Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-09 / 179. szám

Ismét bezártak egy kisebbségi intézményt sváb denunciálásra (Nagykároly, augusztus 7.) Kálmáudou, — ebben a Nagykárolytól félóra járásnyira fekvő jómódú, sváb eredetű, de 200 év alatt teljesen elmagyarosodott faluban a róm. kát. hitközség 1888 óta tart fenn egy nyári gyermek-menhe- lyet, ahol 3—G éves gyermekek addig, mig szü­leik nehéz mezei munkával keresik — kora ta­vasztól késő őszig kenyerüket, — egy oki. óvónő felügyelete alatt játszva, szórakozva töltik! el a napnak legnagyobb részét. E menhely 43 évig csepegtette a hitnek, a szülői szeretetnek zsenge magvait a kicsiny, gyermekek leikébe; löbb mint 4 évtizede végzi áldásos munkáját a hitközségnek és szülőknek legnagyobb megelégedésére. A megválasztott óvónő 25 éve végzi becsületesen. munkáját. Az intézmény régen szálka volt már a nagykáro­lyi sváb própagauda-társaságnuk, illetve annak néhány kálmáudi exponensének szemébe, akik nek fájt az, hogy a gyermekek magyarul kö­szöntek az uccun, bántotta fülüket, hogy gyer­mekjáték-verseiket magyarul mondották, vagy ha játék közbeu egymással azon a nyelven tár­salogtak. amelyet szüleiktől tanultak. A nagykárolyi sváb Gauamtnak 1928 július havában sikerült bezáratni a gyermek-menhe- lyet. A nagyváradi tanügyi inspektorátus azzal tiltotta be a menhely működését, hogy az óvo­dának nincs autorizációja. Ezért kellett meg­szűnnie a 43 éves jól felszerelt, szép tanterem­mel és játékudvurral ellátóit, 120—130 növen­dékkel és oki. óvónővel rendelkező kálmándi róni. kát. hitközségi óvodának. Alig hogy meg­szűnt az óvoda, akcióba léptek a Gauamt helyi emberei. Schreck Márton — volt magyar tanító, a Gauamt föágensének csiirjében, 10—12 növen­dékkel, egy dadának (aki valamikor a Bánát­ban cseléd volt) vezetése mellett megkezdte mii ködösét a sváb óvoda. Itt nem kellett évekig várni, hogy a sváb társaság óvóda-engedélyt kapjon, itt eltekintettek attól, hogy van-e meg­felelő tanterem és játékndvaf? Nem volt szük­séges okleveles óvónő alkalmazása sem. A magyar óvoda bezárása után a hitközség vezetősége azonnal hozzálátott a szükséges en­gedély megszerzéséhez. Egy magyar képviselő intervenciójára ki is adták az engedélyt, de csak azzal a felt étellel, hogy nyelve német le­gyen. Az egyház a szóbanforgó menhelyet mi­niszteri engedéllyel 1931 április 15-én újból meg­nyitotta. Még meg se nyílott a menhely, már április elején jelentés ment a svábok részéről a kolozsvári min. ig. közok. osztályának, hogy Kálmáudou magyar óvoda működik. A kikül­dött subrevizor jegyzőkönyvet vett fel és meg­állapította, hogy óvoda itt nincs, csak menhely, ahol a gyermekek az általuk legjobban értett 6 XIV. ÉVF. Î79. SZÁM. w i Sun ubuw nyelven társalognak. Beleavatkozott a járási főszolgabíró, German Juon is, aki kidoboltatta, hogy megnyílott az állami óvoda. A szülők, — mivel az itt alkalmazott óvónő sváb óvónő, — nem álltak kötélnek, hanem gyermekeiket to vábbra is a hitközség óvodájába küldtek és csu­pán 5—6 gyermek iratkozott a sváb óvodába. Ez az 5—G gyermek látogatta egész nyáron át a sváb óvodát, inig a hitközség által fenntartott menhelyet 120 gyermek. A Gauamt látva, hogy trükkel sem boldogul, egy támadást intézett a hitközség gyermekvára ellen. Kiszállt, a járási főszolgabíró, aki felsőbb rendeletre hivatkozva folyó év július 28-án, a, Gauamt legnagyobb örömére, bezáratta 13 évi fennállása után a kálmándi róni. kát. hitközs' menhelyet. Nagy a faluban a bezárás miatt felháborodás, mindenki a Gauamtot okolja, I amely megint egy kisebbségi kultúrintézmény halálát okozta. Sp.