Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-07 / 177. szám

XIV_, ÉVF. 177. SZÁM. Miért lépnek íel súlyos üzemza­varok ? Miért sérülnek meg egyes motorrészek oly súlyosan ? Miért válnak javítások szügsé- gessé, melyek nagy idő- és pénz- veszteséget okoznak? Miért? Mert alkalmatlan kenőolajat hasz­náltak. Mert a védő olaj réteg a dugattfűk és hengeríal, vagy a főtengefy, illetve főtengely-csapok és a csapágyait között az ígány- trevéleieknek nem tudott ellen­állni. Helyes kenés, tehát a helyes fajta Mobiknl célszerű használata a súlyos üzemzavarok elkerülé­sének legbiztosabb módja. Azok az automobiiisták, kik Mobiloil-t Jaşranâlnak, föyjrieges pénzkia­dásoktól kímélik meg magukat és meghosszabbítják jármüvük élettartamát. Mobiloil joggal viseli a „világ kvalitás-olaja" nevet VACUUM OIL COMPANY S. A. d. R. BUCUREŞTI Egy nagyváradi urileány halálugrása a snarnsvásár» helyi városháza tornyából Édesanyja hosszas betegeskedése és halála érlelte meg az öngyilkos» ság gondolatát az és-zékenylelkü Deutscher Paulában. Azsufolií maroc» vásárhelyi piac közönségének szemeláttára történt a borzalmas jelenet (Marosvásárhely, augusztus 5.) Egész Ma­rosvásárhely közönségét izgalomban tartja az a rendkívüli körülmények között elkövetett ön- gyilkosság, mely ma reggel a piaci vásárlók és árusok szemeláttára történt a város főterén és amelynek szerencsétlen áldozata már kórházba szállítás közben kiszenvedett. A reggeli órákban mindig nagyon sokan vannak Marosvásárhely főterén, amelynek leg­szebb pontján fekszik a városháza palotája. Nyolc óra tájban a járókelők borzalmas és idegizgató látványra figyeltek fel. A városháza tornyának főtérre néző ablakában megjelent egy égő vörösruhába öltözött nőalak, aki égő­idéig a párkányon imbolygóit. A piac közönsé­ge halálra rémülve futott a városháza felé, egyesek felkiabáltak a nőnek, hogy vigyázzon magára, mert leesik, a következő pillanatban aztán tauui voltak annak, amint a fiatal nő el­veszítve egyensúlyát, lezuhant a kövezetre. Az odasiető emberek óriási vértócsában találták a szerencsétlen leányt, aki halálravált arccal esz­méletlenül feküdt a földön. Ekkor még orvosi megállapítás szerint volt benne egy kis élet, de mire a kórházba szállították; meghalt. Kicsoda az ismeretlen öngyilkos? Sem a rendőrség emberei, sem a járókelők közül senki nem tudta felismerni az öngyilkost. Azt azonban nyomban megállapították, hogy jólöltözött vörös grenadinruhás, barna selyem- harisnyás urileány a szerencsétlen, elegáns fe­hér vászoucipőjét piros vérfoltok tarkították Mintegy huszonkót-huszonötéves lehetett. Mel­lette ott volt ridikülje, benne zsebkendő és né­hány lejnyi készpénz. Levelet, amely magya­rázatát adhatta volna borzalmas öngyilkossá­gának, nem találtak nála. Az öngyilkosság reggel nyolc órakor tör­tént és délfelé megtalálták az életunt urileány házigazdáját, Kern marosvásárhelyi iparos sze­mélyében. Kern a holttestben felismerte vendé­get: Deutscher Paula huszonötéves nagyváradi leányt. Ő mondta el aztán azokat a körűimé nyékét, amelyek valószínű magyarázatát adják a végzetes lépésnek. Deutscher Paulának édes­anyja hosszú idő óta súlyos beteg, rák ellen ke­zelték, de állapota nem javult. Deutscher Paula hallatlan önfeláldozással, a szó szoros értelmé­ben éjt és napot összetéve őrizte édesanyja be­tegágyát. Á betegápolás idegileg és fizikailag annyira lerontotta, hogy családja kérve-kérte, menjen el marosvásárhelyi rokonához, aki már többször hívta. Néhány héttel ezelőtt Deutscher Paula csakugyan engedett hozzátartozói sürge­téseinek és azóta Marosvásárhelyen van. Mint­egy egy hete annak, hogy édesanyját megvál­totta szenvedéseitől a halál. Fivére szeméiyesen utazott le Vásárhelyre, hogy kíméletesen közöl­je a halálhírt. Végül is azonban nem merte meg­mondani az igazat és csak annyit közölt,' hogy édesanyja állapota rosszabbodott. Testvérének elutazása után buskomorrá vált, egyre az ott­honi események foglalkoztatták s ugylátszik megsejtette azt, amit eltitkoltak előle: anyja halálát. Minden jel arra vall, hogy emiatt szánta el magát a halálra. 