Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-23 / 216. szám
Kei- isci^I TAXA PÓáTALA PLA- TITÄ IN NUMERAR Wo. 24256—027. RT CInj-Kolezsvár, 1931 szeptember 23 SzCtdă ÉÍEíETlUrSJíG előfizetés belföldön i \ ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP l ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 1*J^ | Crerkesztösőg és kiadóhivatal s Piaţa Unirii (Főtér), A egy hóra 100 lej. f Telefon: 5-08, 8-04. Egyes szám ára 5 le]. | XIV. évfolyam 216-ik sgám. ELŐFIZETÉS MAGYAKOBSZAGOX l 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. A szovjet mozgósít a mandzsurlai határon Kína második jegyzékében követeli a japánok kivonulását Miért jött lorga Marosvásárhelyre? (London, szeptember 21.) A Thimes legutóbb Kínából érkezett értesülése szerint a japánok az utóbbi harcok idején 473 foglyot ejtettek és 42 ágyút zsákmányoltak. A veszteség japán részről 51 halott és 81 sebesült. Mandzsúriából érkező hírek azt jelentik, hogy a japánok egész Dél- xnandzsuriát megszállották. A kínai kormány egy második jegyzéket is küldött a japán kor- r ányboz és ebben a legenergikusabban követeli a megszállott területek kiürítését és az előbbeni helyzet visszaállítását. A Charbini amerikai konzulhoz érkezett jelentés szerin a Mandzsúria—Charbini vasútvonalon egy expresszvonatot a levegőbe röpítettek. Newyorkba érkezet moszkvai jelentések szerint a szovjet a mandzsuriai határvidéken mozgósított, beleavatkozni kíván a távolkeleti konfliktusba, mert nem tűrheti a japán befolyás tovább növekedését Mandzsúriában. Nankingból jelentik, hogy a konfliktus ügyében a kínai kormány második jegyzékét is elküldötte Tokióba. Ebben a megszálló hadseregek azonnali visszavonását s a statuscino helyreállítását követelik. A nankingi kormány a szerdai napot a nemzeti megaláztatás napjának deklarálta s erre a napra betiltott mindennemű szórakoztató elő(Marosvásárhefy, szeptember 21.) Nagy érdeklődéssel várta Marosvásárhely lorga miniszterelnök vasárnapi látogatását. A megyei prefektus plakátokon hirdette, hogy„Iorga Miklós, a román nemzet nagy apostola és tanítója“ Marosvásárhelyre érkezik és felhívott mindenkit, hogy menjen el az ünnepélyes fogadtatásra és hallgassa meg a kormányfő beszédét. A várost lobogódiszbe öltöztették erre az alkalomra, a főtéren diszkaput állítottak föl, kivonultatták az iskolákat, berendelték a megyéből a szolgabirá- kat, jegyzőket és községi elöljárókat. Szóval nagy volt a sürgés-forgás vasárnap Marosvásárhelyen, de még nagyobb volt a fejetlenség, illetve a rendszertelenség, mellyel a miniszter- elnök fogadtatását megrendezték. Déli 12 órára volt ugyanis hirdetve a magas vendég érkezése, de már 8 óra után megkezdte a rendőrség a piac szétkergetését anélkül, hogy ezt bár az előző napon tudomására hozta volna a közönségnek. így aztán érzékeny károsodás érte a adást s más mulatságokat. Csang-Cso-Lin marsall mandzsuriai főparancsnok Mukden megszállását haditénynek deklarálta. Kirin környékén erős kínai és japán csapattestek állanak egymással szemben. Itt tűzharcra még nem került sor, de a helyzetet igen komolynak tartják. A londoni Central News távirata megerősíti azt a hirt, hogy a távolkeleti vörös hadsereget a szovjetkormány mozgósittatta. A távirati iroda jelentése szerint a mandzsuriai kinai hadsereg ellentámadásba ment át s néhány órára újra birtokába vette Mukden keleti városrészeit. A japánok ezután ismételt támadással elkeseredett harcok után újból meghátrálásra kény- szeritették a kinai csapatokat. Véres harc folyik Nau-Ling-Csu közelében is, ahol a japánok gépfegyverekkel egy egész kinai zászlóaljat semmisítettek meg. A nankingi kormány Kina szorongatott helyzetében felhívással fordult a kantoni forradalmi kormányhoz s kérte az ellenségeskedő sek beszüntetését, hogy teljes erővel a japánok ellen fordulhassanak. messzibb vidékről bejött gazdákat, akik a forgalmas vasárnapi piacon úgyszólván semmit sem tudtak eladni, mert alig hogy kipakkoltak és lefizették a helypénzt, máris távozniok kellett. A programtól eltérően déli 12 óra helyett csak 2 óyakor érkezett meg a miniszterelnöki autó s a kivonult tanulóifjúság délelőtt 11-től délután 2 óráig kénytelen volt az uccán várakozni, ami különösen a kisebb elemi iskolásokra nézve terhes és kimerítő volt. A kétórás késés miatt, melyet a miniszter- elnöknek Maroshévizen, Görgény-Hodákon és Szászrégenben történt időzése okozott, természetesen a fogadtatásnak egész programja megváltozott. Program szerint a városháza dísztermében lett volna a fogadtatás az egyházak, hatóságok, különféle testületek és deputációk üdvözlése mellett. Ezek a tisztelgések tehát éppen az említett késés miatt mind elmaradtak, valamint elmaradt az ezt követő bankett is. A megérkezés után először a városházára sietett a miniszterelnök, itt néhány percig elbeszélgetett a hatóságok fejeivel és a tanárokkal, azután pedig átment kíséretével a Kultúrpalotába. Kíséretében ott voltak: Pop Valér erdélyi miniszter, Munteanu Râmnic belügyi almi- niszter, Tomescu marosmegyei és több regáti szenátor, Csik-, Kisküküllő-, Nagyküküllő-, Szatmár- és Marosmegyék prefektusai és bukaresti újságírók. lorga és kísérete elfoglalják helyeiket, tőlük jobbra, a pódium szélén az újságírók helyezkednek el. A programon délután 3 órára lorga konferencia-beszéde volt jelezve, de nem tudni, mi okból, ez is elmaradt s igy a miniszterelnök marosvásárhelyi látogatásának egyedüli célja látszólag egy kitüntetésnek az átadása volt. Câmpianu Ilié marosvásárhelyi gör. k. főesperesnek adott át ugyanis egy királyi kitüntetést, a Ferdinánd-rend keresztjét. A kitüntetést hosszabb beszéd kíséretében adta át az ünnepeltnek. lorga leckét ad a hazafiságból és támadja a „bizonyos“ sajtót. lorga miniszterelnök, miközben Câmpianu főesperes érdemeit méltatta? alkalmat talált arra is, hogy Erdélynek leckét adjon. — Câmpianu főesperes a mi népünk érdemes tagja — mondotta a miniszterelnök — és ti arra gondoljatok mindig, mennyit szenvedett ez az ember, amikor még Erdély nem volt szabad. Erdélyért.mi nagy árat fizettünk, vértavakon és könnytavakon keresztül jutottunk el idáig, ahol vagyunk. A mi országunk határait nem a békeszerződések biztosítják, hanem a román lélek szolidaritása, mely talpra állította az országot. A mi célunk a munka a kultúráért. A csendes, tisztességes munka és a kultúra az, ami az ország sorsát előbbre viszi. Minden erdélyi románnak kötelessége, hogy a kultúrát fejlessze. A politika és a kultúra kapcsolatban vannak egymással és csak az foglalkozzék politikával, akinek elég kultúrája van. Az erdélyiek elsősorban ne a politikával foglalkozzanak, hanem arra törekedjenek, hogy a kultúrájukkal itt Erdélyben is szupremáciába kerüljenek. Beszéde további folyamán nagy ellenszenvvel nyilatkozott lorga „arról a bizonyos sajtóról“, az „Anumită presa“-ról és lecsirfeefogózta azokat az újságírókat, akik tendenciózusan elferdítve szervírozzák fel az eseményeket, hogy izgassák a közvéleményt s akik nem ismernek semmiféle morális szempontot. Még egy másik súlyos kijelentést is tett a miniszterelnök. Azt mondotta ugyanis Câmpianu főesperesről, hogy ő szerényen, csendben, arcátlanság nélkül dolgozott, mert az arcátlanság nem a román népnek a tulajdonsága, hanem azé a másik népé, akiről előbb beszélt. Igaz, hogy ezt a dodonai meghatározást minden más nemzet magára vehetné, de a magyarság igazán fölényesen háríthatja el ezt a jelzőt magáról. Beszéde végén a miniszterelnök feltüzte a főesperes mellére az érdemkeresztet és megcsókolta Câmpianut, aki meghatva mondott kö-. szünetet. Câmpianu után Costin interimár-elnök mond néhány üdvözlő szót a város nevében a miniszterelnöknek. (Folytatás a második oldalon.) jorga Marosvásárhelyen válaszait Boilánah és szenvedélyes beszédben támadta az autonnmíbus tSrebvésebet A miniszterelnök még meg'sem emlékezett a magyarságról, csak „csirkefogó“ újságírókról és arcátlan „más népről“ beszélt — Boila nyílt levélben védekezik az öt ért támadásokkal szemben
