Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-03 / 174. szám
XIV. «VF. 174. SZÁM. 13 HBnmBnm esn KÖVETELJEN BIZTOSÍTÓ KAPSZULÁT f * LEGYEKET,SZUNYÓ' GOKAT, MOLYOKAT, SVÁBBOGARAKAT, POLOSKÁKAT, HANGYÁKAT, STB. BIZTOSAN PUSZTÍTJA AZ illatosított Ifi? ? mm M KAPHATÓ: DROGUERIA, ILLATSZERTARAKBAN STB Nagybani lerakat: Bucureşti, Str. Plantelor 26. A nyugalmazott Elnök Látogatás Gaston Dotsmergue folusi otthonában — Távol a politikától csaladjának és virágjainak él a Francra B rodalom volt elnöke — Joarncfenille-i kastélyában ünnepli Doumergue 68-ik születésnapját (Páris, július hó). A mai korban, amikor úgyszólván mindennapi esemény, hogy államfőket mozdítanak el helyükről forradalmi kirobbanások, vagy államcsínyek és amikor az újságolvasó közönség annyi sajnálatos példáját látja uralkodók dctronizálásának, vagy köztársasági elnökök kierőszakolt lemondásának. valóságos üdülést jelent a tudat, hogy vannak még nagyhatalmú államférfiak, akik saját elhatározásukból vonulnak vissza a politikai élet arénájából a magánélet nyugalmába. így cselekedte ezt M. Gaston Do timer one is, a francia köztársaság volt elnöke, aki hivatalos működési idejének letelte után saját meggyőződéséből lépett vissza egy újabb választás lehetőségétől és saját jószántából mondott le magas méltóságáról, amelyet hét esztendeig töltött be osztatlan közmegelégedésre. Gaston Doumergue, — alig néhány héttel ezelőtt egy százmilliós állam, Európa egyik leghatalmasabb birodalmának első embere — ma nem egyéb, mint békés, egyszerű francia polgár, aki az Elysée-palotából meghitt vidéki udvarházába vonult vissza, amelyet bár kastélynak neveznek Taurnefeuille lakói, de amely voltaképpen nem más mint egy hosszasan elhúzódó vöröstégla-épiilet, amelynek csak néhány szoborcsoportozat és a park ad előkelő keretet. A tágas, barátságos udvarház két különböző épületszárnyából széles ajtók nyilnak. Az egyik az ebédlőbe, a másik a hálószobák felé vezet. Az utóbbi ablakaiban egyszerű, kispol gári szokás szerint fehér ágynemű tornyosul és fürdik a nyári nap sugaraiban. A szomszédságban és az udvarház körül természetesen n.viizsgő élet folyik. A vidék derék lakói leplezetlen kíváncsisággal fiirkógzik, vájjon mivel is foglalkozik naphosszat a birodalom volt elnöke, egy közelben lakó öreg anyóka pedig mint birharaiig szerepel, egész nap őrhelyén tartózkodva és esténkint hűségesen beszámolva társnői körében mindenről, amit látott, vagyis inkább, amit nem látott, mert a volt elnök békés otthonába csak ritkán tévedhet idegen pillantás. A volt elnök maga egyébként a legkevésbé sem megközelíthetetlen személyiség. Mindazok, akik látni szeretnék Monsieur Dourner- gue-t, vagy tisztelegni kívánnak nála, nincsenek abban a kényszerhelyzetben, hogy órákig kihallgatásra várjanak, vagy a kabinetiroda hatalmasságainak közbenjárását vegyék igénybe. A tournefeillei udvarházban a ceremónia- mester tisztségéi fehérfőkötős szobalány tölti be, aki szó nélkül átveszi névjegyemet és néhány perc múlva máris a volt elnök elé vezet. Itt nem állnak sorfalat villogó fegyverzetű gárdisták. A ház egyetlen őre egy hatalmas farkaskutya, amely azonban szerencsére erős láncon házához kötve csahol és csak Ilyen módon adja tudtul idegenek iránt érzett leküzdhetetlen ellenszenvét. Az elnök házának tágas fogadótormében, a tetővilágitással ellátott hallban fogadott. Ez a gyönyörű terem jóformán alig áll összhangban az udvarház egyszerű külsejével, A terem közepén gyönyörű szökőkút csobog, a márványmedencében aranyhalak csilognak. Köröskörül örökzöld futónövények, borostyán és pálmák virulnak, a keleti szőnyegekkel és dúsan aranyozott bútorokkal berendezett teremben minden műtárgy és csecsebecse Gaston Donr- megue világjáró utazásainak emléke. A tágas hall másik oldalán ősrégi mór szőnyegekkel, gazdag aranyliiinzésü, szebbnél szebb vánkosokkal kirakott kerevet emelkedik, a volt köz- társasági elnök utolsó marokkói