Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-01 / 172. szám

XIV. ÉVF. 172. SZÁM. *á ultrombolás - muttpusztulás i. Az alsórákosi halálraítélt várkastély Erdély történelmi emlékei közt egyike a legszebbeknek és legértékesebbnek az alsórákosi várkastély. Fél évszázaddal ezelőtt még virág­jában állott az Olt jobb partján felmeredő ha­talmas tornyával, kerek bástyáival, dér oszlo­pokon nyugvó, lövésekkel ellátott folyosóival, gyönyörű lovagtermével, melynek reliefjei is meretlen nagy művészek halhatatlan munkái. A forró mészbe hányt fekete bazalt sziklákból épített falakat, mintha az örökkévalóságnak szánták volna. Agyuk tüzének és bevehetetle- neknek építették. Az Olt fenségesen szép völ­gyébe nyíló Rákosi szorosnak ez a vár volt a kulcsa. Minden, a múltat becsülő népnél a mult bucsujáró helye lett volna ez a várkastély és minden eszközzel megőrizték volna a pusztulás­tól. Annál megdöbbentőbb, hogy nagy része ma már romokban hever. Mindennap látom, min­den nap mint fekete felkiáltó jel döbben elém a sötét vár, mint az erdélyi magyar múltnak ittfeledett hőse, mely teljes részvétlenség mel­lett szemeink előtt haldoklik. Mindennap le omlik róla egy kő, minden éjszaka megrázkód­nak falai és néma sikoltása olyan, mintha ide­gen bolygó hazátlan őslakója hallatná halál­kiáltását. A mult haldoklásának rettenetes szimbóluma ez a fekete rom. A halálraítélt vár. vár története legalább is ezt látszik bizonyítani. A délnyugati bástyán egykor olvasható, ma már teljesen eltűnt felirat szerint, a várat Síi kösd György mezei kapitány építtette 1624-ben A felirat ez: „Soli deo gloria Extrái fecit ex fityidamento Georgius Sükösd A. D. 1624. 9. máj. Különös dicsőségére ugyan nem vált sem Is­tennek, sem az embereknek, mert sok könny, panasz és testi-lelki szenvedés fogta össze i'a Iáit. és hangzott el benne/és mintha érezte vol­na is a jövőt Sükösd György uram, vagy vala­melyik utóda, a bástya keleti oldalára a kő vetkező nagy igazságot vésette l'el: „Saepe calamitas felicíiatis est cauza." A baj, szenvedés gyakran a boldogság oka. Olyan igaz, mintha nem is emberkéz, hanem a Végzet maga irta volna fel a várfalra. Be is teljesedett. Kiváltságosok boldogsága a történe­lem folyamán számtalanszor zúdított halálos bajokat ránk és ejtett sírba népeket. Ez a második halálos Ítélet, amelyet oZüIn­tésekor véstek a vár homlokára. Pár vonással csak érintem a vár történetét- Sükösd György halála után a várkastély az áiladalomra szállott vissza. í. Háköczy György Matskási Ferencnek, a mezei hadak vicekapitá­nyának Ígéri, hogy őt megnyerhesse, de Apafii Mihály korában a vár már Buday Péter kezén van. aki hogy a kapzsi Teleki Mihály bele ne ülhessen, regius concessus mellett keresztfiának gróf Bethlen Sámuelnek hagyta, aki a kasiciy* csaknem átalakíttatta. Ó csináltatta a ma is meglevő tornyot, amelyen ma is látható a címe­re és a következő felirat: „Comes Samuel Bethlen Comes Com,, de Kiiküllő ac sedis siculicalis Marus CapitaneuSt utrobiQue suprefnus". A Bethlen Samuel idejében már hatalmas erőd is volt a rákosi várkastély. Erre mutat a Literato István által 1697-ben készített magyar nyelvű összeírás, amely láncokon járó felvonó hidról, 21 szakálós ágyúról, egy „muskétoly“- ról, rengeteg karabélyról, salétromról emléke­zik meg. Mindezt azonban régen széthordották, elkallódtak, megsemmisültek, minthogy kitép­ték és széttördelték a falakba erősített rabbi- linosek tömegét is. A várral kapcsolatos hatalmas és irigyelt birtok is átment a nép kezére. A rengeteg er­dők, a milliárdokat érő mészkőhegyek, több­ezer