Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-06 / 176. szám
3 XIV. ÉVF 176. SZÁM. A zágfoni csendőrörsparancs- nok az ablakon keresztül lelőtte a köt eless égszerüen lejelentkező éjféli őrt  sergent ur azzal védekezik, hogy nem ismerte meg az éjjeli őrt, kommunistának gondolta rés csak ijesz- tésül sütötte el a gyilkos fegyvert — Óriási izgalom uralkodik a Székelyfölden a céltalan csendőrbrutalitás miatt — Arad megyében is súlyos panaszok merültek fel egy csendőrőrmester ellen (Zágon, augusztus 4.) Mi folyik a Székelyföldön? Büntető expedició? És a székelyek szabad prédák? Erre kell ugyanis következtetnünk azokból a sajnos nem is szórványosan, hanem következetesen ismétlődő jelentésekből, amelyek becsületes székely gazdák ok nélküli és büntetés nélkül maradt megöléséről adnak hirt. A legújabb vérlázitó és hallatlan csendőrbrutalitás, amely emberáldozatot is követelt, a három- székmegyei Zágon községben történt. A községi csendőrörsparancsnok agyonlőtte azt a székely gazdát, aki, mint éjjeli őr teljesített ősi szokás szerint és díjtalanul szolgálatot s ezért az önzetlen és a köz érdekében történt munkájáért halállal kellett lakolnia. Tudósitónk azt is közli, hogy a kioltott emberéletért még vizsgálat sem indult meg és a gyilkos csendőrörsparancsnok még mindig helyén van, mintha a kötelesség- teljesités mártírjának halála nem büntetést, hanem dicséretet érdemelne. Az agyonlőtt éjjeli őr. A véres eseményt a maga szűkszavú borzalmasságában az alábbi hozzánk intézett levél mondja el: Ma hajnalban Zágonban a csendőrörsparancsnok agyonlőtte az éjjeli őrt, mikor az jelentkezni ment az őrsre. Errefelé ugyanis a székely gazdák felváltva teljesítenek éjjeli szolgálatot, és még az őrsöt, is ők őrzik. Megállapítást nyert, hogy az örsparancsnok már az est folyamán illuminált állapotban volt. Az a köEz a drámai izgalmaktól fütött és rövid levél voltaképpen már eleget, is mond. A Keleti Újság tudósítója azonban kihallgatta a gyilkosság koronatanúját. Kertész Lajos 16 éves szolgalegényt, aki a tragédia éjszakáján a meggyilkolt Bacz Elekkel közösen teljesített éjjeliőri szolgálatot Zágonban. Kertész a következőképpen beszéli el a páratlan gyilkosság történetét: — Augusztus elsején este annak rendje és módja szerint jelentkeztünk a csendőrörsön és közöltük, hogy mi leszünk az éjjeli őrök. Azt az utasítást kaptuk, hogy menjünk csak a faluba, végezzük a dolgunkat és hajnalban, mielőtt a szolgálatot abba hagynék, jelenjünk meg ismét a csendörségen. így is történt. Egész éjjel talpon voltunk és hajnali félhárom órakor ismét elmentünk az Örsre, azzal a szándékkal, hogy megtegyük jelentésünket és kérjük elbocsátásunkat. Mikor beléptünk a csendőrség kapujában, megfigyeltük, hogy egy magas, vállas férfi (a szürkületben nem tudtuk megismerni, ki volt) a folyosóról belép a konyhába, az ajtót becsapja s nyomban utána kiabálás zaja hallatszott ki a csendőrlaktanyából. Én nyomban rosz- szat sejtettem, tudtam, hogy nem tanácsos veszekedő embereket megzavarni s odaszóltam társamnak, aki elől állott: Lássuk azonban, mit mond a csendőrörsparancsnok? Ez is nagyon jellemző arra. hogy milyen emberek őrködnek Zágonban a lakosság élete és vagyona fölött. Mert a sergent ur nyilatkozatából az derül ki, hogy amikor az éjjeli őrök beléptek a csendőrség udvarára, hogy; jerulmény, hogy a szerencsétlen áldozatnak az agya szétfreccsent, igazolja, hogy a csendőr az ablakon keresztül közvetlen közelről lőtt áldozatára, amikor az szokás szerint