Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-28 / 221. szám
7 ßaoal 'Berlinden •3» Több, mint hatvan éve nem tette be francia miniszterelnök Berlinbe a lábát s már ez a. körülmény is igen nagy jelentőséget ad Laval francia miniszterelnök németországi látogatásának, aki Briand külügyminiszterrel együtt ma reggel a német fővárosba érkezik. Egész Európa rendkívüli érdeklődéssel kiséri e látogatást, mert általános felfogdhogy a Berlinben lefolytatandó politikai Megbeszélések történelmi jelentőségűek lesznek. Természetesen túlzottak azok a feltevések, melyek szerint németfrancia érdekközösség megteremtése esetén egy uj gazdasági aranykorszak vanné a kezdetét, viszony túlzottak azok az aggodalmak is, amelyekkel mindkét ország nacionalista sajtója a berlini találkozóval szemben viseltetik, hiszen olt semmi sem történhet, ami megalázó kompro misezumokat vonna maga után: reális alapra fektetett kompromisszumok megkötésére Franciaországnak, valamint Németországnak egy aránt szüksége van. égis mit vár a politikai közvélemény Laval miniszterelnök látogatásától? A franca sajtó, valamint a német sajtó is egyaránt megállapítják, hogy legelső sorban egy olyan kölcsönre van szüksége Németországnak, amely hosszúlejáratú, Németország részéről nagyarányú beruházások megindítására alkalmas és olyan feltételeken nyugszik, mint amilyen feltételek alapján Franciaország Anglia segítségére is sietett. Természetesen Franciaország szóba fogja hozni megint a bekcszerzöléseknek teljes respektálását, bár alighanem fölöslegesen, mert a mai német kormány semmiesetre sem fog előállani politikai ellenkövetelésekkel és kizárólagosan a gazdasági szükségesség halaszthatatlan voltát tartja szem előtt. Németország a politika nagy kérdéseit egyáltalában nem fogja érinteni, ellenben meglepő francia be nevotenciára mutat rá az az ajánlat, amely szerint a francia kormány hajlandónak mutatkozik a közeljövőben felajánlani Németország mák a Világháború után elveit gyarmatait, az afrikai Kamerunt és Togot. Igaz ugyan, hogy Németország légért- Iccsebh afrikai gyarmatai Anglia kezén vannak és Anglia, e gyarmatok birtokában értékes összeköttetést teremtett régebbi észákafrikai és délafrikai gyarmatok kö- Zott, de ez a gyarmatpolitikának egy másik változata — egyelőre Németország számára talán cay kölcsömel is egyenértékű szolgálatot tesz, ha egy olyan gyarmattestnek kerülne a birtokába, amely az országot nyersanyagkészletekkel látná el. Úgy a kölcsönnél, mint afrikai volt német, gyarmatok visszaadásánál nagyobb horderejű probléma, — legalább is pszichológiailag — amely már régóta érik mindkét nemzet közvé töményében és amelynek megvalósítására történtek is már kezdeményező lépések: egy olyan német-francia intézmény megalakítása, amelynek vezetői: kormány fér fiák, nagyiparosok és bankárok lennének és dinnek az lenne a feladata, hogy praktikusan is kiépítse a szoros német-francia együttműködést, főként gazdasági és pénzügyi téren. A lotharwgiai vasérc egyezmény, a német-francia káli egyezmény előzték meg a két állam nagyiparosainak együtt működését, amelyet most — Laval miniszter- elnöknek szombaton adott intervjuja szerint is — követnie kell egy igen alapos s a termelés minden ágán történő együttműködésnek. A cseh kormány hivatalos lapja veti fel Laval és Briand németországi utazásával kapcsolatosan, hogy miért ne lehetne egyesíteni a francia és német érdekeket a hajózás terén is, miért ne lehetne megállapodásokat kötni a nyersanyagok elosztása tekintetében és miért ve lehetne a, kolaboráciőt kiterjeszteni azokra az ipari területekre, amelyeken egyik állam szükségszerű cn segítheti és kiegészítheti a másikat? Frav cdaország és Németország a maga nagy ipari felkészültségükkel