Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-08 / 178. szám

Képvisfc »i. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ! I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej* egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. BgfflMHBBSBBBgMB Országos magyarpárti lap Szerlpesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) <. | Telefon: 5-08, 6-9L XIV. évfolyam 178-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYAROBSZAGON : 1 évre 56 pengő,'félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. BUDAi kér. TAÜÜ.' tÓSTALA FE­TITA IN NUMERAR No. 24256—927. Claj-Kolcssvii1931 a ágast tus 8 SzOBlháí Keleten e helyzet változatlan Ha behoznák a háborús idők akkoriban di­vatos „hivatalos jelentéseit“, — ami végered­ményben nem volna meglepő, hiszen a gazdasá­gi front naponta szállítana anyagot a veszteség­listához — az utóbbi időben állandóan Remar - queot idézhetnők: Keleten a helyzet igazán vál­tozatlan. Beállott az a vésztjósló viszonylagos nyugalom, amelyet még sem nevezhetünk káni­kulai renyheségnek, vakációs eseménytelenség- nek. Itt van a nyakunkon a konszolidált gazda­sági pangás. Alaposan beestünk a kátyúba és olyanformán érezzük magunkat, mint az ittas ember, aki elmerült a sárpocsétás árokban és nincs ereje se jobbra, se balra kiutat keresui. Nem az energiakészletünk hiányzik, talán soha nem volt olyan aktiv és ugrásra kész a vállal­kozási szellem, amely mellől csak nélkülözhetet­len motorikus erő: a pénz hiánya. De a pénz szerényen meglapul, a tőke nem adja fel vára­kozási álláspontját, a gazdasági élet vérerei ér­elmeszesedésben szenvednek, stagnál minden, szenvedünk a nem fizetés ártalmas eirkulus vi- tiozitusától: te nem fizetsz nekem, én nem fize­tek amannak, az nem fizet a negyediknek és az egész összesség borzongva figyeli a soha nem ta­pasztalt jelenségeket, amelyek csalhatatlan do­kumentumai a felborult világnak. Stagnál a gazdasági élet, de stagnál a poli­tika is. Itt sem tudunk kiokosodni, csodálkozva figyeljük egy dilettáns és harmoniátlan kor­mányrendszer kapkodó intézkedéseit. A szemé­lyiségek, (uj fogalom és rossz magyar szó) a szakértők kormánya a Iorga-kabinet. Legalább is ezt dörgik a fülünkbe az ismeretlenség homá­lyából felbukkant újdonsült kormányférfiak és a kormánysajtó publicistái. De még a parlamen­ti szünet és a nyári hónapok természetszerű szélcsöndje sem alkalmas annak elleplezésére, hogy ez a kormány tehetetlenebb, mint bárme­lyik elődje és az úgynevezett szakértők dilettán- tizmusa nem rejthető véka alá. Nem lehet el­titkolni, hogy a Iorga-kormány minden lépése ballépés és mindeB intézkedése a sikertelenség jegyében fogant. Itt van a nevezetes boletta- törvény, amely egyformán nyomorítja meg ugyan az összes társadalmi rétegeket, de messze maga mögött hagyja azt a célt, hogy a terme­lőkön segítsen. Az is világos, hogy a fiatal kor­mány egyik bárányhimlőből a másikba esik. ügy váltogatja minisztereit és alminisztereit, mint az elegáns ficsur a tennisznadrágait. Kon­cepciója csak a nyilt és burkolt adóemelésekben éli ki magát. A nyugdijnetnfizetés európai bot­rányát orvosolni nem, csak letagadni tudja. Nem csoda ezek után, ha szinte önmagáktól születnek meg az uj meg uj kombinációk, ame­lyek a kátyúból való kievickelés útját keresik, így született meg a felmelegitett Maniu-kor- mány ötlete. A nemzeti parasztpárt erdélyi lap­ja lanszirozza egy állítólagos Iorga nyilatkozat­ra való hivatkozással. Ezt az elképzelést termé­szetesen alátámasztják a Maniu személye körül kialakult közelmulti események. Maniu királvi meghívója és négyórás audienciája, a kolozsvári vezérkari konferencia, amelyen a lemondott pártvezér és exminiszterelnök töltötte be az el­nöki tisztet. Persze mindez lehet üres találga­tás, de ki tudná megmondani, nem nyugszik-e reális alapokon? Éppen az jelenti a mostani helyzet bizonytalanságát és tanácstalanságát, hogs^ az uj rendszer mézes hónapjaiban épen azt a politikust állítják az aktuálitás pódiumára, aki sok jó szándék mellett alig hagyott bátra olyan emléket, amely visszahívását indokolttá tehetné. Céltalan volna ezúttal végigmenni Ma­niu kormányzásának két esztendején Sok jót alig tudnánk kijegyezni ebből a krónikából, de aunyit mindenesetre el kell ismernünk teljes ob jektivitással, hogy a Maniu-kormány választá­Maniu személye ismét előtérbe került Kormánypárti és ellenzéki sajtóharc Maniu reaktiüáíásáról — Mi az oka a Titulescu-ellenes éles sajtókampánynak ? (Bukarest, augusztus 6.) Maniu szinajai audienciája alaposan felkorbácsolta a belpoli­tikai élet vizeit. Még a kormány vezető politi­kusai is kénytelenek beismerni, hogy a kihall­gatás súlyos belpolitikai