Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-17 / 211. szám
xm ’err. m szzsr. SZELLEMI TÁPLÁLÉKRA IS SZÜKSÉGE VAN! » j Ne szalassza el a kedvező al- w j kaimat, ne tanakodjon sokáig, ^ elégítse ki tudinakarását és még ^ ma iratkozzon be a négynyelvü ^ j Dante Alighieri kölcsönkönyv- ^ tárba, ahol a modern irók le?- ^ ^ újabb remekeit olvashatja iga- ^ zán minimális kölcsöndijértT^ ^ Előfizetés (havonta 30 műre, ^ ponkénti cserével) 60 lei, a Ke ^ leti Újság olvasói részére 40 IeiT^ PAKTE ALIGHIERI KÖLCSÖIVKÖXYVTÁRKOLOZSVÁR ■) * Akinek a gyomra fáj, vagy bélmükődése megrekedt, vagy gyomorégése van, az igyon természetes Bikszádi vizet Számos egyetemi tanár által ajánlva. MINDENÜTT KAPHATÓ. Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság CIuj-Kolozsvár, P. Unirii Iv. Mátyás király tér) 7. Betéteket előnyös kamat mellett fogad el és rendszerint felmondás nélkül fizet vissza. Olcsó kölcsönöket nyújt. FIÓKJAI: Dej, Diciosânmărtin, Álba-lulia, Târgu-Mureş, Oradea és Timişoara (Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Temesvár). »145 millióiéi. AFFIEIÁLT INTÉZETEI: Torda-aranyos Vármegyei Takarékpénztár rt. Turda-Torda, Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár rt. Aiud-Nagyenyed, Udvar- helymegyei Takarékpénztár rt Odorheiu- Székelyudvarhely, Cristur-Székelykeresztur, Szászrégen Vidéki Takarék és Hitel rt. Reg- hin-Szászrégen, Népbank rt. Huedin-Bánffy- hunyad, Szamosujvári Hitelbank rt. Gherla- Szamosujvár. Minden bankügyfelet legelőnyösebben végez. — Áruraktárai a vasút mellett. 4 Buzaproblémák Mi van a prémiummal? A kormánypárt, közgazdasági jósai váltig hirdették, hogy Romániában a pénzügyi válság szeptember hónap folyamán lényegesen enyhülni fog. A jóslatot arra alapították, hogy a prémiumos buza árak mellett a gazdák anyagilag kedvezőbb helyzetbe jutnak. Ezzel megindul az adóhivatalok felé a jó falusi pénz áramlása, a kisgazdák vásárló ereje növekedni fog és az ipar és kereskedelem is hamarosan hasznát fogják látni a falu anyagi erősödésének. A vérmesebb reménységgel eltelt jósok arról ál modoztak, hogy Romániába sok külföldi valuta kerül be az export révén s ezekkel a bankókkal be lehet tapasztani az ország gazdasági sebeit. Elég szomorú, hogy ezekből az álmokból vajmi kevés valósult meg. Legalább is sem a gazdák, sem az ország egyetemes gazdasági organizációja nem érzi a bejósolt kedvező hatásokat. Ha az újságokat azért akarják drákói béklyókba szoritani, hogy az igazat ne Írják még abból csak az ország népének lesz kára. A ferdítések nélkül való igazságot a sajtó nemcsak, hogy megmondhatja, de kötelessége megmondani. Kötelessége pedig különösen akkor, midőn észreveszi, hogy az állam felelős szervei a tényeket nemcsak, hogy helytelen beállításban közük a nagy nyilvánossággal, hanem el is fér ditik őketIskolapéldája a teljesen elhibázott állami intézkedéseknek a romániai buza prémium esete. A „Keleti Újság“ volt annak idején a legelső napilap, amely nyíltan megírta, hogy a jelenlegi prémiumos rendszerből csak nehány regáti gabonakereskedőnek lesz haszna, a gaz dák azonban semmi előnyét sem fogják élvezni. .. , Most, amikor késhegyre menő harcok folynak a román nép erdélyi és regáti része között, az erdélyieknek egy jó tippel szolgálhatunk: tegyék fel nyíltan a kérdést, hogy kiknek és melyik országrésznek a javára ütötték Bukarestben nyélbe a prémiumos gabonatörvényt? Ne csak jelszavakat harsogjon a kizsákmányolásról az erdélyi román sajtó, hanem üssön a szeg fejére és mutasson rá Agrár-Románia földmives népének első és ötötöd osztályú kategóriákba való osztására. Öt klasszis különbség bizonyára van Erdély és Regát között a buza- értékesités előnyös lehetőségeit tekintve. De mielőtt levonnék a román gabonatörvény által teremtett helyzetből a végkövetkeztetést, lássuk, hogyan Ítélik meg felelős állami szervek a helyzetet! Ionescu-Sisesti földmivelésügyi miniszter a szombaton lefolyt szinajai minisztertanácson rózsás képet festett a romániai gabonaértékesítés állapotáról. Az ország agrárügyeinek minisztere előadta, hogy szeptember 10-ig 70 ezer- vagon gabonát exportáltak kiilföltire, ebből 27 ezer vagon buza volt. A gazdák meg lehetnek nyugodva, mert szeptember hónap folyamán ujahb 30 ezer vagon búza fog külföldre menni. Ez a mennyiség már le is van kötve külföldi érdekeltségek által. Idnescu-Sisesti szerint az eddig kiszállított 