Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-03 / 199. szám
it op vise TAXA POST ALA PLA-I ITTA IN NUMERAR | No. 24256—927. Claj-Kolozsvár, 1931 szeptember « Csütörtök ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN i l lm 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 le]« egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és ldadóhív atal: Plata Unirii (Főtérj A Telefon : 6-08, *«4. , XIV. évfolyam i99-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON t évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. Egyes szám ára 2t fillér. Zárt ajtóit mögött tárgyalja a népszövetségi tanács a magyar-német kereskedelmi és a francia-arasz megnemtámadási szerződést Ausztria és Németország nem mondtak le a vámunió gondolatának megvalósításáról — Egy szavazat döntötte el a genfi vámuniós Ítéletet (Genf, szeptember 1.) A népszövetségi tanács hatvannegyedik ülésszakát kedden délelőtt 11 órakor nyitotta meg Leroux spanyol külügyminiszter. A félóra hosszat tartó első ülésen a mult ülésszak óta végzett munkáról szóló jelentéseket olvasták fel, majd a német delegátus ismertette a gazdasági bizottság megállapításait. A legközelebbi ülést szerdán tartják. Az ülés után a tanácstagok zárt ajtók mögé vonultak vissza a legközelebbi teendők megbeszélésére. Általában ebben az évben erős az a törekvés, hogy a megbeszélésekről lehetőleg kizárják a nyilvánossá got. Valószínűleg zárt ajtók mögött fogják tárgyalni a magyar-német kereskedelmi szerződést és a francia-orosz megnemtámadási szerződést is. A zárt tanácskozásnak volt egy kinos epizódja Még mindig nem telték ko^zé a hágai döntést (Genf, szeptember 1.) Népszövetségi körökben, — amint tegnapi számunkban röviden jelentettük — niára várják a hágai állandó nemzetközi bíróság döntésének Genfbe érkezését. A szakvélemény, amely a bíróság állásfoglalását tartalmazza a német-osztrák vámunió ügyében, repülő utón fog Genfbe eljutni. A birói határozat felől egyesek azt kombinálták, hogy a bíróság illetéktelennek mondotta ki magát az ügyben döntés hozatalára, mert úgy találta, hogy nem politikai, hanem gazdasági kérdésekről van szó. Később berlini és római lapjelentések alapján az a lehetőség került előtérbe, hogy a bíróság jogi szempontból megengedhetetlennek tartja Ausztria részére vámunió kötését a népszövetségi tanács hozzájárulása nélkül, mert népszövetségi kölcsöne folyósítása alkalmával jegyzőkönyvileg kötelezettséget vállalt a gazdasági függetlenségét érintő kérdésekben a tanács hozzájárulásának kikérésére. Berlini jólértesültnek látszó helyen úgy hírlik, hogy a német birodalmi kormány nem fog akadályokat gördíteni Ausztria meghátrálása elé s ez még azelőtt fog megtörténni, hogy a hágai szakvéleményt nyilvánosságra hoznák. A római Giornale d'Italia hágai távirat alapján jelenti, hogy meg nem erősített hírek vannak arról, hogy a bíróság 8 szavazattal 7 ellenében a vámuniót jogi szempontból meg nem engedhetőnek deklarálta. A határozat megállapítja, hogy a terv nem békeszerződés-ellenes, de az 1922. jegyzőkönyvben (Folytatás a második oldalon.) is. Litvinov orosz külügyi népbiztos megharagudott a nyilvánosság kizárásáért és kijelentette, hogy mindazt, amit zártülésen mondott, a nyilvánosság számára is meg fogja ismételni. A Petit Párisién a vámunió népszövetségi tárgyalásáról ir cikket. Szerinte Schober egy hét óta halogatja a vámunióról való önkéntes bejelentését. Valószínűnek tartja a lap, hogy a külszin megóvásáért nem várja be a hágai döntést és talán már a keddi zárt tanácskozásokon meg is tette a bejelentést. Curtius német külügyminiszter ebben az esetben valószínűleg kénytelen lesz hasonló értelemben nyilatkozni. Genfben különben úgy tudják, hogy Schober az ülésszak befejezése után Bécsben azonnal benyújtja tárcájáról való lemondását. foglalt kötelezettségeket nem tartotta szem előtt. Újabb jelentések szerint a bíróság előtt az állásfoglalást Adatéi elnök szavazatának kellett eldöntenie s a volt párizsi japán nagykövet a vámunió ellen szavazott. (Párizs, szeptember 1.) A lapok fenntartják azt az értesülést, hogy Schobert a Hágából kapott kedvezőtlen hirek elkedvetlenítették s az osztrák külügyminiszter még a mai nap folyamán bejelenti Genfben, hogy a vámuniótól eláll még mielőtt a hágai döntést nyilvánosságra hoznák. Ez a bejelentés délután három óráig Genfben még nem történt meg. Az Európa-konfereneia és a hiteíkérdés. (Genf, szeptember 1.) Az Európa-konferen- cia gazdasági főbizottsága