Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-05 / 175. szám
Claj'KoIossvár, 1931 augusztus 5 Szgfda ’'íaxá’postaJCS! £LU TTTA IN NUMERAR j No. 24256—927. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: I Évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej* egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. \ 7 ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A • Telefon : 5-08, 6-34. XIV. évfolyam i75-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengó, negyedév» 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. wst A zálogházasok forradalma A népszavazás az önálló Katalánia mellett döntött A vörös nap olyan zajtalanul mult el, hogy ha a kolozsvári Szent Mihály templom ormára csempészett vörös zászló csinyje s az uccákon is látható hatósági készülődések fel nem hivják a közönség figyelmét, talán észre sem vesszük, jiogy „forradalmi“ lépéssel fenyegetőztek. A bejelentett forradalom tehát elmaradt, de ehelyett a legkülönösebb forrongásnak vagyunk tanúi napjainkban. A leggroteszkebb és legellenszenvesebb megmozdulás ez. A zálogosok forradalma. Akkor, amikor a polgári társadalom legtragikusabb, sőt, mondhatni legválságosabb óráit éli, amikor az államháztartás óriás gépjének kerekei döcögve, időnként meg-megáílva forognak, amikor egzisztenciák tízezrei inognak meg és omlanak össze, a leépítések, a csődök és fizetésképtelenségek nyomában, a zálogháztulajdonosok fekete serege felvonulásokat rendez, ultimátumokat jelent be, tömegárveréseket hirdet és sirja a maga krokodilus könnyeit a zálogos ipar végpusztulásán. És miért ez a nagy kétségbeesés? Tiz év után először történik, hogy kormányintézkedés vet gátat a zálogosok kegyetlen rablóhadjáratának. .Tiz esztendőn keresztül szedhették a negyven, ötven és hatvan százalékos uzsorakamatot anélkül, hogy egyetlen hatósági közeg közéjük csapott volna a nyomorúság irgalmatlan vámszedőinek. A magyar társadalom könnyeiből és véréből paloták emelkedtek és notabilitások .vágták zsebre a zálogházak igazgatósági tagságainak tantiemjeit. De nőttek is ki a földből egymásután Kolozsváron a zálogházak. Előbb csak egy volt, aztán lett kettő és a konjunktúra szárnyain megnőtt a számuk nyolcra. A zálogos urak olyanformán viselkedtek, mint az impé- riumváltozási idők színigazgatói. Amig telt zsúfolt házakra a közönség zsebéből, addig ők voltak a kultúra zászlóvivői és lelkes szónoklatokban ünnepelték önmagukat, mint akik a magyar nyelv pecsétőrei, mihelyt azonban a bevételek megcsappantak, egyszerre üzletemberekké váltak és sietve kergették szét a truppot. Itt sem volt baj addig, amig a közönség ki tudta izzadni az ötven százalékot. Legfeljebb az történt, hogy aki nem fizetett, annak dobra ütötték vagyonkáját. Jött azonban a kamattörvény, amely megkövetelte volna a zálogházasoktól, hogy elégedjenek meg a minimális haszonnal. Erre azonban már nem voltak kaphatók a zálogos urak. Most már egyszerre likvidálni akartak és pár hét alatt nem kevesebb, mint harminnyolcmillió lejt szerettek volna i behajtani „klienseiken“, akik bizonyara nem azért hordták zálogházi depóba télikabátjukat és az apai örökségként rájuk maradt ezüst órát, mert a pénzükkel nem volt mit csinálni. Objektiven meg kell állapítani, hogy tiz esztendő után végre a városi hatóságok és a kormány is sarkukra álltak. Valamit engedtek a zálogháztulajdonosoknak is, a tizennégy százalékos kamatot felemelték huszonkettőre, amit megfizetni szintén nem kellemes dolog, de talán lesznek olyanok is, akik elbírják. Sajnos, ez sem megoldás. Végeredményben mégis csak harmincnyolcmillió lejt kellene kifizetni Kolozsvár legszegényebb néprétegének. Hiszen ezek a szegény emberek szívesen fizetnének, csakhogy nem elég a jó szándék, ha nincs kereseti alkalom és napról-napra több' a munkanélküli. A kormány tehát csak félmunkát végzett akkor, amikor a zálogházasok terrorját leintette és csak akkor érdemel teljes elismerést, ha munkaalkalommal és a gazdasági élet helyreállításával módot fog nyújtani arra, hogy ezt a harminnyolcmillió lejt vissza is fizethessék a zálogházasoknak. Akkor aztán nem is lesz szükség zálogházakra. Katalánia a federativ Spanyolországnak tagállama marad, de az állami élet minden jogát követeli magának (Madrid, augusztus 3.) 