Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-20 / 214. szám
0 XIV. ÉVV. M3. SZÁM. vannak valódi Ajpirln-fablaf- ♦ák. Figyeljen, hogy minden tabletián rajta legyen az- varódiságof bizonyító Bayer- kereszt. ASPIRIN LEON JOUHAUX: A válság főoka: a bizalom hiánya Csak egy dolog; segíthet: megszervezni a nemzetközi munkapiacot, ellenőrizni a termelést és fogyasztást (Genf, szeptember 18). A francia delegáció egyik érdekes alakja a kecskeszakállas León Jouhaux, a francia szindikálista munkásság megszervezője és főtitkára. Mit keres itt ez a kissé elhízott bácsi, aki karrierjét mint vasmunkás kezdte, a polgári politikusok között? Hazájában vannak elfogult elemek, akik Jouhaux genfi munkásságát nem a legjobb indula- tu figyelemmel kisérik. És az olyan becéző nejekkel, mint .„áruló“, „karriérista“ egyáltalán nem fukarkodnak, amikor neve szóba kerül. Tény, hogy rendelkezésére áll a francia kormánynak, amely nélküle már nem is tud mozogni nemzetközi konferenciákon, de Jouhaux, aki egész életét a munkásság jobb jövőjének szentelte, egyáltalán nem árulta el a munkásság érdekeit, ellenkezőleg: a kormány közeliben is mindig a munkásság jogaiért harcolt. Délelőtt tiz óra felé felkerestem szállodájában. Nem kellett sokat várakoznom, csakhamar együtt voltam a nagy francia munkásvezérrel a szálloda kis szalonjában. Pufókarcu, tagbaszakadt, nehézkes mozgású ember Leon Jouhaux s úgy beszél, mintha könyvből olvasna. (Nem csoda, már több mint ötven könyvet irt eddig különböző munkásproblémákról.) Felteszem a kérdést: — Mi a baj? Hol a baj, hol találni gyógyirt a világ fájó sebeire? Jouhaux rámmeresztette tekintetét, mintha azt mondta volna: Miért von engem felelősségre, talán én vagyok a válság oka? Hiszen... No de Jouhaux nem szentimentális ember, kisvártatva „olvasni“ kezdett: — A baj a rendszerben van. Racionalizálták a termelést, őrült sokat produkáltak és nem gondoskodtak arról, hogy a fogyasztást is racionalizálják. Mi történt? A tultermélő országok nem tudták elhelyezni cikkeiket s erre leépítették a munkásokat, vagy fizetésüket redukálták, ami által a válság csak növekedett. Csak egy dolog segíthet: megszervezni a nemzetközi munkapiaeot és vásárt, ellenőrizni a termelést és a fogyasztást. Persze fontos szerepet játszik a nemzetközi kölcsön megszervezése is. Ma a kormányok azért nem akarnak hosszúlejáratú kölcsönöket adni a pénzkrizis- sel küzdő országoknak, mert az illető országban sok a munkanélküli és ha sok a munkanélküli,1 akkor jöhet forradalom és oda. a pénz. Ez igaz. Az európai Tanulmánybizottság is azt állapította meg, hogy a válság egyik főoka a bizalom hiánya... Az országok nem bíznak egymásban és miért? Mert mindegyik külön gazdaságpolitikát folytat. Valóságos nihilizmus uralkodik munkaadó és munkás, termelő és fogyasztó között. Fizetésredukálás nem segíthet a bajon, csak súlyosbíthatja. Nacionalista rendszabályok még kevésbé segíthetnek. Itt van pl. Anglia. Macdonald a fejébe vette, hogy a nacionalista kormánnyal mgoldhatja az angol krízist. Téved. Ezt nem csak azért mondom, mert szolidáris vagyok az angol Labour Partyval, de megvagyok róla győződve, hogy még kevésbé fog boldogulni az angol miniszterelnök a nacionalista kormánya gazdaságpolitikájával, mint a munkáskormányéval. Mit csinált eddig az uj angol kormány? Redukálta a munkások fizetését és hozzá még uj adókat rótt terhűkre. Macdonald tévedése abban áll, hogy ő az angol válságot — angolnak és nem .világválságnak tekinti. Nacionalista rendszabályokkal pillanatnyi zavart esetleg el tehet hárítani, de ez a megoldás csak nagyon rövidéletü lehet, mert ha a munkás nem kap elég fizetést, akkor csők ken a fogyasztási képessége is és ott vagyunk, ahol voltunk. Hát ez a baj.... — Igaz, hogy a franciák militarista politikát folytatnak? Azt mondják, hogyha a leszerelési konferencia nem fog sikerülni, akkor ennek oka a francia militarizmusban keresendő... — Előbb állapodjunk meg abban, hogy mit ért ön „franciák“ alatt. Hát persze, vannak hadonászó franciák, 450vén nacionalisták, akiket azonban nem kell komolyan venni. Ezek a nacionalisták azt állítják, hogy Németország 100.000 főnyi hadseregét bármilyen pillanatban megszaporithatja, úgy hogy ez a hadsereg komoly veszélyt jelenthet Franciaország számára és amig nincsen egy nemzetközi megegyezés, addig Franciaország nem szerelhet le. De ne felejtsük el, hogy van még egy francia közvélemény is, amely egyáltalán nem osztozik 8 csekélyszámu nacionalisták nézetével. — A leszerelési világértekezlettől még öt hónap választ el bennünket. Addig sok minden történhet, ha nem sikerül előbb a krízist, megoldani. A leszerelési konferencia sikerét az fogja veszélyeztetni, ha Németországban a téli hónapokban a munkanélküliek száma három és fél millióról a duplájára emelkedik és ugyanebben a viszonylatban a többi országokban is. Ebben az esetben a forradalom elkerülhetetlen és azt mondanom sem kell, hogy a győztesek a szélsőséges elemek lesznek. Szóval: káosz, rettenetes reakció.... — Viszont ha a kormányok előre látják ezt a katasztrófát, akkor mondjanak le a nacionalista politikájukról és oldják meg a válságod Aztán csak kezdődjön a leszerelési konferencia, amelynek sikere francia részről már csak azáltal is biztosítva lesz, mert közben választások is lesznek és a Genfben ülésező konferenciára való tekintettel a lakosság a baloldali listákat fogja bedobni az urnákba, egy baloldali francia kormánytól pedig nem kell félni. L. B, A német ex-császár fia Stuttgartban kijelentette, hogy a német hadsereg inkább választja háborút, mint a pacifizmust a (Stuttgart, szeptember 18.) A nemzeti szocialisták pénteki nagygyűlésén Ágost Vilmos, porosz herceg, az excsászár fia, zugó taps között nagy beszédet mondott. Többek között azt a kijelentést tette, hcfgy Németország nem állam, mert nincs tulajdonképpeni szuverénitása. Az állam területén tizenhárom éve polgárháború folyik. Véleménye szerint a birodalmi hadsereg szívesebben fogna fegyvert, semhogy pacifista eszmékkel engedje magát megfertőz- tetni. Vakmerő gyilkosságra készült egy állásnélküli droguista Tiz fillérrel a zsebében brünni útra akart autót bérelni, hogy a soffőrt megöl je — Kővel akarta leütni áldozatát (Pozsony, szeptember 18.) Titokzatos ügyben folytat nyomozást a pozsonyi rendőrség. Tegnap éjjel háromnegyed 1 óra tájban a Sport-kávéház- ból telefonon felhívták az állami kórház kapusát, hogy küldjön autótaxit a kávéház elé, mert egy fiatalember autón Brünnbe akar utazni. A kapus átadta az üzenetet Nagy Gyula, Schönberg ucca 1. szám alatt lakó autótaxitulajdonos- nak, aki azonnal a Sport-kávéházhoz vezette kocsiját. Itt valóban egy fiatalember várt reá, aki kijelentette, hogy sürgősen Brtfnnbe kell utaznia és elhatározta, hogy autótaxin teszi meg az utat. Kettőjük között már meg is indult az alkudozás, amikor a kávéház ajtajában megjelent egy idegen férfi, aki egy alkalmas pillanatban oda- sugta a taxisoffőrnek, hogy ne vállalja a megbízást, mert az utón meg akarják ölni. A taxisofíor megrémült és azonnal értesítette a közelben lévő rendőrőrszemet. Ez mindlmrmu- mmii é—— ■ m 1 Mtmtmmmmmmmmmm kát előállitotta a komisszáriátuSra, ahol megkezdődött a vallatás. Az idegen férfi kijelentette, hogy a Brünnbe utazni akaró fiatalember a kávéházban rábeszélte, hogy tartson vele s öljék meg együtt a taxisoffőrt. Az utón aztán magához veszik pénzét és autóját, A másik tagadta, hogy valmilyen hasonló tervvel foglalkozott volna, de amikor megmotozták, zsebében egy nagy követ találtak, amellyel kétségtelenül a gyilkosságot akarta végrehajtani. Zsebeiben továbbá mindössze tiz fillér volt, tehát nyilvánvaló, hogy nem járt jóban, amikor taxiautón akarta megtenni az utat Brünnbe. A fiatalember Keszler Bohumil 23 éves jicini dro- guistának mondotta magát és kijelentette, hogy ínunkanélkül van és néhány nap óta tartózkodik Pozsonyban. Keszlert a fennforgó siTlyos bizonyítékok alapján letartóztatták és a nyomozás kiterjedt annak megállapítására, hogy nem terheli-e más bűncselekmény is lclkiisinoretót. Valutapiac 1931. szeptember 18. ■ TP * fene h 1 Bukarest Budapest Bécs Prá]? Loilá]] nyitás zárlat 1 utó 1 Döriiii Zürich _ _ 8224 3285 1115272 13830 65927» 248972 Newyork 51230 5123/a — 4213 158 57150 71120 337678 48592 London 24837» 2490 — 20478 816 27777* 3457“/a 16409 — Páris 2G087* 20081/4 — 16520 660 22407* 279172 13237 12397 Milánó 2880 2880 — 2205 830 2989 3723 17664 9291 Prága 1517 1517 — 12437 4997-2 1693 2107 s/g —4 16412 Budapest 9Q02Vä 900273 — 7313 — — — — 2 95 Belgrad 904 904 — _ 299 1308 12557» 59565 — Bukarest 3053/« 3053/s — 2513 — 34072 4237« 201273 81572 tíées 7.00 7200 — 5023 2369 80321/3 — 474175 3158 benin 120t0 12080 — — 3990 13565 — — 205 87s Küíojáí' Száz lej árfolyama: Zürichben 3D5Vs Londonban 8í5'/i Budapesten 340l/a