jelentkezett, hogy nincs semmi újság. Éppen Zágon község bői loptak el a mult hét folyamán két lovat, ami különben napi eseményszámba megy, mert divat errefelé, hogy a csendőrség ilyenekkel nem törődik. Annál inkább figyelik azonban a kis falusi boltokat és mohón vetik rá magukat például a munkásokra, akik szombaton éjjel jönnek haza erdei munkából és miután hétfőn mennek vissza, vasárnap kénytelenek egyet- mást beszerezni. A csendőrurak ilyenkor tobzódnak hatalmukban és boldogok, hogy rajta- csipték a boltost. A mostani gyilkosság áldozata: Bacz Elek magyar ember, özvegye és árvája maradt. Van valami kis vagyonkája, de adóssággal van terhelve, úgyhogy a család megélhetése a családfő nélkül nincs biztosítva. A környék székely lakossága nem nagyon bízik a megtorlás bajt, mert a gyakorlat azt mutatja, hogyha át is helyezik nagy későre a hatalmával visszaélő csendőrt, legfeljebb jobb helyet kap. Ez esetben azonban a példátlanul felizgatott lakosság érdekében és megnyugtatására sürgős szükség, hogy mielőbb elvigyék a községből a gyilkost. Ez a legkevesebb, amelyet nemcsak a környékbeli székelység, hanem az egész erdélyi magyarság önérzete megkövetel. — Elek bácsi, ne menjünk be, forduljunk vissza, mert hallja-e, hogy kiabálnak, dörget- nek, ott bent valami baj van. Jobb, ha mi hazamegyünk. Bacz Elek azonban nem ijedt meg: — Ne félj, biztosan meg akarnak tréfálni a csendőr urak, hogy lássák, milyen bátor éjjeli őrök vagyunk és elszaladunk-e? Erre előre ment és én utána, Egészen a konyhaablakig jutott a tornácon és beszólt a legénységi szobába, hogy az éjjeli őrök vannak itt és kérdik, hogy hazamehetnek-e? A következő pillanatban dörrenés hallatszott és láttam, hogy Elek bátyám hangtalanul összeesik, a sapkája messze elrepül. — Én meg — folytatja Kertész Lajos — megfordultam, kiszaladtam az Örs udvaráról, még a kaput is behúztam, nehogy engem is !e- lőjje,nek. Egyenesen hazaszaladtam, gazdámhoz, Vintu Istvánhoz, akinek elmondtam, hogy mi történt. Gazdám aztán átszaladt az özvegyhez, aki a szomszédban lakik. Ennyit mond a szerencsétlen Bacz Elek társa, aki ilyenformán igazán hálát adhat azért, hogy úgy nem járt, mint a másik éjjeli őr, akit teljesen ok nélkül lőttek agyon a csendőrlaktanya tornácán. lentkezzenek, olyan eszeveszett pánik fogta e: a csendőr urakat, mintha bombamerénylők intéztek volna rohamot ellenük. — Éjszaka tizenkét óra körül, — mondja a sergent, aki ugylátszik ijedtében nem látott és nem hallott, mert hajnali félhárom óra helyett tizenkét óráról beszél — felkeltem és kimentem a szobából, hogy a félreeső helyre menjek. Mikor kiléptem a folyosóra, láttam, hogy a kapu kicsapódik és azon belép egy, vagy két ember. A sötétben nem ismertem meg az éjjeli őröket s azt sem tudhattam, hogy nem jönnek-e többen és mi a céljuk, Beugrottam a konyhaajtón és becsaptam magam után. Fellármáztam a legénységi szobában alvó két csendőrt s kikiáltottam a szokásos jelszót: „Állj, ki vagy, mert lövök!“ Háromszor is ismételtem ezt (természetesen románul, mert magyarul nem tud) s mikor láttam, hogy az idegenek semmit sem szólnak, mégegyszer ismételtem a figyelmeztetést, utána a legénységi szobából a konyhán át ijesztésül kilőttem az ablakon. Azt hittem, hogy kommunisták rohanták meg az őrsöt s ezek ellen akartam védekezni. t Az özvegyet nem engedik a holttesthez. Voltaképpen kiáltó ellentét nincs is az éjjeli őr és a csendőrparancsnok előadásában. Itt csak arról van szó, hogy a Székelyföldre kiküldött csendőrök már mint