Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-04 / 200. szám
XIV. ÉVF. 200. SZÁM. Utolsó óráit éli Biró Lajos, a világhírű magyar tudós, aki a szilágymegyei Tasnádon született, hosszú évekig a pápuák között élt és most a Rokus- kórház sebészeti osztályán haldoklik (Budapest, szeptember 2.) Mire e sorokat Írjuk, talán már el is hunyt a Rókus kórházban az erdélyi származású világhírű magyar természettudós Biró Lajos. Az ősz tudóst szombaton éjjel szállították a Rókus korházba, ahol sürgős műtétet hajtottak rajta végre. Az operáció sikerült, de a legyengült szervezetű Biró Lajos állapota reménytelen. Válságos állapota mély részvétet és megdöbbenést vált ki tudományos körökben. linó Lajos ugyanis évtizedes értékes és ritka természettudományi kutatásaival világhírnevet vivott ki magának s a külföldi tudományos intézetek elismerését és csodálatát szerezte meg. A szilágy megyei Tasnádon született 1856- han, apja asztalosmester volt. Tiz testvére között ő volt a legidősebb. Elhivatottsága már ifjú gyermekkorában jelentkezett. Tanulni akart. A gimnáziumot a debreceni kollégiumban végezte, majd teológus lett, később azonban beiratkozott a budapesti egyetemre és természettudománnyal, főképp természetrajzzal kezdett foglalkozni. Az 1870. év végén kinevezték filoxera- biztosnak. Akármilyen furcsán hangzik, ez a kinevezés jelenti karrierje kezdetét. A rákos- palotai, majd kecskeméti gimnáziumban tanított, amikor 1893-ban megtudta, hogy Fenichel Sámuel német tudós expedíciója elpusztult Uj- Guineában. Ekkor érlelődött meg benne az elhatározás, hogy búcsút vesz a kecskeméti gimnáziumtól. Fölutazott Budapestre és fölajánlotta megvételre óriási rovargyüjteraényét a Nemzeti Múzeumnak. A muzeurn megvette gyűjteményét s Biró Lajos a kapott pénzből 1805-ben elindult Uj Guinea felé. A kutatásnál mérhetetlen szenvedélye hajtotta előre, nem ismert se veszedelmet, se fáradságot. Hét forró, füllesztő, tropikus évet töltött el Uj-Guineában. hát évig élte a bennszülöttek életét és kutatott. Bvről-évre óriási mennyiségű anyagot küldött a Nemzeti Múzeumnak. A pápuák földjén tett biológia megfigyelései valósággal felbecsülhetetlen értékűek, ő tette világhírűvé a Nemzeti Muzeurn rovartani osztályát. Az ősiakók különös szeretettel fogadták körükben. Ott, ahol sorra pusztultak el az európai expedíciók, ott, ahol európai embert mindenütt kudarc ért a bennszülöttek gyűlölete miatt, — ott aratta Biró Lajos, mint ember, legnagyobb sikereit. A pápua törzsfőnökök legjobb barátja és tanácsadója volt a „jó fehér ember“, még feleséget is adtak neki a pápuák, az ottani, szokások szerint, hét év alatt három felesége volt. Lehetett volna több is. Valamennyien özvegy- asszonyok voltak. A pápuák törvénye ugyanis úgy rendelkezett-, hogy idegen törzsbeli csak öz vegyasszouyt vehet el feleségül Ha Biró Lajos egy más törzset keresett fel, el kellett búcsúznia régi asszonyától s az uj törzs újabb barátsággal és feleséggel várta... A sárgaláss te vissza Magyarországba, Kalandos utazások után 1902-ben jött visz- za Magyarországra. A trópusokban ugyanis erősen megtámadta szervezetét a sárgaláz. Útközben Ausztráliát és Indiát is érintette. Kutatásai érdemeiért a Nemzeti Múzeumba tiszteletbeli muzemnörré nevezték ki háromévi időtartamra. Biró Lajos azonban nem tudott itthon maradni. Végtelen szenvedélye hajtotta idegen országba. Időközben Algírban. Kréta szigetén. Tuniszban és Bulgáriában folytatta biológiai búvárkodásait. 