Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-20 / 214. szám
\ TAXA FOSÍALÁ PÍIa- TITA IN NUMERAR No. 24256—927. Claf-Kolozsvib 2931 szeptember 20 %^áSéfD3p egy hóra 100 lej. Telei nn : 5-08, 6> 04. 15 pengő. Egyes szám ára Egyes szám ára 20 fillér. Keresik a kulcsot Az az átszerveződési elgondolás, ami Boila Romulus professzor aikotmányreviziós tervezeteként került be a belpolitikai tépelődések és eredménytelenül viaskodó viadalok arénájába, csak egyik tünete annak az általános kapkodásnak, amivel a pártok keresik a összegabalyodott helyzetnek a kulcsát. Mindenik meg akarja találni és a maga számára akarja megtalálni. S aki megfogott, kézbekapott valamit, a többi nekiesik. így rontottak neki egy pár jámbor erdélyinek, akiknek még az is a tehertételük, hogy Erdély számára is szeretnének kitalálni valami jót. Ma Bratianu György állott elő egy mani- fesztummal, Averescu is megírta a maga programját s ma még a zsebében tartogatja, hogy a hatásra alkalmas pillanatban teregesse ki a hatalmas papiroslapokat. Duca szakemberekkel hasonló munkán dolgozik és már kijelentett annyit, hogy az alkotmány módosítását látja szükségesnek. A nemzeti parasztpárt regáti. parasztpárti szárnyának vezérkara is töri a fejét, legalább is azokon a kezdeményezéseken, amelyek mások részéről megindultak. A nemzeti parasztpárt ifjú intellektuális elemeinek szervezete szintén program-kongresszust tartott Bukarestben s ezen — a hirek szerint — felütköztek a komoly problémák. A kormány már voltaképpen túl van azon, hogy gondolkozzék az alkotmány megváltoztatásának kérdésén. Ö egyszerűen igyekezett túllépni az alkotmányos korlátokon s mindent megcsinált, amit meg tudott csinálni, nem rajta múlott, hogy az alkotmányt átlépő szándékaiból igen keveset tudott megvalósítani. De a hatalom körüli és az ellenzéki pártok vezérkaraitól eltekintve, a politikával foglalkozóknak köreiben csak úgy röpködnek a mentő gondolatok, mint nyáreleji akácosban a dara zsák. Hogy mi fog mindebből kialakulni, an nak a jóslása nem olyan fontos, mint az a megállapítás, hogy a kulcsot tényleg keresni keli A vezető gondolat, amire az egészséges épüle tét építeni lehetett volna, hiányzott, vagy el sikkadt ennek az évtizednek a zavaros belpoli tikai hisótriájában, amely a békekötés utáni esztendőre következett. Egymást hódították <■ azokkal a maszlagolásokkal, amelyek nemlétező veszedelmek kitalálásában tartották a ver senyt, minden ilyen veszedelemre azért volt szükség, hogy a felfedező annál nagyobb közéleti hősnek tüntesse fel magát s a könnyen megállapítható végeredmény az, hogy a való Ságot, a pártpolitikai jelszavaktól teljesen füg getlenü! alakuló életvalóságot eltakarták a román közvélemény szeme elől. Most ha erdélyi román politikusokról az a hir indult meg, hogy meg akarnák akadályozni Erdély elbukását, vagy Duca maga áll elő azzal, hogy nem jó az az alkotmánytörvény, amivel ő és pár társa ajándékozták meg az országot s amit igen erélyesen ugyancsak ők, szentségnek ismertettek el: akkor meglepődnek az emberek. Ha az a hir kerül a lapokba, hogy a konferenciázó nemzeti parasztpárti fiatalság körében igen balok dali kívánságok és ötletek nyilatkoztak volna meg, amit némely lapok a megütközés hangján kommentálnak, annak egyáltalában nem tulajdonítunk fontosságot. Legfennebb arról lehet szó, hogy ez a fiatalság kezdi észrevenni, amit eddig nem látott: nem jó dolog a de mokrácia hangoztatásával csalni a világot, mert voltaképpen az országot csalják meg. Közben az élet útja rohanó tempóban és könyörtelenül halad. Ma már függetlenül a program tanácskozásoktól, manifesztumfogalma- zások munkáitól. Az áltatások művészei mintha egy kicsit megbuktak volna az előtt a nagy néző közönség előtt, amely úgy érzi magát ebMagától kialudt a moréul I pokol Nagy földomlás zárta el a nyílást és víztömegekkel is siettették az oltást — Csendőrök őrzik a szonda környékét, hogy a robbanó és gyúlékony gázak ujabb katasztrófát ne idézzenek elő (Bukarest, szeptember 18.) A már két és fél év óta égő morenii petróleumszonda, amelynek eloltásán annyi szakértő kisérletezett és amely annyi rengeteg pénzébe került a petróleumtáraságnak, ma hajnalban váratlanul, mondhatni