Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-02 / 198. szám

1 SIV ÉVF. 198. SZÁM. c- lm, j I - , I,—fii' Mi ig*sa% sí francia, lengyel, román, orosz megnemtáma­dási szerződéslwil ? IMploiiráciai ísajssa Moszkva kegyeiért — Patek oroszországi lengyel ügyvivő ajánlata fölött vitá­zik az egész európai sajtó — Lettország- valószi- sziniileg eladja országának egyrészéi Lengyelországnak ? Az európai sajtót napok óta foglalkoztatják a francia, orosz-lengyel tárgyalások,, amelyek­nek egyes szakaszait részint megcáfolják, ré­szint pedig nem. Lázas diplomáciai utazgatá­sok észlelhetők Berlin-Moszkva, Varsó-Párizs között, sőt, ezekbe az utazásokba Bukarestet is belekombinálják. A tervezgetéseknek nagyobb jelentőséget az a körülmény ad. hogy Oroszor­szágnak ezúttal ellenséges államokkal. Francia- országgal és Lengyelországgal való megbékélé­séről van szó és ha az a megnemtámadási szerző­dés, amiről annyit rebesgetnek, létrejön, az európai erőátesoportositásoknak képe máról- holnapra megváltozik. Németországnak természetesen nincs ínyére sem a francia-orosz, sem a lengyel-orosz meg­egyezés és ezért a legidegesebben fogad minden idevonatkozó hirt és nem tud megnyugodni még akkor sem. ha Litvinov megnyugtató kijelenté 6eket tesz Berlinben. Németország félti egyrészt kiviteli piacát Oroszországban a franciák elől és félti igényét a keleti határrevizióra, amelyekről egy pillanatig sem mondott le. Ami a francia-orosz tárgyalásokat illeti, azoknak megtörténtét Litvinov maga sem dementálja, csupán annyit jelent ki, hogy a tárgyalások kezdetleges stádiumban vannak még és Német­ország érdekeit nem érintik. A francia félhiva­talos, a Temps viszont azt mondja, hogy Franciaország csak abban az esetben köt megnemtámadási szerződést az orosz kor­mánnyal, ha Moszkva a lengyel és román kormánnyal szemben is garantálja a meg nemtámadást. Az már azután csak másodrangu kérdés, hogy Lengyelország és Románia külön-külön köt- nek-e megnemtámadási szerződést á szovjettel, vagy pedig hármas szerződés jön létre Varsó, Bukarest és Moszkva között . Litvinov ezzel szemben azt mondotta Ber­linben. hogy orosz részről egyáltalában nincs szándékában a Moszkva és Varsó közötti vi­szonyt egy harmadik államon keresztül szabá­lyozni. Én nem tudom — fejezte be Litvinov a sajtó számára tett nyilatkozatát — hogy mit gondolt Patek ur diplomáciai ügyiratának át­adásával. Nekem meg vannak a magam gondo­lataim, de feltételezem, hogy a legjobb szándé­ka volt. Én tudniillik az emberekről mindig a legjobbat gondolom. A lengyel-orosz megnemtámadási szerződés előzményei Patek Lengyelország moszkvai követe Tény az. hogy Patek augusztus 23-án megjelent az orosz külügyi hivatalban és egy jegyzéket nyújtott át, amelyben kéri az 1926 évben- be­nyújtott megnemtámadási paktumra vonatkozó tárgyalásoknak újra való megindítását. 1926- ban Oroszország tárgyalásokat kezdett Lengyel országgal, de Lengyelországnak az volt az ál­láspontja, hogy csak akkor köt megnemtáma­dási egyezményt, ha a szerződést az összes orosz határmenti államok és igy Románia is aláírják. Lengyelország tekintettel a Népszö­vetségben elfoglalt állására, egyéb nem jelentős kívánságot is hangoztatott Oroszország előtt. Oroszország azonban habozott tárgyalá­sokba bocsátkozni egy olyan egyezmény felelt, amely Lengyelország vezetése alatt álló egész államblokkra vonatkozik és igy a tárgyalások abba maradtak. mintegy garanciát ad Lengyelországnak arra nézve, hogy őt a német határreviziós kérdések nem érintik, úgy Lengyelország biztonsága nyil váhvalóan nagyobb lesz. Az orosz diplomácia gondolkodási módjára vall, hogy megfelelő más helyről jövő ellenszolgáltatások fejében hajlandó a német baráti érdekeket is feláldozni. ? T A B U hiszen már akkor, amikor aláírta a Kellogg- paktumot, Németországra vonatkozó kellemet­len záradékával együtt, bizonyságot tett, hogy nem feltétlenül angazsálja magát Németország­nak érdekei mellett. Már most, ha Oroszország akár Franciaországgal, akár Lengyelországgal olyan megegyezést köt, amely védőpontot nyújt a francia politikának oly tekintetben, hogy a versaillesi békeszerződés sértetlenségét megóv­ják, a berlini szerződés, amelyet a németek ez év júliusában újítottak meg, Németország szá­mára hetven-nyolcvan százalékában elveszítet­te jelentőségét. Vájjon létrejön-e Lengyelország és Oroszor­szág között a megegyezés, vájjon százszázaléko­san igaz-e, amit Litvinov mond Berlinben, ezt a kívülről nézőknek nincs módjában ellenőrizni. A helyzet képe úgy fest, bogy a keleti Locarno létrejötte Németországon kivül az összes szó- bakerülő államok érdekével találkozik. Az orosz —német barátság jól átgondolt érdekeken nyug­szik és ha Oroszországnak olyan koncokat vet­nek, amelyek egyéni érdekeinek megfelelnek, úgy