Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-18 / 212. szám
W TAXA IÍOSTAÍA PLA. TXTA IN NUMERAR *ío. 24256—927. CIoj-Kofozsvir, 1931 szeptember 18 Péntek KLÖiTZETES BELFÖLDÖN l I ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 Ie& egy bóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP 6*erkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér); A Telefon : 5-08, fr'ÖL Egyes szám ára 5 lej. Egyes szám ára 28 fillér. fi btaforbágvjí koporsók Az a négy nap, amely a biatorbágyi rémtettől elválaszt, nem sokat lendített ugyan a nyomozás ügyén és még ma is csak annyit tudunk kétséget kizáróan, hogy aljas emberek, lelkűk legmélyéig megfertőzött banditák, vagy örültek álitották fel a koporsóját huszonkét semmit sem sejtő embernek és borítottak gyászba talán ugyanannyi családot, ártatlan gyermekeket, kétségbeesett anyákat és feleségeket. Ezt tudjuk. De pozitiv bizonyítékok hiányában is állíthatjuk, hogy kommunista bűnszövetkezet volt g pokoli borzalom boszorkány- konyhája. Valamint azt is tudjuk, hogy az áldozatoknak legalább fele a kenyérért igazi közelharcot folytató kisember volt, mozdonyvezető, fűtő, vasúti kalauz, aztán amerikai kivándo.ió, aki a maga egyéni éhségtragédiáját a messzi idegenben szerette volna valamivel nyugalmasabb körülmények között jobbra fordítani. A levél, amelyet a gonosztevők a helyszínen hagytak, a „fordító“ vérlázitó üzenete itt válik tragikomédiává. A proletáriátus nevében és érdekében üzenték meg a hadat ebben a mai társadalomnak és a felrobbant pokolgéppel hamisítatlan proletárokat küldtek a másvilágra. Még a háború is lojálisabb volt, amelyben csak a kémeket, az árulókat fenyegette meg halállal a hadviselő fél saját emberei közül. Biatorbágy kommunista elvekkel takarózó nihilistái azonban még ezt a mentséget sem követelhetik a maguk számára. Gyilkoltak kedvtelésből, a gyávaság lövészárkából és célpontokul éppen azokat szemelték ki, akikért állításuk szerint még ilyen gonosztettekre is képesek. Oroszországot megjárt úgynevezett „objektiv“ szociológusok és doktriner politikusok vitatkozhatnak afelett, hogy meddig jutott el a szovjet-állam az ötéves terv célkitűzéseiben, Bernhard Shaw elmondhatja a maga védőbeszédeit a szovjetparadicsom mellett, de a szó mégis csak szó, amely eltörpül a tett meztelen igazsága mellett. Már pedig semmiféle szófacsarásokkal nem lehet meg nem történtté tenni azt, hogy az ekrazitos merénylők egyenesen a józan ésszel kerültek ellentétbe, amikor egy olyan vonaton próbálták ki eszeveszett taktikájuk és mérnöki alapossággal készített és beállított pokolgépii két, amelynek egyszerű, a politikával semmi nexust nem tartó polgárok és hamisítatlan proletárok voltak az utasai. Azt olvastuk valahol és ebben a beállításban csakugyan van logika, hogyha államférfiak konferenciájára, talán a genfi népszövetségi tanácsterembe, vagy valamelyik diplomatákat szállító vonat hálófülkéjébe dobják be a pokol gépet, akkor a merényletet legalább megmagyarázni lehetne, — az aljasságát akkor sem lehetne menteni, — de igy a gonoszságát meg hatványozza az értelmetlensége és a céltalan sága. Ha a biatorbágyi pokol felidézése demonstráció akart lenni, úgy ez a demonstráció hátrafelé sült el. Nem tudunk elképzelni épeszű embert, aki a leghalványabb célszerűségi okot fel tudná hozni közönbös emberek lemészárlása, darabokra szaggatása és halálnak halálával való martirsorsra juttattása mellett. Mert a huszonkét biatorbágyi áldozat martir volt. Martiriumot szenvedtek, hogy égő fáklya- kénl-világitsák meg azt a konok elvetemédettsé- get, amely csak úgy lar‘t poir lar‘t hajlandó tö meghálált előidézni és a munkástömegek előtt is igazolják az Oroszországban dühöngő rendszer eszeveszett őrületét. Ezek a kommunista merénylők a kigunyolt, pellengérre állított polgári társadalom számára maguk szállították az érveket s a biatorbágyi pokolgép sokkal hangosabban dörögte a világ fülébe a szovjet-rendszer illeni összefogás szükségét, mint a leggran- diózusabb propagandaszónoklat. Lezuhant a Paris-bukaresti utasszállító repülőgép Né3y utas* a piEóía, a rádió- fl€3IB%P&Íp távérász és a A repülőgép vihsnőntba került s az