hold föld, amelyeket az említett vasjármú­ban nyögő emberek késő leszármazottai mü­veinek. A ráhullott könny és verejték ma ne­kik termi az acélos búzát, a kenyeret. Mindössze még csak a vár emlékeztet a régi világra és az sem sokáig. Hullanak a kövei, inognak a falai és min­den kővel egy darab mult hull a megsemmisü­lésbe és feledésbe. Egy értékes, régi emlékünk­kel ma-holnap kevesebb lesz. Senki sem gondol a halálraítélt várra. A kő és az embervér is visszatér a földbe. Hiába: A vér, a drága embervér már pi­henni vágyik... (Alsórákos.) Nyirő József. A várkastély ma a közbirtokosság tulajdona Értékét mindig számontartották és a háború alatt első részét katonai erővel restaurálták is A munkálatok azonban abbamaradtak és ma csak a torony és nehány boltíves szoba van használható állapotban, amelyekben a esendői- ség lakik. A külső bástyákat pár év alatt le bontották, a falak egy része ledőlt, a többi dü ledezik. A relief ékítmények eredetije, — me­lyeket a nephagyomány szerint két görög i'o goly alkotott — már szintén porrá lett. Símen cséré gipszmásolatát egyik budapesti muzmm őrzi. A vizárkökat majdnem teljesen beta. öl­ték, a kastély előtti terraszt körülvevő nyolc szögletü bástyáknak és összekötő falaknak ma nyoma sincs. Egy évtizeddel ezelőtt még talán meg lehe­tett volna menteni ezt az őskastélyt, de eltekint­ve attól, hogy a közbirtokosság teljesen célta­lannak látta és nem is állott rendelkezésére a restauráláshoz szükséges hatalmas összeg, — van egy másik szempont is, ami a pusztulással összefügg: a nép ugyanis mondhatni halálra ítélte a rákosi várat. Nem bántja senki, mégis el kelt pusztulnia, mert a népitélet titkos ereje le fogja teljesen dönteni a megmaradt romokat is. J Olyan esettel állunk szemben, mikor a mult fölött a szó szoros értelmében egy nép mondotta ki a pereatot. Már maga ez a puszta és ritka lény is megérdemelné, hogy foglalkozzunk a rá kosi várral. Ennek a múltnak reális megsze- mélyesitője az a vasjárom, mely a legutóbbi időkig meg volt és amelybe a vár urai a nép dédapáit fogták be a rettenetes jobbágyi sors ban. A vasjárom eltűnt, a börtönök megszüli tek, de megmaradt, a „szabadság ünnepe“. Az egyetlen ünnep a naptárban, amelyet a nép alkotott, a jobbágysorsból való felszabadulás emlékére. Örök időkre, maradékról maradékra fenntartják és ma is, minden szentháromság ünnepét követő hétfőn éppen úgy megünneplik, mint kezdetben. A jobbágysorsra emlékezteti őket ma is a vár és nem csoda, ha ma is össze­szorul minden rákosi ember ökle, ha csak reá is néz és ahányszor elmegy mellette, annyiszor elátkozza. Az átoknak meg is van a foganatja A nép pedig nem feled és hetediziglen is meg fertőzöttnek tartja azokat a köveket, aiuo lyekhez elődeinek vére és verejtéke tapadt A vér halált és pusztulást hoz, Az emberi vér a legdrágább és legszentebb folyadék, amellyel ha visszaélnek, halált és pusztulást hoz. Ennek az igazsága is szóról- szóra teljesedik be a rákosi váron. Azt mondót tam, hogy köveit forró mészbe hányták, mikor építették, de mész helyett embervért és verejté­ket is mondhatnék, amely nem a szabadság és nagy eszmék védelmében tapadt rá, hanem a múltak bűne piitotta évszázadokon keresztül A Ütötték, csúfolták, kifosztották a Ferencváros csapatát Délamerikában (Rio de Janeiro, julius 30.) A tegnap eluta­zott Ferencváros itteni szereplése anyagilag katasztrofális volt, mert formálisan kifosztották a hamis elszámolásokkal a csapatot, amely óriási nehézségek után felhajtott kölcsönpénzen tudott csak továbbutazni. Ugyanolyan szerényen, komolyan