—r. Vizzuhataggal akarták eloltani a morenii szondatüzef, de a kísérlet nem sikerült (Bukarest, augusztus 7.) Ma délelőtt össze­gyűltek az állami szakértők és a líomániában tartózkodó amerikai mérnökök Moreniban, hogy megkíséreljék a már ismertetett tervek alapján a három év yta lángoló petróleum­szonda eloltását. Az eredeti terv szerint 300 va­gon vizet zúdítottak a szonda szájára, ami azt célozta’ Ahia, hogy a környéken uralkodó ret­tenetes hőséget csillapítsa és ezáltal hozzáfér­hessenek a tűz kráteréhez a robbantó munkások. A robbantást szintén elvégezték az elkészített tervek alapján, de ez nem hozta meg a kivánt eredményt, mert a szonda a robbantás után változatlan hevességgel lángolt tovább. Elcsattant a szezon sőt többrendbeli Lemérte: Ballá Árpád, a strandfürdő úszómestere, kapta : egy vörös pizsamás strandlovag, aki előzőleg durván inzultáll egy kék fürdői- ruhás urileányt — Ámikor a rendőrség indokolatlanul diszkrét (Kolozsvár, augusztus 7.) Ami Magyarországon a siófoki pofon, ugyanaz szerény vidéki kereteink között a kolozsvári strandpofon. Minden évben el szokott csat­tanni, nem maradhatott el tehát az idén sem. Csakhogy ezúttal kínos mellékize van, mert egy urinót ért durva inzultus előzte meg. Délután öt és hat óra körül történhetett. Egy ko­lozsvári urilány állott gyanútlanul a szaharai hőségben a tus alatt, amikor egy magas fiatalember lépett hozzá, bevezetésül 9zó nélkül elzárta a zuhany csapját s inge­rült hangon rászólt a megdöbbenéstől szólni sem tudó leányra románul, előbb azonban egyszerűen félretaszi- totta: — Máskor maga is jobban fog ügyelni és megnézi, kit fröccsent le! A kék fürdőruhába öltözött lány, akire c pillanat­ban szó szerint illet a „védtelen“ jelző, nem tehetett mást, minthogy sírva fakadt. Ez azonban egyáltalában nem hatotta meg a vörös pizsamás férfit, aki még vi­tába is szállott azokkal, akik a jelenetnek szemtanúi voltak és felháborodva mondták meg a véleményüket a hős strandlovagnak. A dolog talán ennyiben is maradt volna, ha az inzultált urileány el nem panaszolja sérel mét Balló Árpád úszómesternek, aki állítólag éppen vő­legénye az affér szenvedő hősének. Érthető ilyen körülmények között, hogy Balló, aki különben magas, jól megtermett fiatalember, nem so­kat teketóriázott, hanem odalépett a vörös pizsama tu­lajdonosához és a pofonoknak, boxütésekBek egésr zuh*r- tagával árasztotta el. Voltak, akik számolták a pofono­kat és amíg egyesek csak kettőig jutottak el h matema­tikai műveletben, addig mások nyolc darab erőteljes ütésre esküsznek. Mindez természetesen nem eshetett meg kellő feltű­nés nélkül. A pofonosztogatás nagy jelenetét hatalmas embergyürü élvezte, de a távolabbállók sem akartak ki­maradni a mulatságból és mintha csak bikaviadalról, vagy boxmérközésről lett volna szó, felkapaszkodtak a kabinsor zsindelytetejére s ilyenformán „páholyból" gyö­nyörködtek az épületes látványban. A fejlemények egyébként még eltartottak néhány percig, mert az égő arccal gesztikuláló vörös pizsamás ismeretlen megpróbálta viszonozni a csattanós érveket, sőt barátai is ott teremtek, hogy segítségére legyenek. A közönség azonban érthetően az úszómester pártjára állott és olyan fenyegető magatartást tanúsított, hogy az eset passziv szereplői már a további botrány elkerü­lése érdekében is jónak látták az uszónadrágos tömeg­ben elvegyülni. ' Érdekes egyébként, hogy a rendőrség a szigorú diszkréció álláspontjára helyezkedett és nem volt haj­landó „nyilatkozni" az ügyben. Értesülésünk szerint Balló úszómester ellenfele J. A. orvosnövendék, aki lo­vaglás útra terelte a kellemetlen strandkaland foly­tatását. _ __/M- ! BUDAPEST é' BALATON# BECS Még vasárnap délig Jeíentka&h&tik a Budapest, Balaton, bécsi társaskirándulásunkra. Indulás 1931. augusztus 16-án d. e. 11 ó. 43 perckor. Visszaindulás augusz­tus 27-én. Utolsó jelentkezési nap augusztus 8. Részvételi dij: határtól határig Budapestre 1350L. Jelentkezéseket elfogad: a Keleti Újság kiadóhi­vatala. Dante kölcsönkönyvtár és Hermes iroda. u ts

Next

/
Thumbnails
Contents