet és elismerést érdemel.

Next

/
Thumbnails
Contents