ellenségek foglalják el posztjukat. Mintha a székelyek valamennyien rablók és „kommunisták“ volnának, akiktől úgy kell reszketni, mint az emberevő kannibáloktól. Meg aztán Zágonba is egy olyan regáti csendőrőrmester került, aki egy szót sem tud annak a népnek nyelvén, amelynek életére kell vigyáznia. A székelyek tehát — ha igaz, amit a sergent mond — nem értették meg a csendőrt, az örsparancsnok nem értette meg a jelentkező éjjeli őrt. így készíti elő az emberhalált a felülről jövő rendszer tempója, amelynek pedig úgy kellene dolgoznia, hogy csak a tolvajok és rablók féljenek tőle, a tisztességes emberek együtt érezzenek vele és segítsék munkájában. De a gyilkosság után is épületes dolgok történtek. A szerencsétlen Bacz Elekné, mikor megtudta, hogy özvegy lett, rohant a csendőrségre, hogy legalább a halottat lássa. Nem eresztettek be s azt mondták, hogy véletlen szerencsétlenség történt. A sergent úgy vélte, hogy azzal megnyugtathatja özvegy Bacz Eleknét, ha bejelenti, öngyilkos szándékát. — Én is meglövöm magamat, — mondotta. A község lakossága különben úgy tudja, hogy a gyilkos sergent előző este mulatott é3 ittas állapotban némi alvás után nem tudott tájékozódni és ijedtében lőtt ki az ablakon. Mindenesetre érdekes, hogy a bezárt ajtó és ablak mögött három fegyveres személy úgy megrémül két embertől, hogy csakúgy vaktában használja élesretöltött fegyverét. Lassan indul a vizsgálat. Mint mondani szokták, a vizsgálat megindult. A községi jegyző előbb a járási őrmesternek, majd a csendőrszázad parancsnokságának nyomban jelentést tett az esetről. Ez utóbbi helyen azt a választ adták, hogy a kapitány szabadságon van, helyettese még nem érkezett be az irodába, de ha megjön, azonnal értesitik. A jegyző erre az ügyészséggel közölte a történteket. A tény az, hogy a sergent, aki egyúttal örsparancsnok is, még délelőtt tizenegy órakor szabadon volt és úgy tüntethette el a nyomokat, ahogy akarta. Zágon község lakossága rendkívül izgatott hangulatban-néz a fejlemények elé. Az önkéntes éjjeli őrségtől azonban alaposan elment a zágoniak kedve, ami érthető is, hiszen senki sem akarja magát ártatlanul agyoniövetni. A kisperegi csendőrőrmester. Aradi tudósítónk szintén csendőri túlkapásról ad hirt Ez ugyan nem végződött emberha- iállal, de jellemző arra a szellemre, amely a csendőrség körében több helyen uralkodik. Kispereg aradmegyei községben vasárnap délelőtt a csendőrparancsnok beállított Fegyvernek! Imre lakására és kijelentette, hogy házkutatást akar tartani. Elmondta ugyan, hogy erre nincs felhatalmazása, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a lakásban mindent összehányjon és felduijon. Az eredmény: az aradi Magyar Párt által kibocsátott röpcédulák néhány példánya. A kisperegi kiskirály a közelmúltban kiment a község szőlőskertjébe. A szőlőcsősz, Fodor Sándor, hozzászegődött, annál is inkább, mert egyes csendőröket már előzőleg tettenértek, mint a szőlők megdézsmálóit. Akkor a községi bírónál jelentést tett, aki a kár megtérítésére kötelezte a csendőröket, akik eleget is tettek ennek. Mikor kijöttek a szőlőbe, az örsparancsnok ur azonnal nekilátott a szőlőnek, a csősz meg sem mert mukkanni, de a hatalmas csendőrőrmester igy is belerúgott. Csak úgy mulatságból. Természetesen ezért is feljelentették a kisperegi közbiztonság legfőbb őrét. Hogyan lőtték le as ablakon keresztül Bacz Eleket? Az egész cscndőfség halálfa rémült az ártatlan két embertől s az örsparancsnok Ijedtében adta le a halálos lövést
