Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-27 / 220. szám
1 jövő héten az érié# magyar pénzintézetei! megkapjál! a negpen- millis tejes Bzieszimiíniási hiteit A Banca Naţionala igazgatósága jóváhagyta az erdélyi magyar bankok negyvenmilliós uj hiteiének szétosztás! tervezetét,amelyet az Erdélyi Bankszindikátus készítettel (Bukarest, szeptember 25.) A Keleti Újság részletesen ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyeket Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor, az erdélyi magyar pénzintézeteket magában foglaló Erdélyi Bankszindikátus elnöke folytatott le a Nemzeti Bank igazgatóságával, az erdélyi magyar pénzintézetek visszleszámi- tolási hitelének rendezése érdekében. Gyárfás Elemér tárgyalásainak és ismételt intervencióinak lett az eredménye, hogy a Nemzeti Bank első kölcsönként negyvenmillió újabb visszle- számitolási hitelt szavazott meg az erdélyi magyar pénzintézetek részére és ennek szétosztásával az Erdélyi Magyar Bankszindikátust bízta meg. Gyárfás Elemér dr. amint megírtuk, szeptember 22-ére értekezletre hívta össze aa Erdélyi Bankszindikátus érdekelt tagintézeteit, amelyeknek képviselői előtt ismertette Rajsua Virá című azoknak a tárgyalásoknak a menetét és eredményét, amelyeket a Nemzeti Bank igazgatóságával folytatott le. A kolozsvári tanácskozás határozatát, az erdélyi magyar bankok álláspontját és a megszavazott negyvenmilliós újabb reeseompt szétosztására vonatkozó tervezetet dr. Gyárfás Elemér bankszindikátusi elnök a szeptember 24-én megtartott igazgató- sági ülésen ismertette és mutatta be a Nemzeti Bank vezetőségének. Munkatársunk a Nemzeti Bank igazgatósági ülése után kérd'ést intézett Gyárfás Elemér szenátorhoz aziránt, hogy a Nemzeti Bank elfogadta-e az Erdélyi Bankszindikátus szétosztási tervezetét és az erdélyi szenzációs fiimopereftre magyar bankok mikor kapják meg a tényleg megszavazott negyvenmillió visszleszámitolási hitelt. Gyárfás szenátor munkatársunk kérdésére a következőket válaszolta: — A Nemzeti Bank igazgatósága ma, pénteken délelőtt megtartott ülésén tudomásul vette előterjesztésemet az Erdélyi Bankszindikátus kebelébe tartozó magyar pénzintézetek visszleszámitolási Intelének kérdésében és elfogadta a megszavazott hitelösszeg szétosztására vonatkozó tervezetet, amelyet a Bankszindikátus szeptember 22-iki igazgatósági ülésén állapított meg. A Bankszindikátus tagintézeteinek egyik fele részére a megállapított hitelkeretek közötti visszleszámitolási összeget a Nemzeti Bank igazgatósága véglegesen és ténylegesen engedélyezte is, illetve a Nemzeti Bank fiókjai utján már ki is utalta és igy az érdekelt erdélyi magyar bankok, amelyek ebbe a csoportba tartoznak, a jövő héten inár fel is vehetik az őket megillető összegeket. A Bankszindikátus tagintézeteinek másik fele air részére megállapított hitelkereteket a Nemzeti Bank igazgatósága szintén tudomásul vette, a megszavazott reescompthitel tényleges folyósítását azonban bizonyos technikai feltételekhez kötötte, amelyeket személyesen fogok közölni az érdekelt magyar bankok vezetőségével. Megítélésem szerint a bankok e csoportjánál a felmerült technikai módosítások és feltételek könnyen áthidalhatók lesznek és igy az erdélyi Bankszindikátus tagintézetei is rövidesen hozzájuthatnak az őket tőkeerejüknél és gazdasági jelentőségüknél fogva joggal megillető újabb visszleszámitolási hitelekhez. A Banca Naţionala igazgatósága ülésének befejezése után Gyárfás Elemér dr. szenátor Argetoianu pénzügyminiszternél tett látogatást. A pénzügyminiszternél lefolytatott tárgyalásokról Gyárfás dr. a következőket mondotta munkatársunknak: — A pénzügyminiszter ur előtt ismertettem az erdélyi magyar bankok viszonyait. Részletesen megvitattuk a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetet és közöltem a pénzügyminiszter úrral az Erdélyi Bankszindikátus kebelébe tartozó pénzintézetek visszleszámitolási hitele kérdésének a Nemzeti Banknál történt kedvező elintézését. Argetoianu pénzügyminiszter a maga és kormánya legmesszebbmenő támogatását Ígérte meg a pénzpiac nyugalmának megóvása érdekében és az indokolatlanul