egyik gépszárny leszakadása idézte elő a borzalmas katasztrófát (Bukarest, szeptember 16.) Bukarestben szerdán délelőtt tiz óra tájban villámgyorsan terjedt el a hir, hogy Mehedintmegyében nagy repülőszerencsétlenség történt, a Párizs—bukaresti repülőgépjárat utasszállító repülőgépe lezuhant. A szerencsétlenségről akkor még nem tudtak közelebbi részleteket. Mindenféle verziók keringtek és a Cuvântul cimü lap külön kiadása is csak röviMt regisztrálta a tényt. A délutáni sajtó azután már teljes részletességgel ismertette a nagyarányú repülőgépszeren- csétleuséget, amelynek nem kevesebb, mint hét halálos áldozata van. Az utolsó jelentés. A Fleche d’Orient légvonalon közlekedő Fokke r tipusu három motoros repülőgép Bel- grádból, mint közbelső állomásról kedden délután indult útnak egy Glodics nevű, huszonhétéves szerb pilóta vezetésével Bukarest felé. A gép elindulását Belgrádból szabályszerűen jelentették a baneasaí, Bukarest melletti repülőtérnek, ahova este fél kilenc tájra várták a négy utassal jövő személyszállító repülőgép megérkezését. Egy ideig a gép a legnagyobb pontossággal adta a rádiójeleket a baneasai repülőtérnek. Délután hat órakor újból jelentkezett és közölte, hogy elérkezett a Mehedint vármegyében levő Casan község felé, ahol azonban viharfelhőbe került és nagy nehézségekkel küzd. Ez volt az utolsó jeladás, amelyet a repülőgép rádiója leadott. A jelzett viharfelhő végzetessé vált a gépre és annak utasaira* A katasztrófa A baneasai repülőtéren egész éjjel fél tizenkettőig várták a megérkezést. A teret kivilágították, hogy igy annál jobban megkönnyítsék az utasszállító leszállását. A gép nem érkezett meg, reggel nyolc órakor azonban ott volt Bukarestben a jelentés, amely arról szólt, hogy a Mehedintmegyében levő Balacita község határában egy teljesen összetört gépet találtak. Bukarestből azonnal bizottság szállott ki a helyszinére. Az utasszállító repülőgép teljesen összetört, s annak három főnyi személyzete és négy külföldi utasa szörnyethaltak. A bizottság megállapítása szerint a viharfelhőben a gép egyik szárnya leszakadt, a pilóta ilyen módon természetesen nem tudta tartani az egyensúlyt és a hatalmas alkotmány orrával lefelé zuhant a földre. A benzintartály felrobbant és a személyzet, valamint az utasok szénné égtek. Az utasok névsora a következő: Sternberg Károly, a bécsi Bonicot Társaság kiküldöttje, egy ötvenéves nős, három gyermekes bécsi üzletember, aki azért jött Bukarestbe, hogy cégjének valamilyen hivatalos ügyét a Banca de Scont-Dá! elintézze. A Banca de Scont igazgató sága az Athene Palace-ban már szobát is bérelt, Sternberg részére, aki azonban nem jutott el odáig, hogy a szobát igénybe is vegye. A második áldozat dr. Grüner berlini ügyvéd, azután Poh! belgrádi üzletember és egy Marti- nov nevű ur Párizsból. A pilótán kiviil elpusztult Dániel rádiótávirász és a gép mechanikusa. A nagyarányú repiilőszerncsétlenség hire Bukarestben általános megdöbbenést keltett. A gép pilótája, Goldies már néhány hónappal ezelőtt egy másik gépen lezuhant Tnrim Severinnél és már akkor kisebb sérüléseket szenvedett, mig ez a mostani szerencsétlenség végzetes volt számára. Az ausztriai puccs vezére Olaszországtól kért és kapott menedékhelyet (Becs, szeptember 16.) Belgrádi jelentések beszámolnak arról, hogy Pi'riemer puccsvezér családjával és több hívével jugoszláv területre ment. A belgrádi kormány utasította őket, hogy Leibachba utazzanak, mert ezt a várost jelöli ki tartózkodási helyükül. Most milánói távirat közli, hogy Pfriem er dr., a Heimwehr-puccs kísérletének értelmi szerzője Leibachba érkezésekor a pályaudvar előtt baloldali tüntetés volt. A tömeg abeugolta az osztrák jobboldali szélsőségesek puccsvezérét. Pfriemer családjával gépkocsira szállott és az olasz konzulátusra hajtatott, ahol beutazási engedélyt kért Olaszországba. A konzul táviratára Rómából rövidesen megérkezett a válasz, amelynek értelmében megadják Pfriemernek a beutazási engedélyt Olaszországba. A Heimweh r-vezér és családja már elhagyták Leiba- cliot, amelyet a jugoszláv kormány lakóhelyükül nekik szánt s elutaztak Triesztbe, valószínűleg ott is fognak maradni.