27 ezer vagon búzáért a gazdáknak 270 millió lejt ki is utaltak prémium címén s további 300 milliót október elsejéig fog mik kiutalni. Csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy egy kormányhoz közelálló román lap 140 millió lej prémiumnak nemcsak a kiutaló sáról tud, hanem tudomása szerint ki is fizet ték azt az összeget a gazdáknak. A földmivelésügyi miniszter expozéjában azt is előadta, hogy sok külföldi valuta áramlott Romániába és a gabonaárak mig más helyen esnek, nálunk emelkednek, vagy legalább is egy helyben állanak. Kétségbeejtő szemfényvesztés és komolytalan nyilatkozat az, amit Ionescu-Sisesti tett! Azt nem tudjuk, hogy a Regátban hányán kaptak büza-prémiumot, annyi azonban bizonyos, hogy Erdélyben eddig még nem ismerünk olyan földmivest, aki mázsánként a 100 lej felárat megkapta volna. Pedig erdélyi búzát is exportáltak. Sőt ma, mikor minden értékesítésnél óriási minőségi igényekkel lépnek fel a kereskedők, bizonyára Erdély és Bánát acélos búzája is hozzájárult az exportlehetőségek növe-t léséhez. Az erdélyi gazdák zsebébe azonban aligha; jutott valami a prémiumból. Egyet azonban mégis meg kell kérdeznünk azoktól, akik ezt a törvényt megszerkesztették; és Ionescu-Sisesti miniszter úrtól: miért utalják ki a prémiumot az exportőröknek és miért nem fizetik a. gazdák kezeihez? Erre semmi elfogadható érvet nem tudunk' találni. Elvégre az állami adminisztráció csak: a gazdának egy nyugtájával komplikálódotfc volna, amit a kereskedő lett volna köte'es lo< adni. Mi ez Romániában, ahol kenyér és repü- lőbélyegelt cseles elszámolásában, kiképzett személyzet áll az állami organizáció szolgálatában? Kérdezzük továbbá, vájjon igazság az, hogy a gazda 120—180 lejért ad el egy mázsa búzát, a kenyérnek pedig mázsája éppen négyszer eny- nyibe kerül? Vájjon nem volt-e igazi annak a konslnn- cai péknek, akit a kenyér bélyeg ellen folytatott harca miatt egyszerűen hajóra raktak és Palesztinába száműzték a hatóságok. Vájjon az a szerencsétlen bűnös nem látta-e tisztábban, hogy a kenyérbélyeg teljesen célját tévesztette, mint azok, akik megalkották? Erre nnem mi tartozunk feleletet adni! De lelős, hogy a közeli idők azoknak fognak igazat adni, akik a kenyérbélyeggel kombinált prémiumos rendszert ab ovo elitélték. Állításaink igazolására feltesszük a kérdést: jelentkezzenek azok a gazdák, akik a kilátásba helyezett buzaprémiumot nem kapták meg! Vagy talán könnyebb lesz, ha azok jelentkeznek, akik a prémiumot megkapták,_ mert akkor vajmi kevesen fognak jelentkezni! Dr. Szász Ferenc Meghiúsult az osztrák népszövetségi kölcsön Az osztrák népszövetségi kölcsönt egyelőre meghiúsultnak kell tekintenünk. A kölcsönre Ausztriának a Bank of England által nyújtott és közelebbről esedékessé váló 150 millió Sphil- ling visszafizetése végett és a költségvetési deficit fedezésére lett volna szüksége. A szakértők azonban pénz helyett tanácsokat adtak a megszorult osztrákoknak. Tanácsolták, hogy az ál- lalmbáztartás ügyeit hozzák rendbe, teremtsenek pénzügyi egyensúlyt a tartományok és városok költségvetésében, vegyék revízió alá a kol- lektivszerződéseket és a munkanélküli segélyeket. Ha ezeket a tanácsokat megfogadják, hajlandók velük szóba állani. Tekintettel arra, hogy a költségvetés nagyobb deficitet mutat, az osztrákok más hitelforrást keresnek. —o— Üzemben marad a vulkáni szénbánya. Megírtuk, hogy a szénbányatársaság a vulkáni üzemet teljesen meg akarta szüntetni, az érdekelt munkásság természetesen mindent megmozgatott e terv meghiúsítására, a kormány a szénkvóta felemelését ahhoz kötötte, hogy a vulkáni bánya továbbra is üzemben maradjon. Ebben a kérdésben egy miniszteri bizottság járt Vulkánban, amely a bánya megbízottaival napokig tartó tanácskozások után abban állapodott meg, hogy amennyiben a kilátásba helyezett állami szénrendelést a zsilvölgyi bányák megkapják, az üzemet nem szüntetik meg. • * Leszállították a szőlő forgalmi adóját. A pénzügyminiszter a forgalmi adó kiszámításánál a szőlő árát a következőképpen állapította meg: kosaras, vagy egyébként csomagolt szőlő 10 kg.ig 10 lej Jíg.-ként, mustszőlő 10 kg.-nál nagyobb tételekben 5 lej kg.-ként. Szeptember 11-étől kezdve a belföldi forgalomban 2.2%, az exportszőlő után 1.1% forgalmi adó fizetendő az előbbi átlagár alapján. A szőlőárak esésére való tekintettel az adóalapot alacsonyabban kellett volna megállapítani.