hivatalos látogatásának emléke. A káprázatos környezettel élénk ellentétben áll a házigazda- — Doumergue. egyszerű, rokonszenves megjelenése. Szürke utcai ruhában, amelynek gomblyukába egyetlen rendjel, — a Becsületrend nagykeresztjének arany ke- retbe foglalt piros rozettája virul, — lép a terembe a volt elnök. Most, hogy temperamentumos délírancia természetét nem szorítja többé merev keretek közé az etikett, élénksége és veleszületett vidámsága annál közvetlenebb. Az volt az érzésem, hogy nem az egykori francia államfővel, hanem kedves, jóindulatú házigazdámmal állok szemben. Barátságos kézszoritás után Gaston Doumergue elsősorban otthonnának egyelőre még hiányos berendezése miatt kért elnézést. — Egyelőre még sehogyan sem vagyunk rendben —• mondotta. Berendezési tárgyaimnak nagy részét csak most szállítják majd ide, ezért egyelőre csak a fogadószobában üdvözölhetem vendégeimet. Már alig várom, hogy könyvtáramat berendezhessem. Legjobban a könyveim érdekelnek, azokkal foglalkozom most a legtöbbet. Különben nyugalomra vágyom — folytatta tovább kijelentéseit a volt elnök. Akár elhiszi, akár nem — 1924 óta csak most tudok istenigazában aludni! Mindennel felér az érzés, hogy függetleníthetem magam a felelősségtől és azt tehetem, amit akarok. Ez a leg felségesebb tudat a világon! A nyugalmat, azt. hiszem, becsülettel érdemeltem ki, mert el sem képzelheti, mennyi dolgom volt legutolsó hivatalos ténykedéseim ideje alatt. Ami jövő terveimet illeti, azt hiszem az év egy részét Aigues-Yivesben, Nimes melletti birtokomon fogom eltölteni, de tulnyornórészben mégis csak itt tartózkodom majd Tournefeuilleben. Arra a kérdésre, hogy miképpen szándékozik beosztani szabadidejét, Gaston Doumergue a következő lakonikus kijelentéssel válaszolt: — Terveim nincsenek! Csak egy dolog bizonyos: politikával többé soha nem foglalkozom A határozott kijelentés ellenére a volt el- uÖk egész lénye nem teszi azt a benyomást, mintha M. Dourmergue megundorodott, vagy kiábrándult volna a politikától. A derűs, életvidám öregur inkább az elégedett filozófusok nyugalmával gondol jövő életére. A beszélgetés során napi életbeosztásáról emlékezett meg az elnök. — Koránkelő ember vagyak — mondotta. Reggel már legkésőbben hat órakor vagyok talpon és reggeli után kint sétálgatok a földeken. Szeretem ezekét a regge+f- sétákat, amelyek gyakran a folyópartig vezetnek el, ahol a halászók munkáját figyelem. Lehet, hogy egyszer magam is rászánom magamat a halászatra, itt ez már úgyszólván a levegőben van. Kellemes és idegmegnyugtató szórakozás ez, amellett pedig sokkal mulatságosabb, mint hivatalos jelentések és száraz ügyiratok tanulmányozása, amiből egyébként bőségesen volt részem az elmúlt esztendők során. Nem állíthatom viszont, hogy nem gondolok vissza szívesen az elmúlt évekre. Amikor tisztségemet átadtam jogutódomnak, csupa kellemes és szép emlékekkel tértem vissza ide, falusi magányomba. Hétesztendős elnökségi működésem idején, de különösen a legutolsó hónapok alatt a francia nép olyan megható szeretettel és ragaszkodással vett körül, hogy az egész életemben felejthetetlen marad számomra. A fesztelen beszélgetés közben rövid sétára indultunk a volt elnökkpl a kastély kertjében. A park végén hatalmas üvegházak sorakoznak egymás mellett, telve szebbnél-szebb virágokkal és ritka növényekkel. Doumergue: a lelkes botanikus érdeklődéssel szemlélte virágjait, itt-ott megállt, szakértő figyelemmel vizsgál- galva egyes különlegesen ritka példányok fejlődését, majd újból kilépve a park pázsitmo zőkkel szegélyezett útjaira, mint valami szabadságra érkező diák, fürge léptekkel haladt végig az árnyas sétányokon. Louis Lacién. I^ASA^^SWVVWWWWSÍVVVVVWVVVN és segédeszközöket bevált elsőrangú kivitelben raktárról szállít UieilEIiMA építőipari gépek és Radiator Részv.-Társ. Breşov-Brasso, Str. Înfundată (Kiss u.) 12. Prospektus és köitsógvctós díjmentesen. U m ipi I ps! Üli