önmagától kialudt. A szonda, amely a Romano Americana társaság 160-as számú kútja, két és fél évvel ezelőtt gyűlt ki és azóta sokszor Bukarestig ellátszó lobogással égett, dacolva minden oltási kísérlettel. Éppen ezért a kialvásáról szóló első híreket meglehetősen hitetlenkedve fogadták Bukarestben, ahonnan műszaki bizottság szállott, H, a helyszínére és csakhamar megérkezett a hir megerősítése. A kráter egyik oldala beomlott és ez a lezuhanó földtömeg tömte be a nyílást. A beomlás után a tűz mind csökkenő lánggal égett és végre teljesen kialudt. A szonda kialvása azonban nemcsak egyedül a természet ajándéka, hanem részben azoknak a szakértői és gondos munkálatoknak köszönhető, amelyeket az utóbbi időben Kindlay és Schopp amerikai mérnökök végeztek. A két amerikai hatalmas ventilátort állított fel a szonda közelében, amellyel a gázokat elszívták, ugy, hogy az utóbbi napokban a láng állandóan csökkent. Hatalmas földsáncokat is készítettek gyűrű alakban az égő petróleumkut körül és ezeket vízzel töltötték meg, hogy adott pillanatban eláraszthassák a szondát. A természet segítségükre sietett, a beomló kráter után bezúdult a víztömeg egy része és a szonda kialudt. A mérnökök az előállott helyzetet látva, azonnal intézkedtek, hogy a gyuláétól mintegy százötven méter távolságra hatalmas szelelő- kéményt létesítsenek, amelyen a feltörő gázok utat találjanak. Ezenkívül a ventillátorok is fokozott erővel működnek. Jelenleg Morén! egész környéke tele van robbanó és gynlékony gázokkal, ezért a Romano Americana és a Creditul Minier társaságok igazgatóságai megtették a szükséges intézkedéseket, nehogy njabb robbanás történhessék. A környéket mindenütt csend- őrpatrulok őrzik. A. Banca Naţionala nagyobb visszíeszámitolási hitelt szavazott meg a kisebbségi pénzintézeteknek Gyárfás Elemér teljes sikerrel interveniált Árgetoianunál —További hitelek folyósítása remélhető (Bukarest, szeptember 18.) Gyárfás Elemér az Erdélyi Bankszindikátus megbízásából in terveniált, a Banca Nationalanál, valamint Ar- .etoianu pénzügyminiszternél és a Bankszindikátus kolozsvári határozata alapján kérte a visszíeszámitolási hitelkeret kiterjesztését azon szindikátusi tagintézetek részére, amelyek eddigi külföldi hitelforrásaikat a hekövetkezett események miatt egyelőre csak szükebb keretek között élvezhetik. Gyárfás szenátor Ígéretet ka pott arra nézve, hogy ezt a kérdést rövidesen kedvezően fogják elintézni. Gyárfás Elemér dr. intervenciójára a Nemzeti Bank pécnteken délelőtt megtartott igazgatósági ülésén nagyobb összegű visszleszámito- lási hitelt szavazott meg a Bankszindikátus kebelébe tartozó pénzintézeteknek. Az összeg nagyságát nem hozták nyilvánosságra. Ebből a hitelből elsősorban a BankszindikátnsnaS azok a pénzintézetei részesülnek, amelyek már eddig is kaptak a Nemzeti Banktól visszíeszámitolási hiteleket. Az erdélyi Bankszindikátus kebelében összesen tizenhat ilyen intézet működik. Gyárfás Elemér dr. szenátornak eredményes intervenciója során sikerült meggyőznie a Nemzeti Bank vezetőségét arról, hogy azzal még pem tett eleget nemzetgazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek az ország éredkeivel szemben, ha a nagy pénzintézeteknek folyósít hiteleket, hanem az is kötelessége, hogy támogassa a jól megalapozott közép és kis pénzintézeteket. A Baukszindikátus honorálta az álláspontot s igy a megszavazott hitelből az Erdélyi Bankszin- dikátus kötelékébe tartozó közép- és kisintézetek is részesülni fognak. ben az óriási arénában, mintha minden percben pánikos riadalom keletkezne. Nehogy elkéssenek a meggondolásokkal s azzal a belátással, amely őszinteséget kiván ahhoz, hogy a hátramaradottak utolérjék az életet. Ezt a rongyosan, éhezve, pénztelenül dolgozva bizonytalanul siető életet. Bölcse volt a politikának, aki azt mondotta, hogy ha a mellény rosszul gombolódott, nem lehet másképpen helyrehozni, mint az egészet újra gombolni. A kulcsot mindenki keresi, de a kivezető ut kapuját aligha meg lehet nyitani úgy, hogy elgáncsolják azt is, aki közeledni talál a helyzetnek a nyitjához. Az őszintén gondolkozó szellemnek a felülkereke- désére volna ma szükség s ezt ezideig nem látjuk. De ezt várjuk.
