Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-26 / 219. szám

ii -‘viselőh, TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Clvj-Kolozsvir, 1931 szeptember 26 SzGZ&hc&í ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN; S Évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lek egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. \ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP I Szerkesztőség és kiadóhivatal; Piaţa Unirii (Főtér) j Telefon : 5-08, 6-04. XIV. évfolyam 2í9-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON t 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi# 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. Titulescut az erdélyiek és Mania ellen akarja Junian a nemzeti- paraszlpárt élére állítani A londoni követ hajlandó hazajönni, de nem olyan szerepre, amilyenre Argetoianu hívta — Az autonómia veszedelme már nem fenyegeti a bukarestieket Népek csatája és a Népszövetség A világgazdasági helyzet gyötrelmei között már-már megfeledkezünk azokról a nagy stra­tégiai eseményekről, amelyek távolkeleten foly­nak le és amelyek esetleg egy uj háború csirá­ján túl. véres kimenetelű harcok konkrét lehe­tőségét is magukban rejtik. Japán behatolt Mandzsúriába, előnyomulása során elfoglalta Mukden és Charbin között Chirin városát, bir­tokba vette az ott elágazó vasúti vonalat és előrehaladt Charbinnak, Északmandzsuria leg­fontosabb pontjának irányában, hogy elvágja az" orosz vasutat ; Wladivosztokból irányuló nagyjelentőségű kereskedelmi úttól. Egyes lii- rek szerint Kina és Japán között megindulóban vannak a béketárgyalások, de a tények azt mu­tatják, hogy a vegyes bíróság kiküldésének elvi elfogadása ellenére is Japán csapatai haladnák előre, nem törődve azzal, hogy a katonailag annyira fegyelmezetlen Kina mellett az orosz hadsereggel is szemben találják magukat. A Kina-Japán közötti konfliktus az euró­pai politikai helyzetet közvetlenül nem érinti, de érinti annyiban, hogy úgy Kina. mint Japán aláírták a Kellogg-paktumot, aláirták a Paci- fic-egyezményt is és lám, az első súrlódás után ezek a rendkívüli jelentőségüeknek hitt békeok mányok. azonnal papirronggyá válnak. Az euró­pai politikára, vagy még helyesebben" az egész világpolitikára tanulságos az is. hogy a Nép szövetség négy nappal ezelőtt békéltetési tevé­kenységbe kezdett, közvetlen tárgyalásokba bo­csa jtkozott a genfi teljes ülésre megjelenő ki nai és japán delegátusokkal és minden fárado­zása dacára nem tudta elérni, hogy az egymás sál szembenálló haderők visszavonuljanak és a fegyverek zord eszközei helyett a zöldasztalnál kezdjék meg a kibontakozás útját. Ebben az egész konfliktusban sem Japán, sem Kina nem érdekelt bennünket, hanem a Népszövetség. Nem arról volt szó. hogy Kina lesz-e az erősebb, avagy Japán, hanem hogy erős lesz-e a Nép- szövetség vagy som? Ázsiai hatalmak erőpró­bája helyett, a Népszövetség erőpróbájával ál­lunk szemben, azzal a követelménnyel, hogy mutassa meg a Népszövetség: van-e kikénysze- ritő ereje, érvényt tud-e szerezni az aranytól- lal alákanyaritott békeokmánynak, hogy van-e egyáltalán hivatása háborús konfliktusok kikü­szöbölésére és ha már nem tud semmit elérni a békét elősegítő kardinális problémák terén legalább ott. mutasson életképességet, amikor egy békének nevezett nyugalmi állapot in flag ranti megsértése jelentkezik. Végtére is a genfi kinai delegátus közlése szerint a japán csapa­tok akkora területet foglaltak el Mandzsúriá­ban, mint Nagj'británia és Írország együttvéve. n»m bagatellről van tehát szó — még ázsiai mértékkel mérve sem — nem holmi határössze kpccanásrób hanem úgyszólván egy országot kitevő földterület elfoglalásáról. A Népszövet­ség erkölcsi kötelessége volt beavatkozni e kon­fliktusba, de ha nem ér el eredményeket, ak­kor csak a clown szerepét játsza, aki a cirkusz­ban ott lábatlankodik a szőnyegek körül és ahelyett, hogy segítene, csak a többieket tartja lel a munkában. A hasonlat tahin sántít egy keveset, de mit- sem változtat azon a fájdalmas körülményen, hogy négy-öt napi sürgés-forgás, sőt lázas igye­kezet után sem sikerült a Népszövetségnek sem­mit sem elérnie, sőt a jelek szerint beavatko­zása mindinkább hatástalanná válik. Még nem beszélhetünk arról, hogy Japán győz-e Kíná­ban. avagy Csang-Kai-Sek személye az utolsó pillanatban feloidja a tábornokok és kiskirá­lyok közötti ellentéteket és ojiy óriási önvédelmi hadsereg élért visszaszerzi, sőt meg is tetézi az elfoglalt területeket. A harcnak, amelynek fel­(Bukarest, szeptember 24.) A Lupta-ban ha­talmas cikk jelent meg arról, hogy Titulescu közelebbről újra a román belpolitikai események élére és középpontjába fog kerülni. Emlékeztet arra a hirre, hogy Argetoianu, amikor Iorgával a legélesebb ellentétei voltak, egy bukaresti bankigazgatót küldött megbízottjaként Titu- lescuhoz, akinek ajánlatot tett egy Titulescu- Argetoianu kormány alakítására, amely a je­lenlegi parlamenttel működne. Akkor ezeket a híreket maga Argetoianu is lanszirozta, később azonban, mikor a Titulescu nem éppen kedvező válaszát megkapta, meggátoltatta. A Lupta a cáfolat ellenére is fenntartja az értesülést. A lap szerint Titulescunak maris teljesen az az állás­pontja, amit áprilisban vallott a belpolitikai helyzetről. Koncentrációs kormányt kell alakí­tani Titulescu szerint, amelyben Erdély reális képviselői is fel­tétlenül részt kell, hogy vegyenek. A belpolitikát a pártok mellett és a pártok összefogásával és nem pedig a pártok ellen kell folytatni. Tehát Titulescu részt óhajt venni a belpolitikai helyzet kialakulásában, de nem úgy, ahogyan Argetoianu kívánta. Kolozsvár ellen — Titulescu. Az Adeverul Iunian targujiui beszédével foglalkozik. Szerinte a nemzeti parasztpártnak két ellentétes pólusa van. Az egyik Kolozsváron, a másik Targu-Jiuban. Kolozsváron Maniu be szél, még akkor is, ha a nyilatkozatot nem ő szignálja és Vaidán keresztül nyilatkozik meg Targu-Jiuban pedig Iunian a hangadó. Eddig A Dimineaţa foglalkozik Iunian targujiui kijelentéseivel és megállapítja, hogy a volt igazságiigyminiszter nem mondott sok újat. Az uutonomisták elleni kirohanása azok után, hogy maga Boila is kijelentette, hogy nem beszélt autonómiáról, teljesen fölösleges és nem a pártegység érdeké­ben való. Iunian ugylátszik nem tudja megbo­csátani az erdélyieknek, hogy annakidején ki­fogásolták működését és emiatt le is kellett mondania. A badacsonyi találkozó következményei Bratianu György badacsonyi látogatásával kapcsolatban a lapok annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy miután a két liberális párt között a kibékülés végleg meghiúsult., Bra­tianu az ország másik kormányképes pártja vonulási területére Oroszország is ráveti ha­talmas árnyékát, kimenetelét megjósolni nem lehet. Az sincs kizárva, hogy az ázsiai népek csatája visszafejlődik és békés kompromisszum­mal befejezést nyer. Végül is jogos e feltevés, hiszen háborúskodni manapság távol Keleten éppen annyira nem szívügye a lakosságiak, mint. közel Nyugaton. Egy azonban bizonyos. Az a Népszövetség, amelynek rendfdtetése, hogy Kolozsvár dominált, ahova gyakran hív­tak össze elnöki tanácsüléseket. Most, hogy Kolozsvár elcsendesedett, Targu-Jíu szólalt meg és éppen ellentétes dolgokat mon­dott, mint amit Kolozsváron követelnek. Elve­tette a Boila Romulus alkotmánytervezetét és azt hangoztatta, hogy koncentrációs kormányra van szükség. Joggal merül föl a kérdés, hogy mi késztette Iuniant erre a nyilatkozattételre. Az Adeverul azt írja, hogy Iunian iszonyodva látja Maniut a nemzeti pa­rasztpárt elnöki székében és legfőbb törekvése az, hogy Titulescu álljon a párt élére és nyilatkozatait ezzel a törekvés­sel lehet magyarázni. A nemzeti parasztpárt tanácsülése. A Curentul értesülése szerint a nemzeti pa­rasztpárt szeptember 28-án, hétfőn elnöki ta­nácsülést tart Bukarestben. Az ülésnek, melyen Vaida-Voevod Sándor is résztvesz, nagy jelen­tőséget tulajdonítanak és hir szerint a követ­kező kérdéseket fogják megvitatni: 1. A pártprogram módosítása, kapcsolat- ban azokkal a hangokkal, amelyek uj orientá ciót követelnek. A napirenden levő gazdasági és pénzügyi problémák megoldására vonatkozó javaslatok megvitatása. 2. A Maniu-ügy. 3. A párt purifikációja, a regáti és erdélyi ifjúsági szervezetek kívánságainak tekintetbe- vételével * 4. A pártkongresszus időpontjának kitűzése. Juntán nem mondott újat felé orientálódik, annál is inkább, mert programja és elvei sokkal közelebb álla­nak a nemzeti parasztpártéhoz, mint a Duca-féle liberális pártéhoz. A szeszmonopólium törvényjavaslata még csak előtanulmány. Bukarestből jelentik: A költségvetési bizottság Bratescu államtitkár vezetőbe alatt állandóan folytatja tanácskozásait. Szerdán és csütörtö­kön a szeszmonopólium törvénytervezetét vet­ték elő és megbeszélték azokat az ellenjavasla­tokat, amelyeket az érdekelt gazdasági körök nyújtottak be. Különösen két kérdés szerepelt napirenden — amelyek a legnagyobb vitára ad­tak már előzőleg is alkalmat. Az egyik az, hogy milyen módon kártalanítsák a régi szeszgyára­kat, a másik, hogy hogyan oldják meg a cujka monopolizálásának kérdését. »• egy háborús konfliktus kitörése pillanatában azonnal lendületbe hozza a világ minden tájé­kán a pacifista ellenerőket és hogy egy hadse­reg mozgósításánál is gyorsabban és eredmé­nyesebben a saját fegyverét szegezze a béke­paktum ellenségeivel szemben, teljes mértékben kudarcot szenvedett. A távolkeleti háborúság első csatáját voltaképpen nem Kina és nem Ja­pán, hanem a Népszövetség vesztette el.

Next

/
Thumbnails
Contents