és lelke­sen jöttek, mint ezelőtt két éve és ugyanúgy legjobb tudásukkal és korrekt módon játszottak és küzdöttek, mint akkor. A két év óta tartó krizis. a forradalom, any- nyira alapjában renditette meg ezt az államot, a fokozódó nyomor annyira cgzaltálttá tette az embereket és olyan idegengyűlö­letet támasztott, hogy a Ferencvárosban sem volt többé hajlan­dó mást látni, mint olyan idegeneket, akik pénzt visznek el tőlük. Ezt a lapok nyiltan meg is Írták, még a Ferencváros megérkezte előtt, s ennek az ellenpropagandának volt az éredmé nyc az a hideg fogadtatás és az a részvétlenség, amelynek jegyében a bárom riói meccs leját­szódott, esetenként mindössze öt-hatezer, sőt, háromezer néző jelenlétében. A riói részvétlenséggel szemben Sao Raolóban, a legbrutálisabb bánásmód mellett, Valósággal kifosztották a csapatot. Minden alkalommal átlagban legalább 16— 18.000 néző jelent meg a pályán, de azért min den esetben 5—6000 jegyről számoltak csak el és olyan bagatell összegekről, amely nem fedez­hette még az ittartózkodás költségeit sem. A mérkőzésekről csupán az anyagiakat ille­tőleg lehet beszélni, mert hiszén sport vagy szabályos mérkőzés: az itt nem volt! Fütyülés, szabadrúgás, biintetőrugás, tizenegyes. Â publikum belcrugdidt a pályáról le­vonult fiukba és szitkokkal halmozta él őket. A második mérkőzés alkalmat adott a német bírónak arra, hogy határtalan ragaszkodását, és szolgai alázatát a vendéglátó brazil néppel szemben bemutathassa. Meg is tette rück­sichtlos“. a legnyersebb terror formájában Sze­gény kis Fraditól Szinte földöütüH teljesítmény volt, hogy.ezt a második meccset mégis meg­nyerte. Talán ilyen kétségbeesetten még sose láttuk küzdeni őket Hogy alig volt magyar já tekos. aki a pályáról levonulva, potoul ne ka­pott volna a közönségtől, áz természetes Ezzel a két mérkőzéssel tulajdonképpen be­fejeződött volna a Ferencváros eredeti program ja Sao Paolóban. A csalárd elszámolások miatt azonban még a hotelszámlát sem tudták volna kiegyenlíteni. A holtfáradt csapatnak másnap éjjel kellett volna egy válogatott néger csapat ellen kiállania, hogy ennek árán esetleg elutaz­hasson. Itt, aztán senki sem tud bizonyosat. Ál­lítólag Joao Albérto, az állam interventora, til­totta le a vendégcsapatot mélyen megalázó mérkőzést, mások szerint h Palestra erőszakos­sága harcolta ki, hogy mégegyszer. utoljára, belerúghasson a Ferencvárosba, elégtételként a veszteségért. Ezt a mérkőzést szitáló ködben, éjszaka tartották. A tömeg biztatta a honi csa­patot: „Taposs a gyomrába! Törd el a lábát!" A pofozkodás elől a fiuknak a bezárt öltözőbe kellett menekülni. Az igazságnak tartozunk az­zal, hogy ennek a meccsnek a második félidejé­ben, mint akiknek már nincs mit veszteni, a fiukból is kitört a visszafojtott keserűség és nem hagyták megtorlatlanul öklözni magukat a mezőnyben. Másnap kora reggel elutaztak — kölcsönpén­zen. A Combate ujság mégis úgy búcsúztatta őket: „A magyarok értenek a pénzszerzéshez!“ Ugyanakkor, amikor a fiuknak alig volt ciga­rettájuk és a csapatkapitány fejétvesztve sza­ladgált, hogy az elutazáshoz előteremtse a köl­csönt. Az összes újságok bölcsen hallgatnak az összes csúnya mellékkörülményről s a kivívott „győzelem“ ünneplésén túl csak az fáj nekik, hogy mennyi pénz ment megint külföldre! Vágja ki azalábbiszetvényt.ha 10 darabot összegyűjt, havi 40 leiért veheti igény boa DANTE I ücsönliiinpláráí SZELVÉNY. Tiz darab fulajdonos* jogost* tott a DANTE kőlcsönkönyvcá* iának 4G*— lei kölcsöndij ka£iza* tésc mellett egy havi hasznáii* tára.

Next

/
Thumbnails
Contents