közzé tette jelentését a hitelkérdésről. A jelentés megállapítja, hogy bizalmi válság van s ez legfőbb akadálya a hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásának. A tőke csak akkor fog elhelyezkedést keresni, ha a bizalmat sikerül majd helyreállítani. Az orosz delegátusok Genfben mindent megtesznek abban az irányban, hogy meggyőzzék az egyes államokat a vámtarifatételek leszállításának szükségességéről. Azt ajánlják, hogy először a szoxnszédállamok között léptessék életbe a leszállított vámtételeket tekintet nélkül a fennálló, legtöbb kedvezmény elvén alapuló kereskedelmi szerződésekre. A kisebbségek kongresszusa Dacára a jelenlegi genfi nagy sürgés-forgásnak, Európa közvéleményére nem maradhat közömbös az a nemzetközi kongresszus, amelyen ezúttal nem a nagy nemzetek képviselői vettek részt, hanem a nemzeteken belül élő szerény népkisebbségek képviselői. Két évi fáradságos munka u+áa elkészült az a beszédes tükörkép, amely Európa összes kisebbségeinek sa- nvargatott helyzetét tárja fel, nem a blöff harsogó színeitől túlzottan és túlméretezetten, hanem pontos, preeiz statisztikai adatokkal, amelyek megtételére egy egész évtized tanulságai állottak rendelkezésre. •Az európai népkisebbségek kongresszusa nem handabandázhatik, nem térhet olyan vágányokra, amelyek akár az ellentmondás, akár a megtorlás eszközeit vonnák maguk után — ez a kongresszus évrői-évre a többségi népek ellenőrzése alatt áll és mély elgondolása, hogy ezt az ellenőrzést biztosítsa magának. Amikor elsőiz- ben gyűltek össze (Jenfben a népkisebbségek delegátusai, már akkor megszabták azokat az irányelveket, amelyeket követniük kell és hét év múlva ezek az irányelvek még szilárdabbakká váltak, még hatékonyabban domborították ki azt a programot, amely nem csupán a népkisebbségek jogi helyzetének biztosítását tartotta szem előtt, hanem az egész nemzetközi jog fejlődésének rendszerét, az egész európai komplexumot, amply- csak igy, egyetemes megoldásban válhatik a béke garanciájává. A kisebbségek sorsa összefügg a többségeknek a sorsával, de a többségeknek a sorsa is összefügg a kisebbségeknek a sorsával. Éppen ebből a megoldásból, úgyszólván saját érdekből elemi kötelessége a többségi államok kormányainak, hogy e kongresszus minden szakaszait figyelemmel kisérjék. Akadnak nem egy helyen kisebbségi elemek, amelyek szócséplésnek, hűvös elméleti mun kának jelentik ki a népkisebbségek magasnivó ju, parlamentáris módon levezetett munkáját és ezek nyílt, becsületes szókimondás helyett ra dikális és veszélyes eszközöket ajánlottak. A népkisebbségek' kongresszusának vezetősége e tulhevitett módszereket minden esetben elutasi tóttá magától, jogosan érvelve azzal, hogy csak olyan megoldások eredményezhetnek békét amelyek eszközei is a béke szelleméből fakad nak. Nem igaz az, hogy a kisebbségeknek év ről-évre összeülő kongresszusa vajmi kevés eredményt ért cl, fájdalom, ennek ellenkezője sem igaz, tudniillik, hogy sok eredményt éri volna el. Am elvitathatatlan érdeme, hogy bevitte az európai köztudatba immár véglegesen és onnan ki nem téphető módon a kisebbségek egybehangzóan megállapított jogos kívánságait, hogy erkölcsi fölénnyel szegzi évről-évre a genfi assamblée mellénk a kisebbségi problémát, hogy évről-évre demonstrálhat ama igaza mellett, hogy szükség van e szervre, mert a rövidlátó többségi politika még nem tette fölöslegessé és végül nagy eredményét tárja föl az is, hogy számos kívülről jövő kisérlet után ez a népkisebbségi kongresszus megtartotta a maga impozáns szellemi egységét és a maga golfáramlatába sodort olyan kisebbségeket is, amelyek eddig még nem érezték szükségességét, hogy a genfi konferencián ők is részt vehessenek. Bár ez a kongresszus is a törvény előtti egyenlőség és a kulturális szabadság nem engedélyezett jogait sürgeti, máris győzött Európa szeme előtt azzal a tisztult lelki érzülettel, amellyel a többségi államok kongresszusai, közös szervei nem rendelkeznek Ékes bizonysága ennek a lefolyt kongresszusnak az az epizódja is, hogy a katalán kisebbségek, amelyek a spanyol köz- társasági mozgalmak kapcsán hiánytalanul, sőt, a reméltnél fokozottabb mértékben meg tudták szerezni a kisebbségi jogokat, most a győzelem után ás eljöttek Genfbe, részt vettek a kisebbségi kongresszuson már nem magukért, hanem azokért a kisebbségekért, akikkel hét éven keresztül együtt harcoltak és akiknek küzdelmét magukévá tenni jövőre is: a kisebbségi öntudatnak lenyűgöző dokumentuma.