következményekkel járhat. Iorga miniszterelnök tehát szükségesnek tartotta, hogy lapjában Maniu kihallgatását kedvezőtlen színben tüntesse fel. Kommentálva az audiencia lefolyását, éles szavakkal aposztro­fálja Maniut, mint aki nem respektálta az ud­vari etikettet s három '■ fél órán keresztül tar­tózkodott a király fogudószobájiban. A láp ál­lítása szerint Maniu direkt kérte az uralkodót, hogy hallgassa meg. őfelsége viszont semmikép­pen sem utasíthatta vissza a trón volt tanács­adójának ezt az óhaját. A Neamul Romanescnek ezt a cikkét az ösz- szes bukaresti lapok leközölték. A Patria a köz­leményre adott válaszában kimutatja, hogy éppen Iorga miniszterelnök az, aki a duzzogás segítségével jutott kormányra, Mironescu le­mondása után. lorgának még korántsem vol rózsás a helyzete s amikor látta, hogy nem bíz­zák meg kormányalakítással, neheztelve Vă­leni de Munteni-be utazott. Mindezt csak azért, hogy két nap múlva, amikor értesült Titulescu kísérleteinek sikertelenségéről, visszasietve a fővárosba, felajánlja szolgálatait az uralkodó­nak. Iorga nagyon jól tudja — Írja a Patria, — hogy Maniu miért utazott le Szinajába és a dolog másképpen áll, mint ahogy beállítja. A Maniu személye körüli kombinációk is tovább tartanak. Mihalache után, amint isme­retes, Madgearu látogatott el Kolozsvárra, amely alkalommal a „badacsonyi remetének“ a politikába való visszatérésének részleteit be­szélték meg. Az ókirályságbeli frakció azt az álláspontot képviseli, hogy a jelenlegi körül­mények között a párt pillanatig sem maradhat vezér nélkül. Éppen ezért kéri, térjen azonnal vissza. Mapiiu azonban feltételekhez köti a po­litikai életben való szereplését. Az értekezlet részletei még nem kerültek nyilvánosságra. Tliialescus a belpolitikáiba!* A belpolitikai események egyik láncszeme, az Epoca-nak Titulescn elleni sajtókampánya. A lap minden egyes száma újabb támadó cik­ket közöl. Legutóbbi számában érdekes fejtege­tésekben foglalkozik Titulescu esetleges belpoli­tikai szereplésével. Hangsúlyozza, hogy Ro­mánia londoni meghatalmazott minisztere a belpolitikában nem állhatná meg a helyét. Az Epoca-nak cikke fényt dérit az egész Titulescu ellőni kampányra. A kormány attól tart, hogy a diplomata hazatér s az ősz folyamán kormány­alakítása megbízatáshoz jut. Ezért tartja szük­ségesnek népszerütlenitését, hogy miniszterel­nöki dezignálása elé akadályokat gördítsen. Ugyanakkor azonban külföldön is lehetetlenné szeretné tenni, mert összeköttetését nem hasz­nálta fel a Iorga-kormány iránti bizalomkel­tésre. Az exportőrök is sztrájkkal fenyegetőznek. A kormány helyzetét súlyosbítja a gabona- exportőrök érdekes magatartása is. A Curentul értesülése szerint az exportőrök sztrájkkal fe­nyegetőznek, ha a kiviteli prémiumot nem kap­ják meg pontosan. Másoldalról viszont a pék­iparosok és a termelők is zúgolódnak. A kormány helyzetének komolysága mel­lett tanúskodik Iorga miniszterelnöknek az a kijelentése is, amelyet a Patria szerint Hulea alsófehérmegyei képviselő előtt tett volna. Hulea küldöttséget vezetett Văleni de Muntcnl- ba, hogy egy halálraítélt iskolát megmentse­nek. A miniszterelnök ezalkalommal válaszá­ban többek között ezt mondotta: — Két hónap múlva átadom a kormányt. Majd jön a ti Maniutok s ő megadja a ti igaza­tokat. Dúca, a liberális párt elnöke is taktikát vál­toztatott. Pártjának sajtóorgánumai már tá­madják a kormányt. A pártvezér ugyanakkor nyilatkozott a Curentul munkatársának, örörn- aael üdvözölve Mainunak a politikai életbe való visszatérését, véleménye szerint feltétlenül szük­ség van erre, kivált Erdély és a regát közötti kapcsolatok megtartása és szorosabbátéíele szempontjából. A kormány belső egysége is bomlófélben van. Ugyanabban az időpontban, amikor a Neamul Romanesc, Iorga miniszterelnök lapja támadja Bratiajuu Gheorghe pártját, a Drep­tatea értesülései szerint Argetoianu titokban tárgyalásokat folytat Bratianu Gheorghe-val, aki előtt úgy tüntette fel a jelenlegi politikai helyzetet, hogy őszre Iorga kénytelen lesz tá­vozni s ha őt bíznák meg kormányalakítással, szeretné ha a Georgisták is támogatnák, a je­lenlegi parlamenttel együtt. sait nem lehet szégyenpadra állítani és a köz- igazgatási törvény bátortalan, de mégis helyes kezdeményezés volt a központi hatalom gyakor­lati megosztása és az interimárbizottságok fele­lőtlen gazdálkodásának megtörése felé. A távol­ság sok mindent megszépít és éppen a ma ártó baklövései magyarázzák azt, hogy a nemzeti parasztpárt rezsimjét is szépítő messzeségben látjuk. Vájjon, ha mégis valóság lenne a kombi­nációból, okulna-e a skartba tett Maniu-párt nem éppen sz'olőteleu múltja tanulságain?

Next

/
Thumbnails
Contents