'Amint megírtuk, a spanyol kormány népszavazást rendelt el Katalániában. Ezen a szavazáson dől el, hogy a katalánok továbbra is tagjai maradnak a spanyol köztársaságnak, .vagy pedig önálló államot alakítanak. A hivatalos Spanyolország minden lehetőt elkövetett, hogy a katalán népet a régi állami keretek között megtartsa és bár a vasárnap lefolyt szavazatok végleges összeszámlálása még nem történhetett meg, azonban meg lehet állapítani, hogy a többség az autonóm Katalánia mellett nyilatkozott meg. A szavazás iránt óriási érdeklődés nyilvánult, a szavazatra jogosultaknak több mint 80 százaléka leszavazott. Macia ezredes tervezete, amely teljesen önálló állami életet követelő Katalániával számol, döntően győzött. Barcelonában például 371.000 szavazatot adtak le Macia mellett, 7000 szavazatot ellene. Előrelátható, hogy a népszavazás eredménye súlyos alkotmányjogi zavarokat fog előidézni a katalán kormány és a központi spanyol kormány között, amely csak látszólagos jogokkal akarta felruházni Kataloniát. 4 A Jorş*a-kormany uralmának mérlege: kudarcak sorozata i politikai szélcsöndet kellemetlenül Kavarta meg a kát alnsiniszter lemondása (Bukarest, augusztus 3.) A párizsi aktalopás körüli viták nagyon elmérgesedtek. Már-már Puaux francia követ s Dinu Cesianu visszahívásáról beszéltek, amikor a kormány hivatalos kommünikében cáfolta a Franciaországgal kapcsolatos konfliktust. A szóbanforgó hivatalos nyilatkozat megemlítette, hogy a kormány távol áll a Dinu Cesianu ellepi támadásoktól. Ugyanakkor azopban a Titulescu ügyről nem tesz említést. Az Epoca tovább folytatja a londoni követ elleni támadásait s követeli azonnali lemondását. A bukaresti lapok egyhangúan azon az állásponton vannak, hogy a külügyi kormánynak feltétlenül cselekednie kell. Vagy hivják vissza a román diplomácia nagy tekintélyét, vagy pedig tegyék lehetetlenné az ellqne indított kampányt. Stefan Metes és Stanciu erdélyi államtitkárok lemondása is sok kellemetlenséget okoz a kormánynak. A Drumul Nou, mint a kormány erdélyi félhivatalosa, azt írja, hogy hivatalosan még nem erősítették meg az alminiszterek lemondásának hirét. Ezzel szemben az összes ellenzéki lapok a leghatározottabban állítják, hogy kivált Metes Stefan semmiképpen sem hajlandó hatáskör nélkül statiszta szerepet he• tölteni. A Lupta legutóbbi száma foglalkozva a jelenlegi belpolitikai helyzettel, rezsimváltozásról ir. A cikkíró megállapítása szerint olyan súlyos külpolitikai bonyodalmak nehezítik a kormány munkáját, hogy lorgáék viszont aligha tudnak majd megküzdeni a tornyosuló nehézségekkel. A lap leszögezi, hogy a szinajai ünnepségek alkalmával illetékes helyen elkészült a kormány félévi tevékenységének mérlege. A tárgyilagos kritika megállapítása szerint „a szakemberek kormányáénak" minden akcióját sikertelenség koronázza. Egyébként hétfőn délelőtt tiz órakor a közlekedésügyi minisztériumban megkezdődött a prefektusok értekezlete, amelyen a kormány részéről Ionescu Sisest, Pop Valér miniszterek, továbbá Otescu és Munteanu Râmnic államtitkárok vettek részt. Otescu foglalkozva a közigazgatási törvénys által előidézett helyzettel, utasította a prefektusokat, hogy készítsenek kimutatást a községek teherbíró képességéről, mivel az uj törvény értelmében o községeknek már nem kell minimálisain 150.000 lejes költségvetést produkálniok s igy számos uj falu alakulhat. Az értekezlet egyik legérdekesebb része a prefektusok papaszkodása volt. Több felszólaló megemlítette, hogy a parlament tagjai folytonos intervenciókkal, személyi ügyekkel zavarják munkájukban. Otescu államtitkár hapgsu- lyozta, hogy a prefektusok csak kizárólag közigazgatási kérdésekkel foglalkozhatnak. Ionescu Sisest földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg gabonaellátását az újonnan alakítandó mezőgazdasági szövetkezetekre bízzák. Hosszasan foglalkozik a buza, kenyér és a kiviteli prémium kérdésével. Huszonötezer lejes búzaárak mellett nem jöhet számba egy lejes kenyérjegy, ezt elviselhetik a malmok, vagy a pékek. Ahol a törvény alkalmazása nehézségekbe ütközik, alkalmazni fogják a spekuláció elleni törvényt. Az Adeverul foglalkozik' Maniu és MiHalache kolozsvári találkozásával, amellyel kapcsolatban megirja, hog$ Lupu visszahívása is előtérbe került, majd Vaida pártelpöksége, de egyik megoldást a regátiak, a másikat az erdélyiek ellenzik, úgy, hogy csak Maniu pártelnöksége lehetséges.