türelmetlenkedő bankbetétesek és hitelezők alaptalanul sürgető fellépésével szemben. A leghatározottabban megígérte a pénzügyminiszter ur, hogy erélyes rendszabályokat foganatosít azokkal szemben, akik minden komoly alap nélkül, indokolatlanul és csak egyéni önző célokból zavarják a pénzpiac nyugalmát és zsaroló tendenciává! lépnek fel egyes pénzintézetekkel szemben. mr. nrv. m. ram-------------*--n A berlini konjunktura-kutató hivatal igazgatója a válságokról A berlini konjunktúra kutató intézet igazgatója Wagemann dr. nemrégiben nagyon érdekes előadást tartott az utóbbi évszázad gazdasági kriziseiről. Ezek szerint a XIX. században 1815-től lS45-ig gazdasági pangás volt, 1845-től 1873-ig nagy gazdasági expanzió, amire egy 1895-ig tartó újabb stagnálási korszak, majd legutóbb 1920-ig újabb expanzió következett. 1920 óta ismét benne vagyunk a stagná- eiós áramlatban. Ha az eddigi tapasztalatokból lehet következtetést vonni, úgy valószínűnek kell tartanunk azt, hogy a krizis legyöngi- tett formában el fog tartani a harmincas évek végéig. Mindeddig a gazdasági előrehaladás stagnálásával, a világkereskedelem továbbiösz- szezsugorodásával, a nemzetközi gazdasági kap- '•ltok gyérülésével és a csökkenő árakkal, .iátokkal és bérekkel kell számolni. Wage- rrtaon dr. a gazdasági politika területén protekcionista rendszabályokat, autártikus intézkedésekre való hajlamot és uj vámpolitikai területek alakulását jósolja. A konjunktúra 20, 30 éves nagy hullámai mellett van egy kisebb 7—9 éves konjunkturaturnus is, amely néha rendkívüli erővel észlelhető, mintahogyan azt az Egyesült Államokban az 1921-től 29-ig tartó prosperitás és a németországi 1927—28. évi nagy konjunktúra mutatja. A kivitelnek az összlakosság bevételéhez való viszonya azt mutatja, hogy jelenleg a belső gazdaság kiterjesztése és a külföld felé irányuló gazdálkodás összezsugorodása a fejlődés iránya. százszázalékos sikert biztosit! Itt a cenzora! Marosvásárhelyen külön hízóit- alakult a kisebbség*! lapok ellenőrzésére Marosvásárhely, szeptember 25.) Marosmegye prefektusa pénteken délelőtt magához kérette a marosvásárheiyi újságírókat és egy miniszteri távirat intézkedése értelmében felhívta figyelmüket a hivatalos lap mult évi számában megjelent sajtórendelkezésekre, amely szerint semmi olyan nem jelenhetik meg a lapokban, amely a, kormány presztízsét és az állam hitelét sértené és ami nyugtalanság előidézésére alkalmas. Marosvásárhelyen különben a megyei prefektusból, rendőrkvesztorból, a katonai tér- parancsnokból, főügyészből és a csendőrség parancsnokából bizottság alakult, amely a lapokat ebből a szempontból fogja figyelemmel kisérni. Premiere: szombaton, fHfc. Kéjgyilkosság Temesváron Borzalmas kegyetlenséggel öli meg az ismeretlen gyilkos egy rendőri felügyelet alatt álló nőt (Temesvár, szeptember 25.) Pénteken délelőtt tizenegy órakor értesítették a Józsefvárosi rendőrséget, hogy az Ötvös ucca 23. számú házban gyilkosság történt. A hatósági emberek azonnal kiszállottak a helyszínére, ahol egy szegényes, kőpadlós kis szobában, borzalmasan összeszurkálva, fején és felsőtestén tizennégy sebbel holtan találták Szűcs Mária harmincegy éves rendőri felügyelet alatt álló nőt. A gyilkosság még az éjszaka folyamán történt, de csak reggel fedezték fel. A tejesasszonynak tiint fel, hogy a leány még nyolc órakor sem vette be a konyhából a tejet és hogy a szobában a petróleumlámpa ég. Fellármázta a szomszédokat, akik behatoltak a szobába és ott megtalálták a holttestet. A gyilkos borzalmas kegyetlenséggel végzett áldozatával, aki valiszi- niileg már az első hatalmas szúrásnál, amely kilenc centiméter nagyságú, meghalt. A tettet vagy baltával, vagy bajonettel követték el. Valószínűnek tartják, hogy kéjijyilk-'jság történt, mert a leány ékszereiből és pénzéből nem tűnt él semmi. A nyomozás a gyilkos kézrekerité- sére folyik. SZÍNKÖR MOZGÓ A, nevető főhadnagy (Strauss Oszkár „Varázskeringő“ cimü halhatatlan operettjének csodás filmváltozata). Rendezte: IAJBITSCH. Főszereplő: Maurice Chevalier A. Paramount ezévi aranyfilmje. Premiér: hétfőn. Karádi Nagy Lajos.