5 „Fényképezni akarok a toronyból.“ A rendőrség nyomozása rendjén mindenek­előtt azt állapította meg, hogy juthatott fel Deutscher Paula a városháza tornyába, amely egyébként állandóan zárva van és idegeneket nem engednek felmenni. Az egyik szolga, akit erre nézve megkérdeztek, elmondta, hogy a rendkívül rokonszenves és szép fiatal lány teg­nap megszólította és kérte, hogy nyissa ki a to­rony feljáratát elzáró ajtót. — Nem vagyok vásárhelyi — mondotta — s azt szeretném, hogy nehány szép felvételt készít­sek i (tartózkodásom alatt. A városházi szolga gyanútlanul teljesítet­te kérését és ma sem gondolhatott rosszra, ami­kor az öngyilkossá lett leány megismételte a kérést. Kinyitotta az ajtót és udvariasan feltes­sékelte a leányt, aki többé nem jött le élve a to­rony lépcsőjén. Egyenesebb és rövidebb utat vá­lasztott: a halálugrást. KROKODIL US a dési vízvezetékben (Dés, augusztus 5.) Junius hónap egyik reg­gelén kopogtat valaki a polgármesteri hivatal ajtaján. Christea helyettes primár biztató igen­jére csapzotthaju fiatalember jelenik meg a hi­vatalos helyiségben. Olyan izgatott volt, hogy alig jutott szóhoz. Minden mondatot háromszor ismételt el s ilyen körülmények között a város látható feje csak nagynehezen hámozta ki, hogy, tulajdonképpen miről is van szó. De talán sok­kal helyesebb, ha átadjuk a szót a korai látoga­tónak és Christea polgármesterhelyettesnek. — Krokodilus — hebegte a fiatalember. — Miféle krokodilus? — érdeklődött a pol­gármester. _ , — A vízvezetékben találtam. — ? — Igen kérem. Nehogy azt higyjék, viccelek, mert ime magammal hoztam. És a következő pillanatban egy skatulyából az asztalra helyez egy hatalmas hernyót, amely szerényen húzódott össze a hatósági személy lát­tára. Finom, selymes pihe borította a testét, fi­zikumát molettnek lehet nevezni. — Honnan szerezte ezt a csodabogarat? — Mondtam már kérem, hogy a vízvezeték­ből — hangzott a fiatalember válasza. — De ez nem krokodilus — védekezett Chris­tea dr. Bárminek nevezték is a hernyót, de az a puszta tény, hogy ilyen élőlények tanyáznak a vízvezetékben, meggondolásra adott okot s ép­pen ezért a polgármesteri hivatal vizsgálatot in­dított az üggyel kapcsolatban. Sikerült megál­lapítani, hogy a hernyót semmiképen sem talál­hatták a vízvezetékben. Ugyanakkor azonban a kis élőlényt felkiildték egy kolozsvári laborató­riumba, hogy tudományos alapon győződjenek meg róla, vájjon az ilyen hernyóféle egyáltalán élhet-e vizben. Másnap becsomagolták a dési krokodilust és postára tették. Négy nap múlva hivatalos válasz érkezett. A szakvélemény szerint a hernyó per­cekig sem élhet vizben. A tudományos jelentés megnyugtatta az izgatott kedélyeket s ezzel na­pirendre tértek a dési krokodilus-probléma fe­lett. Nyolc nap múlva azonban, amikor Christea ur hivatalába siet, hernyót talál az asztalán. Hi­teles másolata volt az előzőnek. Azaz éppen olyan. A.z illető viszont, aki az ajándékot hozta, komoly, szavahihető ember. — A vizben találtam — mondotta mosolyog­va a polgármesterhelyettesnek. ! HA BÚTOR, legyen Bútor­gyárából SZlItELY&RET! MRKCÎVÂSâBHSLY SÜKítREST , BRASSÓ Motto: elsőkézből — a legjobbat — leg­olcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents