Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-21 / 215. szám
HÍV. ÉVF. 215. SZ'JM. ţgşţ&nţţBi A francia frontharcosok Irta: Dózsa Endre A francia frontharcosok vezértitkára, Rog- ger D’Avigneau élesen kifakad a mostani nemzetközi politika ellen, „amely szüntelenül szembeállítja egymással a lezajlott világháború ellenfeleit“. A kölcsönös bizalmatlanság politikája, melyet szerinte a nagytőke kényszerit rá a kormányokra, „szívtelenül töri le a méltányosság elvét és arra kényszeríti az államokat, hogy viszonyukat az adós és hitelező viszonyává tegyék“. , Szerinte szervezni kell a fiatalságot, a népek békés együttélésének munkájára, „mert az anyagi lefegyverezés nem elég ahoz, hogy a békét biztosítsa, ha ugyanakkor az érzelmi közeledést is nem hozzák létre a népek között“. Azok, akik a lövészárkokban folyton farkasszemet néztek a halállal, akik szinről-szinre látták és végigszenvedték a háború borzalmait, azok, akik részesei voltak a hadidicsőségnek, a világháborúból győztesként leginkább kiemelkedett francia nemzet fiai a legtöbb joggal állíthatják fel a világháború mérlegét. E mérlegbe nemcsak a saját szenvedésüket vetették belé, de lelkűkben összefogták a világháború összes szenvedéseit. Mindazt, a rombolást, vérben és vagyonban, amit a világvihar okozott, szembeállították bizonnyal azzal az eredménnyel, amelyet a világháborúval az abban résztvett népek, különösen pedig a győztes francia nép elért. Ez a mérleg teljesen pasz- szivnak mutatkozik. E passzív mérleg legsulyo- sabbja a népek közötti bizalmatlanság, amely nem engedi meg, hogy most is ne legyenek szembeálitva egymással a világháború ellenfelei. A fizetésképtelen adós és a szívtelen hitelező viszonyát állítják oda a francia frontharcosok a világ itélőszéke elé, követelve a méltányosságot, amely egyedül lehetne balzsam a nemzetek egymás ellen felszított gyűlölködésével feltépett és még be nem heggedt sebekre. Azt az évtizedet már meghaladott idő, amely a világháború bevégzése óta már lepergett, semmit nem könnyített a népek között magosra felszított ellentéteken. A világháború rombolását még mind ez ideig nem lehetett eltüntetni. Az alkotások kora még nem állhatott be, mert a felszámolás nem azon az utón halad, amely kioltani tudná a hamu alatt még folyton süstörgő parazsat. Az európai államok mindenképen a kormányok folytonos váltakozása, a politikai élet bizonytalan hullámzásának játékát mutatja. Máról hónapra való kormányzás érezhető mindenütt, minden vezető gondolat, minden biztos és bizalomkeltő irányítás nélkül. A gazdasági leromlás, a szélsőséges elemek folytonos térfoglalására. ez a kiváló alkalojn, .egyre súlyosabbá teszi a politikai helyzetet. Ez a zavaros politikai helyzet kapcsolatosain a gazdasági leromlással reánehezedik mindenütt az egész társadalomra és megfulasztja a társadalomnak rege neráló erejét. A Briand által lanszirozott pán európai terv ugylátszik teljesen elszintelene- dett. A gazdasági alapokon való uj alakulatok kiképződése, mint ezt az osztrák-német, vámunió esetében láthatjuk, mindenfelől akadályokba ütközik. Mindaz, ami ezelőtt vihart álló érték volt, a gabona, a pénz, csaknem mindenütt devalválódott. Az életstandard a legfelsőbb osztályokon kezdve a legalsóbb néprétegig zuhanásszeriileg esett alább. A munkanélküliség, mely még ezt az életstandardot is hovatovább mindinkább kétségessé teszi, ijesztő mérvben terjed. A fegyveres béke valamennyi államot reákényszeriti a hadi kiadások folytonos növelésére. Emiatt csaknem mindenik európai állam költségvetése akkora áldozatot követel, hogy az adózó polgárság a legfeszültebb igyekezettel selb képes eleget tenni a leromlott gazdasági viszonyok miatt amugyis csökkent keresettképesség mellett az állammal szemben fennálló kötelezettségnek. A francia frontharcosok feljajdulása csaknem az utolsó órában mutat reá arra, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A fiatalság szervezése n népek békés együttélésének munkájára, ha egyáltalán keresztülvihető, épen úgy, mint a népek közötti érzelmi közösség megteremtése csak a jövőben vethet valamelyes reménységet. A jelent azonban jobbá, illetve tiirhetőbbé nem teheti. Lejtőn haladunk, fékevesztett jármüvekkel lefelé. Amig a diplomaták és kormányférfiak folytonos tanácskozás között keresik ebből a káoszból kivezető utakat, telik az idő. És mind kétségbeejtőbben tárul elénk az általános pau- perizmus. Országonként vagy országok szövetségeként a gazdasági helyzet bizonytalanságának és folytonos összeomlásának legyőzésére kellene nem végérhetetlen tanácskozásokkal, hanem határozott célkitűzések erélyes keresztülvitelével sürgősen gyakorlati eredményeket kierőszakolni, amig nem késő. Az