könnyen szemtanúi lehetünk annak a film- játéknak, amikor Németország az események premier plánjából a háttérbe kerül vissza és eddigi szerepét Franciaország fogja átvenni. Amikor egy ország negyedrésze a piacra kerül. Mind e kombinációtól független, de politi­kailag rendkívül érdekes hir, hogy a lettor­szági gazdasági párt tekintettel Lettország sú­lyos gazdasági helyzetére, javaslatot tett Lett­ország északi részének ötvenmillió dollárért való átengedésére. E tervet azzal indokolják, hogy e lett terület nincs hozzákötve a lett gaz­dasághoz és gazdasági élet szempontjából sú­lyos teher. A felajánlott terület Witebsk, volt orosz kormányzóság három kerülete. Lettország nak körülbelül egynegyed része, tizenhatezer négyszög kilométer. Lakosainak száma körülbe­lül háromszázezer, akik a lengyelhez hasonló nyelven beszélnek és magatartásuk inkább el­utasító, mintsem igenlő volt a lett állameszmé­vel szemben. A vásárra kerülő, országterület székhelye Dünaburg, fontos vasúti gócpont Le­ningrad, Varsó, Riga, Witebsk Moszkva között és vasúti állomás Libau-feié is. lfWtA<VWWWV/W Magyarországon a készülő nagy adóemeléseket az export fokozásával akarják enyhíteni A keddi minisztertanács rendkívül nagyfontosságti intézkedéseket készít éld Négy, illetve öt éven keresztül Oroszország és Lengyelország között ilyen természetű diplo­máciai tárgyalások nem folytak, bár mult év októberében erősen emlegették, hogy Oroszor­szág és Lengyelország között ismét folynak a tárgyalások. Akkor kötötték meg ugyanis a lengyel-román katonai egyezményt és a len­gyel sajtónak érdekében állott az Oroszország­gal való készülő megnemtámadási egyezményre való hivatkozással Romániára nyomást gya­korolni. Patek Moszkvában újra szóba hozta az egyezmény ügyét anélkül, hogy abból lett volna valami. Patek fáradozásait az európai sajtó nagyobb jelentőséggel ruházta fel, mint ameny- nyit azok megérdemeltek. Az uj lengyel javaslatot, mint fentebb emlí­tettük, augusztus 23-án nyújtották át. A német sajtó tudomása szerint nagy­jából ugyanaz az ajánlat, mint volt öt évvel ezelőtt és mert ugyanaz az ajánlat, az orosz kormány a maga részéről visz- szautasitja. Lengyelországnak azért van szüksége e megnem támadási szerződésnek a megkötésére, mert igy véli biztonságba hozni keleti határait, amelye­ket Németország állandóan veszélyeztet. Ha Oroszország e megnemtámadási szerződésben ?Ţ A B U ——W——IWBWWniWli^l'llli.üili! ­(Budapest, augusztus 31.) Károlyi magyar miniszterelnök hétfőn délelőtt Walkót fogadta Walkó holnap reggel utazik Genfbe. Magyaror­szágot a genfi tanácskozásokon Apponyi gróf. Szterényi és Táncos képviselik. Walkó után Gömbös hadügyminiszter, majd Varga pénzügyi államtitkár jelentek meg a miniszterelnök előtt és a megbeszélések a keddi minisztertanácson tárgyalásra kerülő pénzügyi kérdések körül fo­rogtak. Jelen volt Teleszky János és Popovics bankkormányzó is, ami arra mutat, hogy nagy- fontosságú kérdések voltak napirenden. A keddi minisztertanács le fogja tárgyalni a pénzügyminisztérium kidolgozott takarékos- sági rendelettervezetét. Az Est értesülései sze­rint a nagy adóemeléseket a kormány az export fokozásával akarja enyhíteni. Az exportot országosan meg fogják szervezni úgy, hogy döntő jelentőségű legyen a gazda­ság szempontjából. A mezőgazdáknak a kor­mány 120 ezer mázsa vetőmagot oszt ki. Illeté kés helyen hangoztatják, hogy a kormány a legerélyesebb rendszabá lyokkal fogja letörni a drágaságot, ame­lyet a devizaigények kielégítési nehéz­1 ;/ A Cjoua-j LEGMEGBÍZHATÓBB ÉfeL. GUN!..? ÓVSZERÉ ite I ^ I l íj ségeivel nem lehet indokolni Kétségtelen, hogy a devizakorlátozások fenn­tartására egyelőre még szükség van, de nehány napon belül ezen is enyhítenek. A lap arról is értesül, hogy pénzügyi körök egyre erélyeseb­ben sürgetik, hogy a kormány intézkedjék a külföldön való magyar vagyon bejelentéséről és a valuták kötelező beszolgáltatásának elren­deléséről. Az uj kormány általában a szükséges tájé­kozódás után, teljes erővel hozzáfogott a pénz­ügyi helyzetet rendező akció keresztülviteléhez, Keresztes Fischer belügyminiszter fontos ta­nácskozásokat folytatott a rendészeti és belügyi adminisztráció egyszerűsítéséről. Megindultak a tanácskozások a főispán- súgok összevonásáról is, tervek szerint meg fogják szüntetni a városok külön főispánt állásait és a határmenti kisebb megyéket még jobban összevonják Valószínűleg megszüntetik a kerületi főkapitánysági állásokat is. Ernszt nép­jóléti miniszter a szakszervezetek ve­zetőivel tárgyalt a munkanélküli segé­lyek ügyében. A Magyarország szerint az Országos Társadalom Biztosítónál is nagy leépí­tések lesznek, Négy alelnökbő! kettőt tartanak meg s az aligazgatók számát is csökkentik. ? T A B U SE

Next

/
Thumbnails
Contents