Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-06 / 176. szám
XIV. ÉVF 176. SZÁM. l&ammtrr 7 Megmozdult egész Erdély és Bánát nyugdíjas-társadalma Több mint negyedmiüió nyugdíjas megalakítja az Erdélyi és Bánáti Nyugdíjasok Egyesületét amely a nyugdijasértlekek védelmiben egységes fronton fog harcolni a sérelmek orvoslásáért (Kolozsvár, augusztus 4.) A nyugdíjasok eddig csak tűrtek, szenvedtek, sírtak, éheztek, fel áldozták mindenüket és most kétségbeesetten, bizonytalan tekintettel, a végső elkeseredés szédítő meredélyén állva, elhatározták, hogy önmaguk veszik kezükbe a sorsukat, országos nyugdsjegyesületbc tömörülnek és az egységben rejlő szociális erők egyesítésével kísérlik meg a kormánytényezők figyelmét magukra vonni s egy hatalmas és érdemes társadalmi réteget a végső pusztulástól megmenteni. A nyugdíjasok segélykiáltásn már évek óta a részvétlenség sivatagában vész el. mindenütt süket fülekre talál. Hónapok óla nem kapják a koldus filéreket. sorsukkal nem törődik senki, sőt akadnak olyanok is. akik a szerencsétlen nyugdíjas páriák véréből sajtolnak ki a maguk számára törvénytelen módon hasznot. De vannak nekik niás sérelmeik is. Nemcsak késedelmesen fizetik a nyugdijakat, hanem a legnagyobb rendszertelenség, méltánytalanság és visszásságok mutatkoznak a nyugdijak megállapításánál is. A legtöbbször a véletlen dönti el. bogy a nyugdíjas mennyi nyugdijat kap. Mindennapi eset. hogy a szolga, ha nem is magasabb, de legalább akkora nyugdijat élvez, mint a főnöke. Nem a szolgálat szárút, hanem az, ki mikor és miféle rendelkezés alapján ment nyugdíjba. Mindezek a sérelmk a végsőkig elkeserítették az ország nyugdíjasait. Olyan kimondhatatlan az elkeseredés, elégedetlenség, hogy a hatalmas nyugdíjas társadalomnak a hite. bizodalma, tisztelete rendült meg azzal az államhatalommal szemben, amelyet egy életen át tisztességgel és becsülettel szolgált, amelyért mindenét felál dozta. Nem lehet többé közömbös a kormánytényezők előtt sem, hogy Erdélyben és Bánátban több, mint egy negyedmillió, javarészt müveit, képzett, az intellektuális osztályhoz tartozó ember milyen véleménnyel viseltetik a mindenkori államhatalom mai szemben. A mai nap folyamán hat fagu küldöttség jelent meg a szerkesztőségünkben Egyelőre ez a hat ember, mint a megalakítandó Erdélyi és Nyugdíjasok, sorstársak! Van-e köztetek egyetlenegy is. aki ne hallaná már régóta vészesen zúgni a meghúzott vészharangokat, amelyek irtózatos jajkiáltásként harsogják és sírják füleitekbe, hogy a nyomorúságnak vészes árjai egyre jobban közelednek és minden nyugdíjast elpusztulással fenyegetnek?! Vau-e köztetek egyetlen egy is, aki el tudja képzelni, hogy az árvíz veszedelmét el lehelne hárítani, ha min denki csak a saját portáját védi?! Van-e közietek egyetlen egy is, aki ne hallotta volna, vagy ne tudná felfogni az örök törvény nagy igazságát: csak összetartásban rejlik az erőt! Es mégis, mit teszünk? A kicsinyek és gyengék a közeledő veszély láttára sírnak és jajgatnak. vagy kezeiket kétségbeesetten földelik, az önzők és fenhéjázók és gőgösök félrevonulva begubóznak. vagy kritizálnak, esetleg saját portájukat védik, mert elbizakodva protekciós váraikat, sőt, talán önmagukat is. elég erőseknek és védetteknek érzik a nyomor viharaival szemben. Az indolensek, kényelmesek pedig ősz- szetott kezekkel várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön és a sült gesztenyét mások kaparják ki a részükre. Nyugdíjasok, sorstársak! Nem látjátok-e. hogy a nyomorúság veszedelme mindén nap rémesebben és rémesebben közeledik felénk, sőt Bánáti Nyugdíjasok Egyesületének előkészítő- bizottsága számolt be arról az értekezletről, amelyet előbb Tordán, később íredig Kolozsváron tartottak meg és az összes nyugdíjasok spon- táu megnyilatkozása és kívánsága értelmében elhatározták az Erdélyi és Bánáti Nyugdíjasok Egyesületének előkészítését és megalakítását. Megkértek minket, hogy a Keleti Újság a jövőben is álljon a nyugdíjas társadalom mellé és a nagy nyilvánosság fóruma előtt vegye ki ré« szét a küzdelemből, amelyet a most megalakítana dó egyesület fog teljes