Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-28 / 221. szám

TAXA POSTATA FLA- TITA IN NUMERAR No. 24256—927.

Claf-Kolozsvát11931 szeptember 28 Hétfő

ELŐFIZETÉS MAGYAROBSZ&OOH í t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi 15 pengő.

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN s 5 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 le]« egy hóra 100 lej.

ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Flata Unirii (.Főtér* 1 Telefon: 5-08, 6-04.

Ara 6 lej.

XIV. évfolyam 221-ik szám.

Egyes szám ára 29 fillér. ■msBsmBmaEmmomm

Pénz — ember nélkül

Ahogyan a pénzvilág megrendülése a földrengéseket utánozza, az emberek között is a megrémülések és ideges kapkodások hasonlóak ahhoz, ahogyan földrengések idején szoktak menekülni. Már tudniillik azok között az emberek között ilyen a lélekáliapot, akiknek igen sok életviszonya, vagy talán éppen minden életviszonya a pénz sorsához van fűzve.

Első tekintetre talán úgy tűnik föl, hogy nincs ember, akinek ne lenne igy minden életviszonya a pénztől függő állapotban. Ha azonban jobban utána gondolunk, az emberiségnek igen nagy része, a folyton munkából és egyenletes fáradozásokból élő alaprétege még sincs annyira a pénz fölötti hatalomban, hogy viszont a pénz is végzetes hatalommal legyen fölötte. Vannak ugyan tisztességes vagyonok és keresetek, melyekre sajnálatosan hat ki a pénz bizonytalansága, vagy a pénztelenség, de a tulajdonjog ilyen tisztes határai között se mutatkozik a pénz olyan mindenhatónak.

A dolgozó és otthona természetes keretében élő embernek van valami egyszerűsége és jósága. ami őt a természetellenes pénzuralmak válságai között is megmenti és fönntartja. Vau azonban egy számitó világréteg, mely csak a pénzből él, csak a pénznek él, s a pénzhalmozás különböző fortélyainak a kigondolójaés kihasználója. Itt, ebben a számitó világrétegben csakugyan súlyos bajokat okozhat a pénznek itt is, ott is jelentkező, s egész világösszefüggésüvé váló tragédiája.

De túlzás volna azt mondani, hogy ez egyúttal az emberiség kultúrájának is a tragédiáját és összeomlását jelentené. A lelkek művelődése, felvilágosodása és jobb együttérzése nem függhet annyira a pénztől, hogy a pénz hajai miatt maguk a lelki magaslatok is válságba és megrendülésbe jussanak. Sőt éppen a nagy anyagi válságok azok, melyek a hamis szellemi fölépítésekből kiábrándítják az embereket, s több igazi felismerés felé vezetik őket, tehát a gondolkozást is, az érzést is megtisztítják. Az élet értékelésében természetesebb felfogásokat hoznak létre, s igy e természetesség folytán több szilárdságot és több jóságot adnak az emberi életviszonyoknak.

Ami most történik a pénzvilág mindenütt jelentkező megrendülésével, az nem az emberiség tragédiája, hanem csak tisztulási és meg- könnyebbülési folyamat, Bizonyos beteges túlértékeléseknek a kikorrigálása, az emberek figyelmeztetése arra, hogy ilyen túlértékelésekbe, az anyagiasság imádásába ezentúl ne tévedjenek.

Magunkba vonuló megilletődés kell, hogy következzék. Meg kell látnunk, hogy nem mind arany, ami — arany, s hogy az ebben való gyűjtésnek a rendszere nem vezethet kellő élet- biztonságra. Csak azt okozhatja, hogy fájó társadalmi különbségek és ellentétek állanak elő, melyekben egyesek bizonyos ideig kényelmes- kedhetnek, mások pedig — az óriási többség — csak nyomorúságot és szenvedést érezhet. És aztán ftz aranyban való bizás még a kényelmeseket se biztosítja véglegesen, ellenben az óriási többségben csak irigységet, gyülölséget és a bizonytalan aranyért való hatalmaskodó küzdelmeket idéz elő.

Ez nem vezethet az emberiség üdvére és boldogulására.

Meg kell állani a pénz bírásáért való ádáz «ában, s egymás szemébe kell néznünk a benk és másokban levő embernek az értékelé- Természetes különbségek vannak az em- között, de ezek a különbségek nem igazol- ' a szélsőséges vagyoni különbségeket, s Tazolhatják a túlzó pénzuralmakra való ţt. Hiszen ha ezt az emberi különbséTláulescu nem bállal fa

a parte lnök§éget

Csak laniaial teljes egyetértésben fogadna el vezetőszerepet a nemzeti-parasztpártban lem lesz aj gyulafeiiérvári gyűlés

(Bukarest, szeptember 26.) Legutóbb hire .járt annak, hogy a nemzeti parsztpárt tanácskozásokat _ folytat Titulescuval és őt szeretnék megnyerni a párt élére. A Lopta most cikket ir (írről az ügyről s ennek keretében közli Titulescu érdekes nyilatkozatát. A Lupta a bevezető sorokban különösnek tartja, hogy éppen a lorga- kormány, amely hangoztatja, hogy a pártok felett áll, állandóan beavatkozik a nemzeti ya- rasztpárt belső ügyeibe és felszínen tartja az elnökség kérdését. A nemzeti parasztpárt egyik vezető egyénisége a következőket mondotta az elnökség kérdésével összefüggésben:

— A nemzeti parasztpárt vezetősége részéről senki sem kapott megbízást, hogy a pártelnökség betöltésének kérdésében bárkivel is tárgyaljon, mert a pártvezetőség az elnöki tisztséget nem tartja még most sem megüresedettnek és minden erejével arra törekszik, hogy Mamut újból megnyerje. Nem tudok arról, hogy Tuu- lescut felkérték volna a pártelnöki tisztség elfogadására,

azt azonban tudom és ezt a legpontosabban tudom,

hogy az elmúlt napokban politikai vezetők, akik Titulescuval Manin visszavonulásáról és lemondásának kérdéséről tárgyaltak, a következő választ kapták Románia londoni követétől:

— Én nem tekintem a nemzeti parasztpárt elnöki tisztségének örökségét nyitott kérdésnek — mondotta Titulescu — miután az a meggyőződésem, hogy különösen a jelenlegi körülmények között, Mánia Gyula meghallgatja a párt részéről hangoztatott kívánságot és visszaveszi a párt vezetését. Azok a hírek, hogy nekem a nemzeti parasztpárt elnöki tisztségét felajánlották volna, vagy engem erre a tisztségre kombinálták volna, teljesen komolytalanok. Nekem nincs pártom, én nem vagyok egy pártnak sem tagja, még nem kapcsolódtam be a politikai életbe és abban az esetben is, ha bekapcsolódnék és ba nekem felajánlanák a pártelnökséget,

tekintettel Maniu Gyulával való kapcsolatomra, soha a nemzeti parasztpártban semmi vezető szerepet nem vállalnék, csak a vele való teljes egyetértésben és harmóniában.

A Curentai szombati számában megcáfolja több lapnak azt a hírét, hogy a nemzeti parasztpárt Gyulafehérvárra október hónapra újabb népgyülést akarna összehívni a jelenlegi kormány elleni demonstrációul. A lap nemzeti parasztpárti körökből úgy értesült, hogy ott ilyen gyulafehérvári népgyülésnek nem látják célját és értelmét, mivel novemberben a párt országos kongresszusa úgyis összeül Bukarestben.

Panamák, amelyek voltak és vannak.

A Neamul Romanese-ben, Iorga lapjában néhány nappal ezelőtt vezércikket irt arról, hogy a jelenlegi kormány alatt nem történnek panamák. Gúnyosan jegyezte meg a cikk, hogy ez valóban olyan szokatlan dolog, hogy a kormánynak gyorsan le kell mondania.

Most azután a Dimineaţa, mintegy válaszul a Neamul Romanesc-nek, leleplező cikket közöl arról a nagy panamáról, amelyet szerinte a pénzügyminisztériumban fedeztek fel és amelyben a minisztérium több magasrangu tisztviselője is kompromittálva van. A minisztérium egyelőre saját kebelében folytatja a vizsgálatot.

Bratiann ellenzéki koalíciót akar.

Bratianu György lakásán ma értekezletet tartott pártja vezérlőbizottsága, amely előtt Bratianu beszámolt erdélyi utazásáról és Maniu Gyulánál tett látogatásáról. A lapok értsülése szerint a Bratianu-párt hatalmas propagandát fog kezdeni októberi pártkongresszusának előkészítésére és az összes ellenzéki pártokkal kollaborálni kiván a kormány ellen. Nem vonatkozik ez a Duea-pártra, amellyel Bratianuék semmiféle érintkezést nem ldvánnak fenntartani.

Metvenmillió tejes baksís, aoít Argetoianu péníigy"

ägyminiszter îs igazolt

(Bakarest, szeptember 26.) Az Ordinea cimii lap már régebb idő óta kampányt folytat Arge- toianu pénzügyminiszter ellen s legutóbbi számában is egy olyan esetet közöl, amely érdekes fényt vet Argetoianu működésére, — ha megfelel a valóságnak. E lap szerint nemrégiben a Nemzeti Bank viszleszámitolási hitelt adott egy vidéki pénzintézetnek és a váltótárcának, általában a bank helyzetének átvizsgálásánál jelen volt a pénzügyminiszter is. Közben előkerült egy olyan hetvenmillió lejes tétel, amelyet a bank könyvei szerint egy nagy vállalkozás elnyerésénél baksisként osztottak ki. A Nemzeti Bank képviselője ezt a tételt nem akarta elfogadni, amire Argetoianu a lap szerint a következőket mondotta volna:

— Uraim, el kell ismerniük ezt a tételt. Igazolom én is, hogy hetvenmillió lejt tényleg kifizettek baksispénzt, de én semmit sem kaptam. Kérem eismerni ezt a tételt, mert mást nem tehetünk.

Ezekután a Nemzeti Bank képviselője el is fogadta a tételt.

Az Ordinea többször is hangoztatja, hogy állítása százszázalékban megfelel a valóságnak és hozzáfűzi, hogy a Nemzeti Banknak nem az a feladata, hogy ilyen kétes tételeket elismerjen, hanem az, hogy segítsen a saját hibájukon kivül bajbakerült pénzintézeteken.

gekkel igazolni lehetne, akkor végtére is egy- egy nagyszellemü és óriási tudásu emberé kellene, hogy legyen minden pénzbőség és minden anyagi csillogás. Vagy egy-egy akrobatáé, aki tiz-husz emberrel ér föl testi erőben.

Az emberi különbségekből azonban ma se vonják le a vagyoni állapotokra nézve ezt a

következtetést. Sőt éppen vagyoni tekintetben a legkiválóbb embereket igen sok megpróbáltatástól látjuk környékezve.

De nem is lehet a belső értékű emberekre nézve fölemelő a külső csillogásokkal, fényűzésekkel és duskálódásokkal megrakott élet. Már pedig igen kevés ember van belső érték nélkül,