egymásrautaltság érzetével győzőknek és legyőzőiteknek össze kell fogni, hogy az összeomlás elkerülhető legyen. A lerongyosodott néptörnegek moraja már mindinkább erősödik, a szegénység és a nyomor mindig és mindenütt rossz tanácsadó. A francia frontharcosok vészkiáltása fel Gondos szülő már egészen kis gyermekeit is tornázni tanítja PAP VERA jXiÄfsze,i hogy egészségesen és szépen fejlődjenek. Kurzusok, magánórák felnőttek részére is. Calea Regele Ferdinand 59. szám. kell hogy verje a kormányzatokat, hogy visszaállítsák a népek között a kölcsönös bizodalmát. Az adós és hitelező viszonyát az egyesült erővel munkálkodni akarás és a méltányos elbánás érzése kell hogy felváltsa, mert e nélkül a volt ellenfelek ellenfelek maradnak ezután-isés vésztőkbe rohannak a győzők és legyőzöttek egyaránt. Egy belgiumi magyar megható levél kíséretében küldte el két református kórházsorsjegy árát Izgatott várakozás előzi meg a november 30-iki első sorshúzást — Három és félmillió lej keres gazdát, szegény és gazdag egyforma kilátásokkal startolhat a százezres és milliós főnyeremények versenyfutásán (Kolozsvár, szeptember 39.) Még csak nehány hete annak, hogy a református kórház- sorsjáték közzétette sorsolási terminusát és máris megállapítható, hogy a nagy célhoz mél tó rendkívüli érdeklődés kiséri a sorsjáték minden mozzanatát. Már maga az a tény, hogy három hónap alatt már lebonyolódik az egész sorsjegyakció és ez alatt az idő alatt három és félmillió osztódik el a sorsjegyvásárlók között, bő indokolása a sikernek. Emellett az sem kicsinyelhető le, hogy a mozgalomnak humanitárius és szociális háttere van: kórház épül a száz lejekből, mindenki, aki sorsjegyet vesz, nemcsak a saját szerencséjét keresi, hanem nehány téglával hozzájárul a református kórház, az első és egyetlen erdélyi magyar kórház alapjának megvetéséhez. Nem lehet csodálkozni rajta, ha elsősorban a női szivek reagáltak erre a nemes gondolatra, Ennek a sorsjátéknak jóformán nincsenek is ügynökei, mert száz és száz erdélyi magyar nő zárta szivébe a magyar kórház gondolatát és vállalkozott a sorsjegyek elhelyezésére. Az akció egyre terjed, egyre szélesedik. Nem áll meg az országhatároknál, más országokból is levelek, levelekre halmozódnak, hiszen máshol is meg tudják érteni, hogy az erdélyi magyarok számára létfeltétel a modern, nagyszabású kórház, amelyben szegény és gazdag egyaránt ápolást, meleg otthont kaphat. Egy levelet mutattak nekünk a sorsjegyirodában, amelyet nem lehet meghatottság nélkül ol vasni. Egy belgiumba elszármazott erdélyi.ma- gyar, — aki pedig maga is két kezével keresi meg a kenyerét és a messze idegenben dolgozik és küzköd családjáért — két sorsjegyre valót küldött s mindjárt meg is indokolja, hogy miért: — Én nem pályázom a nyereményre, ámbár az is nagyon jól fogna, de kötelességet véltem teljesíteni, hogyha szerény mértékben is, de hozzájárulok a kórház felépítéséhez. Hátha valamikor visszakerülök Erdélybe és törődött- ségemben, öregségemben szükségem lesz egy kórházi ágyra... Jönnek, jönnek a levelek, az egyiket resa- kető kezű öregember irja, a másikat gyermek- irás ákom-bákomjai töltik tele. Valamelyik vidéki magyar irja a maga naivitásában a kő vetkezőket: „írják meg az urak, hogy fogják a. három és félmillió lejt kiosztani? Nagyon érdekel a dolog, mert 300 lejt én sem sajnálok a magyar kórháztól, viszont hátha rám mosolyog a szerencse?“ Nyomban megkapta aztán levelére a választ, hogy a mai viszonyok között ugyancsak tekintélyes összeget, három és félmillió lejt nem kiosztani fogják, hanem a megvásárolt sorsjegyek tulajdonosai közül azok jutnak a nyereményekhez, akiknek kedvez a szerencse. Az érdeklődés mindegyre fokozódik, ! minél inkább közeledik a húzás első tér minusa, november 30-ika. Ezen a napon nem kevesebb, mint 618 nyeremény kerül kisorsolásra, köztük egy darab két százezer lejes, egy 100 ezer lejes, egy ötvenezer lejes, öt húszezer lejes, tiz tizezer lejes, tizenöt ötezer lejes, 35 háromezer lejes, 200 ötszáz lejes és egész sereg kisebb nyeremény. Január 20-án pedig az 1 millió lejes főnyereményt is kisorsolják. Aki az első húzásokon nem nyert, az természetesen tovább játszik a következőkön. A húzásokat mindig a kolozsvári városháza dísztermében tartják meg és a nyertes számokat nemcsak a kolozsvári lapokban, hanem a Monitorul Oficialban és a református lapokban is közük. A nyertes sorsjegyek ellenértékét bármikor és azonnal kifizetik. ÜS.CSÜ Î «fföz S*ÉP! PL9TSINT9R | TESTVÉREKNÉL * VETTEM, KIHASZNÁLTAM AZ ALKALMAT, hogy KÖLTÖZNEK e- osGEoenna: Őszi, téli puhíhat legolcsúbban fest. tisztit „Unió", Cluj Gyár : Reg. Ferdinand 133. Fiókok: Reg.Maria 11., Sír. Bariţiu 2., Cal. Moţilor 112.