1906 elején újra vissza akart menni Uj-Guineába, de barátai egészségi állapotára való tekintette! lebeszélték tervéről. Ettől kezdve a világhírnévre emelkedett tudós, mint a Nemzeti Múzeum tiszteletbeli őre Budapesten rendezgette kutatásainak eredményét. Oly szerényen élt, hogy a VIII. fizetési osztálybeli illetményeiből még rokonait is segélyezte. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem érdemeiért tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki a forradalom után. Reggel 9 órától késő estig bent dolgozott a muzeum állattárában. Néha-néha utikalandjai- ról mesélt kollégáinak, hü pápua feleségeiről, akikhez hasonló hü asszonyokat Európában nem talált. — Ezért, maradt legényember — mondogatta sokszor. Csiky Ernő dr., a Nemzeti Muzeum állattárának igazgatója mesélte el róla ezt: — A kedélye ugyanolyan hires, legalább is a mi körünkben, mint tudományos kutatásai. Egyszer, amikor az arábiai Macat város környékén kutatott, meglátogatta a város török főkormányzója. Megkérdezte tőle, hogy tulajdonképpen miért gyűjt haszontalan bogarakat? — Nagytekintetü kádi, — válaszolta Biró Lajos, — a bibliából tudjuk, hogy Noé a viz1 özön előtt összegyűjtötte a világ összes állatait. Ehhez a nagy munkához két napra volt szüksége. A hozzám hasonló emberek most újra elhatározták, hogy a világ összes állatait, még a legapróbb rovarokat is öszegyüjtik. Ugyanis Kiváncsiak vagyunk arra, hogy ez nekünk hány nap alatt fog sikerülni. Macat kormányzójára mély hatást tett Biró Lajos felvilágosítása s még aznap egy skatulya szöcskével ajándékozta meg. Egyszer pedig, mikor Tuniszban járt, a bennszülöttek nagy érdeklődéssel állták körül, miközben a sivatag homokjában alig milliméternyinek látható rovarok után kutatott. Néhány élelmes arab azonnal kijelentette, hogy pénzért akár a világ összes rovarait öszegyüjti neki. Sehogy sem tudott megszaabdulni az alkalmi természetbúvároktól. Végül a következőképp vágta ki magát. Részletes leírást adott egy bogárról, egy különös Hatású bogárról, amelyet ha a kabátja bélésébe varr bele — nincs az a nő, aki ellent tudna állni neki. A hatás óriási volt. A bámészkodók azonnal elrohantak s talán még ma is keresik azt a bűbájos hatású csodabogarat, mig szegény, drága barátunk egy fehér kórházi ágyon küzd a halállal. A különböző hangyafajokţvpltak a kedven* cei. A szorgalmas hangyák. Tö^b mint kétszázezer különböző fémfürkészt , gyűjtött össze a múzeumnak, mindegyiket ő preparálta mikroszkóp alatt — mondja Csiky Ern,ő dr., az állattár igazgatója. Szorgalmas volt, mţţţţ kedvenc hangyái. As? ^a/waaaaaaa^w Októberre meglesz a városi zálogház, amelynek felállításával vissza-" vonják az eddigi zálogházengedélyeket Ötmillió lej alaptőkével alakul meg; az uj vállalat a város fennhatósága alatt (Kolozsvár, szeptember 2.) A zálogházak ügyében rövid ideje szünetelnek az események. Mint köztudomású, 2 hónappal ezelőtt, mindenki legnagyobb megbotránkozására a húsz százalékos maximális kamat bevezetésekor dicső zálogházaink beszüntették a további kölcsönök folyósítását s terroral akarták a rájuk szorult nyomorgó közönséget rábírni arra, hogy végső ereje megfeszítésével váltsa ki értéktárgyait, hogy azután a tulajdonosok zsebretéve az összeharácsolt milliókat, nyugodtan elvonulhassanak magasabb nyereséggel kecsegtető üzleti