erővel megindítani. Természetesen biztosítottuk a küldöttség tagjait, hogy amint a múltban, úgy ezentúl is a legnagyobb készséggel áll a nyugdíjasok szolgálatára és a jövőben is önzetlen fegyvertársa marad az önhibáján kívül bajbakerült nyugdíjas társadalomnak. Egy felhívás közlésére kértek fel, amelyben szózatot intéztek egész Erdély és Bánát nyugdíjasaihoz s felhívják őket arra, hogy a megalakítandó nyugdijegyesiilethen mindenki részt vegyen. A jogosan elkeseredett, sőt inge- I rülthangu felhívást szó szerint itt közöljük: közülünk már nagyon sokat magával is ragadott. Vannak már nagyon sokan, akik vem kapván meg hosszú hónapokon keresztül a nyug fiijukat, koldulni járnak, kénytelenek megalázni magukat, irtózatos erőfeszítéssel tengetik életüket, vagy pedig öngyilkosok lesznek... Akik: pedig irtóznak az öngyiloksságtól, vagy a koldusbotot szégyenük a kezükbe venni, azok éhen halhatnak, vagy nyitva áll előttük az őrültek- házának a kapuja... A nélkülözés és éhség veszedelme mindnyájunk portája előtt leselkedik, ha továbbra is tétlenül állunk és várjuk a bizonytalan jövőt, vagy továbbra is közömbösen nézzük egyeseknek önfeláldozó küzdelmét. Sorstársak, szegény és gazdag nyugdíjasok, optimisták és pesszimisták, önzők és önzetlenek, gyülölködők és irigyek, protekciósok és mellö- zöttek, ébredjetek már egyszer öntudatra! Szólaljon meg a lelkiismeretetek és értsétek meg, hogy csak vállat-vállhoz vetve, kezet-kézbe téve, egymással összefogva lehet a közös veszedelmet elhárítani és csak összetartással tudunk egymáson segíteni... Elérkezett az ideje, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is vegyük ki részünket a munkából, vallási és nemzetiségi különbség nélkül tömörüljünk egységbe és szervezzük meg az erdélyi és bánáti nyugdíjasok egyesületéi. Ne azt nézzük, hogy ki kezdeményezi a mozgalmat és ne akadjunk fenn azon, hogy miként lehet sikert elérni, vagy győzelemhez jutni. Erdély és Bánát minden megyéjéből a nyugdíjasok küldjék ki a legtevékenyebb bizalmi embereiket a központi vezérkarba, amelynek az lesz a feladata, hogy egységes munkatervet dolgozzon ki. A legelső teendő, hogy minden vármegyében a nyugdíjasok gyorsan tartsák meg a szervezkedő gyűlésüket és válasszák meg bizalmi embereiket, akik a Kolozsváron tartandó alakuló nagygyűlésre eljöjjenek. A kiküldöttek vezetőHehető legsürgősebben közöljék teljes címüket Rácz Dezső kolozsvári nyugdíjas (Csaba ucca ti. Str. Hoţia ti.) címére, hogy az előkészületeket meg lehessen tenni és, a levelezéseket velük meg lehessen kezdeni az augusztus végén, vagy szeptember elejém, megtartandó alakuló nagygyűlés előkészítésére. Minden vármegye nyugdíjasainak kiküldöttei tehát készüljenek el előre, hogy a kitűzendő időben és helyen megjelenjenek. Az alulírott előkészítő bizottság minden szükséges értesítést, vagy tájékoztatást a napilapokban esetről-esetre közölni fog. Nyugdíjasok, sorstársaki Fel a szent munkára! Lebegjen szemeink előtt a régi mondás: Segíts magadon, s az Isten is megsegít. Nagy Sámuel, Laghlu Oavrila, Krze- polka Jenő, Rácz Dezső, Kábán József és 0. Beleuta, az előkészítő bizottság tagjai. ^vwN<^vwwwvwvwvwwy^AVw» — Német-francia Ifjnságí nagygyűlést ţar* tottak az Ardennesekben. Parisból jelentik: Az Ardennes departnmentben levő Rethelben német-francia ifjúsági nagygyűlés volt A németek megkoszorúzták a francia hősi halottak temetőjében az emlékművet s a franciák szintén koszorút helyeztek a német temetőben emelt emlékműre. Mindkét nemzetbeli ifjúság a koszorúk elhelyezésénél tartott beszédek végén fogadalmat tett, hogy nem fogják engedni a két nemzet közötti háború megújulását. ATHENAEUM OLCSÓ KÖNYVEI KAPHATÓK: Krndy füynla: 4 betyár álma 194 oldal ......................................lel at Anatole France: Istenek szomjaznak 484 oldal ......................................fei «8 Révész Béla: Egyedül mindenkivel 168 oldal ......................................lei 51 Ktímile Zola: Pascal orvos 436 oldal......................................lei 85 a „Keleti Újság“ könyvosztályában Ciuj-Kolozsvár, Főtér 4 sz. Szózat az összes nyugdíjasokhoz I
