Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-13 / 208. szám
lfiha> *a3ía posíala WjATITÄ IN NUMERA» No. 24256—927. Î' BT Claf-Kolozsvár, 1931 szeptember Î3 Vasár na p ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér), 4, Telefon s 5-08, 6-04. ELŐFIZETÉS MAGYAKOBSZAGQW t 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengé, negyedévei 15 pengé. 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lefc egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 208»ik szám* Egyes szám ára 29 fillér. A lelkek regionalizmusa 9 bukaresti lapok már elparsntálják a 3orp fuljMerMkségft Argetoianu szinajai kihallgatásától átalakulásokat várnak — Ismét Presant kérik fel miniszterelnöknek, de Argetoianu veszi kezébe az ügyeket Az erdélyi nemzeti parasztpárt elnöki tanácsának. vagy vezérlőbizottságának kolozsvári határozatai súlyos mondatokat tartalmaznak, de nem keltett volna sem lent, sem fent különös meglepetést az sem, ha a súlyos mondatok még súlyosabb kijelentéseket foglalnának magukban. Mert a legsúlyosabb megállapítás azt mondja, hogy megalázás történt. Megalázás a sorsa Erdélynek s ezt a sorsot kénytelen viselni ma. ön kénytelenül felvetődik a.kérdés, hogy az egész Erdély megalázott sorsában nem érte-e a legsúlyosabb megalázás azt a pártot, amelynek vezérei ezt a megállapítást kimondották: az erdélyi román nemzeti pártot? Ezért mondjuk, hogy az élesebb, a még súlyosabb megállapítások sem keltettek volna meglepetést semmilyen irányban, mert a megaláztatásnak helyzetéből nem várnak az emberek simulékony hangot, sokrétű kesztyűvel önbéklyózott kezeket. Az erdélyi ro mán nemzeti párt magatartásának az irányát hangfogóját azonban megadja az a magatartás, amit a fejnélküli párt feje foglalt el az elzárkózó, szótalan visszavonultsággal. Megértjük azt a taktikai magatartást, amely egyfelől igazodni kíván a Maniu Gyula elzárkő zó visszavonulásának a politikai jelentőségéhez, másfelől pedig a bukaresti kormányrúd felé sem akarja eljátszani véglegesen a posszibilitá sát. Ennek tulajdonítjuk azt a mondatot, amely azt szögezi le, hogy az erdélyi román nép lelkében feléledt a regionáiizmus erősödő gondolata Nem azt mondja, hogy a regionáiizmus politikai irányzat, amit helyeselnek,. vagy helytelenítenek- Azt sem mondja, hogy ez a regionáiizmus foglalkoztat politikusokat is, hanem csak feléledt a nép lelkében, mint ahogyan az elkeseredett népietekből dal is kelhet szárnyra s terjedhet el messzi területek lakosai között. Tehát nincsen szerző és nincsen programvállaló, nin csen felelősség érte, hanem a nép maga növeli a saját gondolatai között azt a valamit, amit rc- gionálizmusnak mondanak. Egyszerűen mond va: a nemzeti parasztpárt erdélyi tanácsa nem úgy beszél a regionálizrausról, mint amit a magáénak vállalna, hanem az erdélyi népre mutat Bukarest veszélyes regionálizmussal vádolja ezt a pártot, amely a vádakkal szemben a harmadik személyről beszél: a nép. A posszibilitásért szűk séges-e ez, vagy talán más egyébért? Nem keressük a választ e kérdésre, hanem komolynak, megfontoltnak s a tények szerint megfelelőnek vesszük e megállapitást és igyekszünk logikusan tovább menni rajta. A népiélek ösztönösen érzi meg, ha megaláz zák s abban a gondolatban, amiből jót remél a maga sorsára, feltétlenül hisz. Akármennyire helyes, vagy helytelen a megérző érzéke, feltét lenül hisz benne A regionálizmusban is hisz, ha ettől várja a jót. Az erdélyi nép képviselőinek pedig a néphittel nem lehet, ellentétbe kerülniük, legalább is ilyen esetekben nem. A megaláztatásnak a kolozsvári határozat sok panaszait so rolja fel, a regionáiizmus hitének sok előidéző okait s a felsorolás nem azt bizonyítja, hogy a népösztön tévedett volna, hanem ennek az ellenkezőjét. Ebben a hitében nincsen, ami visszatartsa ezt a népet s a történelmi hivatás feladataival terhelt párt — ha igaz a kolozsvári határozat megállapítása — akkor nem szakíthatja el magát az erdélyi néptől. Ennek a pártnak a megaláztatásai súlyosabbak mint az erdélyi népé a presztízsén ejtett, sértések szempontjából s a íeliilkerekedés taktikájába sem akarunk kívül ről beleszólani, de a túlságos önbéklyózás nem lesz olyan eredményes, mint a szókimondó ge rincesség A nép a maga szószólóit akarja látni azokban. :>bik az ö képviseletére vállalkoznak és nu hivatottak. (Bukarest, szeptember 11.) A politikai közvéleményt és a bukaresti sajtót Argetoianu pénzügyminiszter legutóbbi szinajai királyi kihallgatása foglalkoztatja. A kihallgatás egy órát tartott, annak megtörténte után Argetoianu a legszigorúbban begombolkozott és semmiféle nyilatkozatot sem adott az újságíróknak. Ugylátszik azonban, hogy a kihallgatáson fontos dolgok történtek és sok helyen rendkivül nagyjelutőségü politikai változásokat várnak még kormánykörökben is, ahol általában véve erős a nyugtalanság. A miniszterelnök szombat délelőttre minisztertanácsot hivott össze Argetoianu ezen számol be az audiegeiá; ií s a kormány tagjai szombaton délelőtt fogják meghozni a jövendő politikai alakulást befolyásoló határozatukat. A sajtóban az uj kormányt kombinálják. Az Adeverul ban Scrutator „Mikor és miért kell távoznia a Iorga-kormánynak?