vidékekre. Már ebben az időben felvetődött az az egészséges ötlet, hogy Kolozsvár városának kellene zálogházat alapítani, amely nem az utolsó krajcárig való kizsarolás és kisegziszteneiák nyomora feletti meggazdagodást tűzi ki céljául, hanem valóban altruisztikus alapou nyújt kisebb kölcsönöket olyan kamat mellett, amely éppen csak a fenntartási és kezelési költségeket fedezze. A városi zálogház megalapításáról mindeddig azonban semmi komolyabb szó nem hang zott még el. Most azonban olyan lépések történlek az ügyben, amelyek biztossá teszik azt, hogy az egész város lakossága számára szükséges és nagy megkönnyebbülést jelentő városi zálogház rövid időn belül létre fog jönni. Ugyanis az ügyben a napokban megbeszélést tartottak a városházán, amely megbeszélésen az interimar bizottság tagjai, Mazuchi kereskedelmi inspektor, valamint a polgárság több képviselője vett részt. ' A zálogházak körüli helyzet ismertetése után az interimár bizottság kész tervezettel állott elő a városi zálogház felállítására. Eszerint a városi zálogház részvénytársaság lenne ötmillió lej alaptőkével. A város ebből csupán százezer lejt jegyezne, azonban, hogy mindemellett biztosítsa felülvizsgálati jogát a kibocsájtási szövegben leszögezné már, hogy ő állapítja meg a maximális kamatokat és hogy úgy a zálogház vezetőségében, valamint az igazgatóságban egy-egy képviselője lenne. , Máskülönben a zálogháznak nem lesz hivatalos jellege, de a jövőben ez lesz az egyetlen zálogház a város területén, mivel felállításával bevonják a többi magánzálogházak engedélyeit. A város ezenkívül elintézi azt, hogy bizonyos taxák alól mentesüljön az uj intézmény s így fogja biztosítani, hogy egészen alacsony kamatok mellett szolgálhassa a polgárság érdekeit. A tervezet szerint a részvények jegyzéséi bankok és magánosok fogják végezni. Tekintve, hogy az alaptőke nem túlságosan magas és hogy, még a humánus kamatok mellett is hasznot igér. az uj zálogház, mindenki biztos abban, hogy a részvénytőkét kibocsátása után rövid idő alatt lejegyzik s igy megkezdheti működését az uj zálogház. Egyesek szerint az egyetlen kolozsvári zálogház te;ve iránt igen érdeklődnek az eddigi magánzálogház tulajdonosok is, így Iliescu Viktor, a legrégibb kolozsvári zálogos felajánlotta, hogy hárommillió lejjel v#sz részt a felállítandó vállalatban. Félünk ^azonban attól, hoyha egy ilyen tapasztalt „szakértőt“ vesznek be az üzletbe, úgy esetleg ujbql, a haszon lesz a legfőbb célja az uj zálogházak, mert azt semmiképpen sem hihetjük el eddigi események után, hogy Iliescu ur mflst egyszerre, mint jótékonykodni akaró siejne hozzájárulni a városi zálogház alapításához^ j Mazuchi kereskedelmi inspektort megbízta a gyűlés, hogy vegye fel az* sösszeköttetést a kolozsvári pénzügyi körökkel,i apnak megvilágítása érdekében, hogy milyen véleménnyel vannak a városi zálogházról, dr. Cărpinişan Nicolaienak pedig az a feladat jutott osztályrészül, hogy elkészítse a kibocsátási okmányt. Szeptember 15-én újabb megbeszélés lesz ebben a kérdésben a városházán s valószínű, hogy ezalkalommal hivatalosan megtörténik a részvények kibocsátása, ami azt jelentené, hogy októberre körülbelül már fedél alá is kerülne az uj zálogház. MA BÚTOK, legye» SZEKE1Y&RET1 Euto; gyárából ! MrAícswAsáaHEí.v BUKAREST ä Motto: elsőkézből — a legjobbat — leg- I olcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel.