meg tudják találni az export lehetőséget n mai körülmények között is és együttműködésben a németek teljesen modernizálni tudnák a francia gyarmat-birodalmat. A pillanat határtalan közgazdasági lehetőségeket nyújt e két egymásra utalt országnak, feltéve, ha e pillanattal Németország- és Franciaország élni tudnak Ha ez a pillanat isméi elmúlik anélkül, hogy mélyreható eredmények szülei vének meg belőle, úgy alighanem igaza van Heorst amerikai újsághírálynak, aki visz- szatórvc Európából, e kontinenset elveszettnek tekinti és hiábavalónak a szanálására hozott minden fáradtságot. (I.) XIV. tVF. 221. SZÁM. . . . a nagy megtakarítás, amelyet şt Ford teherkocsi által el fog érni, lényegesen fogják emelni vállalatának hozadékát. Erőteljes meg* építés, impozáns alkata, nagy teljesítőképes* sege ezen kocsit valóban felségesnek teszik, dacára annak, hogy nagyon olcsó. Ez a leggazdaságosabb teherkocsi. Hogy erről meg legyen győződve, kérje a legközelebbi Ford*képviseíőtől a kocsi bemutatását és a Ford által nyújtott hitel részleteit, FORD MOTOR COMPANY AIRCRAFT Nyolc évi fegyházat kapott a vérengző hunyadmegyei bányász Apósát, anyósát és feleségéi akarta megölni, azonban csak házastársa életét sikerült kioltani (Kolozsvár, szeptember 26.) Véres családi tragédia főszereplője felelt mondott ítéletet a kolozsvári ítélőtábla. Egy vidéki bányamunkás a vádlott, aki megölte feleségét s ugyanezzel ■< szándékkal emelt fegyvert apósára és anyósára is, akik azonban sebeikből felgyógyultak. Ursu Nicolae tiz évig vadházasságban élt Zorica Similával, akitől négy gyermeke szüle tett. Ursu az utóbbi időben állandóan részeden fért. baza a korcsmából s ilyen alkalmakkor súlyosan bántalmazta feleségét és gyermekeit. Az asszony nem tudta kibírni vadházastársának fokozódó brutalitásait és egy nap elhagyta, a háznál hagyva a gyermekeket. Zorica Sirnila visszament szüleihez, Ursu pedig néhány heti egyedüllét után, mialatt a gyermekeket étel és felügyelet nélkül a jó Istenre bizta, megunta ezt az életet és üzengetni kezdett volt társának, hogy jöjjön vissza, többet nem fog inni s úgy fog bánni vele, hogy semmi panaszra nem lesz oka Az asszony hallani sem akart a visszatérésről s azt válaszolta a bányásznak, hogyha asszony kell neki, úgy keressen másikat magának. A visszautasításra újból régi életmódját kezdte folytatni Ursu Nicolae, s isméi a korcs mában töltötte minden szabad idejét. Két napi,’ tartó mulatós után elhatározta, hogy még egyszer felkeresi volt házastársát és megkérdi nem-e hajlandó még most sem visszatérni hozzá. Egy társa kíséretében indult el az asszony szüleinek háza felé. Éjszaka volt s igy nehezen bocsátották be őket a Simila-házba. Ursu Nicolae megkérdezte feleségét, de az most is tagadó választ adott. A szülőket kérte erre, hogy parancsoljanak reá leányukra s küldjék vissza hozzá, ezek azonban nem akartak beleelegyedni leányuk ügyébe és kijelentették, hogy az azt teheti, amit akar. Ursu erre kirántotta zsebéből forgópisztolyát s ötször rántotta meg a ravaszt. Két-két golyó törvénytelen anyósába és apósába hatolt be, egy pedig Zorica Simila szivét járta keresztül, aki azonnal kiszenvedett. Az öregek, habár igen súlyos sérüléseket szenvedtek, hosszú idő után felépültek. A bűntény elkövetése után Ursu elmenekült a vidékről, azonban két nap múlva az erdőben bujkálva, elfogták. A dévai törvényszék három évi fogházra ítélte, a kolozsvári tábla pedig az ügyész felebbezésére nyolc évi fegyházra emelte fel büntetését, ■' A ,dSS! ALíERDíNGií-FELE LENOLAJKENCE békebeli minőségben az erdélyi és bánáti képviseletnél: EGYESÜLT LAKK ÉS FESTÉKGYÁR ÉS KERESkEDE LDU RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Timişoara, I. Str. Mărăşeşti 9. ismét kapható