“ — címmel állit fel horoszkópot a politikai helyzetről. A közvélemény mind jobban meggyőződik annak szükségességéről, hogy a lorga kormánynak el kell hagynia a helyét. Kormánykörökben arról beszélnek, hogy szeptember 25-éig bekövetkezhet a kormány összetételében a nagyjelentőségű változás és az október elsején Bukarestben megnyíló interparlamentáris konferencia résztvevőit már nem lorga fogja üdvözölni, A Neamul Românesc-ben, lorga lapjában legutóbb egy politikai elmélkedő cikk kereté ben Richelieu-ről jelent meg megemlékezés, mint a hidegvérű, merész, bátor és hallgatag államférfiak mintaképéről. Az Adeverul gu nyosan aposztrofálja ezt a cikket s azt Írja, hogy a Neamul Românesc-nek Richelieu-re való hivatkozása csak arra jó. hogy klasszikusan megmutassa, melyek azok az államférfiu- tulajdonságok, amelyekkel lorga nem rendelkezik. A kolozsvári határozatnak megvan a hatása. A fővárosi sajtó élénken kommentálja az erdélyi nemzeti parasztpárt kolozsvári ülésé-1 lorga miniszterelnök intervjut adott a Berliner Tageblatt-nak. A lap szerint lorga kijelentette, hogy a politikában az ideológiáknak és az a priori elhatározásoknak sokszor nincsen érvényesülésük, mert a gyakorlati élet szabja meg a követendő lépéseket. Egy kormányra nézve ugyanez a helyzet. Ami egyébként Romániát illeti, leghelyesebb politikának az önsegély-politikáját tartja, amely saját erejére támaszkodva igyekszik talpraállítani az orszá got A kisebbségi politikáról is nyilatkozik lorga, aki kijelenti, hogy széleskörű kulturális autonómiát kivan adni a kisebbségeknek, úgy, hogy az állam ellenőrzése csak az állami biztonság és a közerkölcs szempontjaira szontmint miniszterelnök. lorga visszavonulása elsősorban azért történik, mivel közötte és Argetoianu között a kormány vezetése tekintetében mélyreható differenciák vannak. Utódjául szóba jön Presan tábornok, aki azonban nem akarja vállalni a miniszterelnökséget és igy szinte bizonyosan Argetoianut lehet tekinteni az uj kormány elnökének. lorga távozásakor előreláthatólag vagy harminc képviselő, a miniszterelnök személyes barátai és hívei ellenzékbe mennek és még néhányan fognak hozzájuk csatlakozni, azok t. i., akik Argetoia- nuval nem értenek egyet. Az Argetoianu vezetése alatti uj kabinet sorsa attól függ, hogy vájjon sikerül-e megegyeznie Dúcával a liberális párt támogatására. Scrutator úgy véli, hogy Duca bizonyos feltételek mellett hajlandó a támogatásra és az er- revonatkozó tárgyalások már folynak is. Daca garanciát kíván arra nézve, hogy az Argetoia- nu-alaknlat adott pillanatban egy, az Ő vezetése alatt álló tiszta liberális kormánynak adja át a helyét. Az a véleménye Dúcának, hogy egyelőre a liberális párt még nem venné át szívesen az ügyek vezetését, mivel a jövőévi költségvetés nagy megtakarításaival nem akarja a maga népszerűségét kockára tenni. nek határozatait.. Az Adeverul sajnálattal konstatálja, hogy Erdély hangulata igen izgatott és szervezett harc indnl meg, amely a ma! helyzetben nem segíti elő az ország lelki egységét. A párt bukaresti vezetőemberei közül Mi- ronescu, volt. miniszterelnök, aki ma is Bernben tartózkodik, szeptember 22-én tér vissza az országba. Mironescu valószinüleg Kolozsváron át veszi útját és meglátogatja az erdélyi pártvezéreket. Ionian, volt igazságügyminiszter hosszabb 1 külföldi utazásából visszaérkezett az országba. kozzék. dó volna, ha e külföldi kijelentéseknek itthon is éreznék valami kedvező hatását a kisebbségek. A bankok nyugodtnab mondják a pénzpiacot. A kisbankok ókirálysági szövetsége hétfőn tartja országos közgyűlését, amely alkalommal valószinüleg megalakítják az egész ország kisbankjait egyesitő szövetséget. A nagybankok szindikátusa ma értekezletet tartott a Banca Naţionaîanâl Buzdugan elnökletével. Az értekezleten jelentést tettek a péuz- piae helyzetéről, amelyről azt a jelentést adják, hogy az egész voualou nyugodt és kielégítő. Példálóznak Richelieu képességeivel Jorga elismeri a kisebbségi autonómia jogosságát
