Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-03 / 174. szám
It XIV. ÉVF. m. SZÁM. KeJ vező ilkal aiRaiom vagyont és hírnevet szerezni Kodak neuizítközi verseny minden amatőrnek alkalmat ad vagyont és hírnevet szerezni. Ao egész világon 16,000.000 lát osztunk ki dijakban — és a technikai qualitások nem játszanak szerepet a dijak odaítélésénél. Csakis a képek érdekességét vesszük figyelembe. Érdekes felvételt kés®; hét gyermekeiről, barátiéról, vagy kedves rsaTskéjáról. Kü’ídjen be ilyen felvételeket és kilátása van dijai nyerni. Kérje a részletes ver.-or;'szabályokat bármelyik fényképészeti üzletben, vagy Írjon értük a romániai versenyirodának. KODAK NEMZETKÖZI Ämatorfenylcep®^ erseny Május 1 — 5f Versenyszabályokért írjon a romániai versenyirodának Kodak S. A., Bukarest, Str. Edgar Quínet, 6 Vegyen egy csomó Kodak filmtekercset és készítsen felvételeket. Annyi felvétellel vehet részt a versenyen, ahányat csak beküld. íme a romániai győztesek között felosztandó dijak: 1 nagy nemzeti díj — 25,000 lei, 6 első díj — egyenként 5000 lei és 30 további díj 500 és 2000 lei között. A romániai első dijak minden nyertese automatikusan résztvesz a genfi nemzetközi versenyen, a- mclynck nagydija 10,000 dollár és n 6 első díj mindegyiké 1000 dollár. A bolettaiürvény eredménye: megdrágult a kenyér, esnek a búzaárak l A kormány gabonaértékesitési akciója eddig kevés eredményt, de annál több balsikert hozott. „Nem engedjük a kenyérárak emelését!“ harsogja a földmivetésűgyi miniszter és ezzel a puszta frázissal a gabonaértékesítés kérdése elintézést is nyert. Déván már több is történt! A főváros intézkedett, hogy a kenyérbélyegeket „higiénikusan“ ragasszák fel a kenyerekre. Bizonyára példáját más helyen is fogják követni és igy nyugodtak lőhetünk, hogy a kenyerbélyeg a kenyér minőségét nem fogja rontani. , Vájjon olyan nyugodtak lehetünk-e afelől is, hogy a földmivelésügyi miniszternek sikerülni fog keresztülvinnie azt a tervét, hogy a kenyér ára a régi maradjon? Ezt már annál nehezebben hihetjük el, mert ahol nem emelték a kenyér árát, ott ma sincs kenyér, ahol pedig van kenyér, mint Kolozsváron is, a kenyér ára nem maradt a régi. A‘ földmivelésügyi miniszter tehát máris elkésett L De talán nem is ez a fontosabbik probléma! Ha az állam-morál megengedi azt, hogy a gazdák megsegítése a pékek és kenyérfogyasztók zsebein át nyerjen megoldást, a kenyér árának szabályozása is bizonyára sikerülni fog mindenki elégedetlenségére. Ez kicsiség a főhaj mellett! Mert a kenyérbélyegnek bizonyos célt kellene szolgálnia, a buza kiviteli prémiumát ebből kellene, hogy fedezzék. Szegény gazdákra tehát ne haragudjanak sem a pékek, sem a fogyasztók azért, hogy zsebeikből nehány fillért kihúznak. Ebben a gazdák ártatlanok. A kormány akarta a föbajt ilyen módon megoldani és az államakarattal szemben, megállapíthatja, a gazdák semmit sem tehetnek. De másfelől az is egészen bizonyos, hogy nagyon kevés olyan gazda lesz Romániában, aki valóban meg is kapja a prémiumot a kenyérbélyeg terhére. Ez a megállapítás nem akar falrafestett ördög lenni, nem akar a kormánnyal szemben megnyilatkozó szubjektív kritika lenni, de az akció tényleges szervezetéből, helyesebben szervezetlenségéből önként következik. A kérdés sarok-pontja: hány gazda fogja megtudni, hogy búzáját kivitelre adta el? A városi piacok most tele vannak csodálkozó falusi emberekkel. A csudálkozás lelki folyamata azonban nagyon soknál méltatlánko- clásra megy át, mikor meglátja, hogy a kenyérén bélyeg van és rendesen dühkitöréssel Végződik, mikor megállapítja, hogy a kenyér megdrágult. Annyi bizonyos, a falusi ész nehezen veszi be, hogy a gabona, amit. elad, napról- napra ölesül, a kenyér pedig : drágul. Szeretném látni azt a bölcs minisztert, aki a töprengő falusi gazdával elhiteti, hogy a kenyérbélyeg a földmives javát szolgálja! De ha még meg is értené azt az egyszerű falusi lélek, hogy ez a zseniális fináncmiivelet javára van, azt bizony szomorú tapasztalatain okulva nem hiszi el, hogy valaha is pénzzé válik a jó akarat. Most térjünk vissza arra, hogy ki is kapja tehát meg a prémiumot? A falusi kisgazdának határozottan igaza van abban, hogy ő soha sem fog látni egy fillért sem a prémiumból. Vájjon van-e a világnak olyan kereskedője. aki a vékával vásárolt, vagy egész kis tételekben megvett búzáért, bármilyen jó is legyen az áru és akármilyen távoli, külföldi piacra is szállítsa, prémiumot fog fizetni? A szövetkezeti, szindikalizált, vagy nem tudom milyen más intézményes értékesítési mód hiányában, a prémium a gazdára nézve még csak nem is reménység, hanem illúzió! Az intelligens birtokos még talán csak kiverekszik magának néha bizonyos bonifikáciőt a kereskedőtől á prémium jogán, de kérdés, milyen lesz az a bonifikáció? Leplezetlenül ki kell mondanunk tehát, a kenyérbélyeg árából a gazdák nagyon keveset fognak kapni, miért ragasztják tehát a kenyérre? Azaz, hogy ez is csak részleteiben igaz! Az Erdélyben felragasztott kenyérbélyeg ára a Regátba fog vándorolni és néhány nagy exportőrnek ugyancsak kellemes jövedelmi forrásává fog válni. Talán a Regátban még a kisgazdáknak is jutnák a prémiumból morzsák, mert ott a gabonaértékesítés lebonyolítására vannak altruisztikus szervezetek, bár ezeknek működése is sok tekintetben kifogásolható. Röviden: kár tovább a kenyérbélyeggel a lelkeket izgatni! Akiknek hasznot jelentene, azok ugv sem fogják élvezni. Ha pedig élvezik is, annyi árnyoldala van már és lesz a pré- miumkérdés ilyen megoldásának, hogy attól fog koldulni Románia gazdaközönsége. Ha az állam ezt akarja elérni, úgy a gabonaértékesitési törvény minden idők legragyogóbb müve! Dr. Szász Ferenc. Arsrctoíanu péírazügymlssászler: „Összeállított az államháztartás vagyoni mérlegét és megteszem a szükséges intézkedéseket a pénzügyi és mezőgazdasági kérdések rendezésére“ Bukaresti tudósítónk jelenti: Argctoianu pénzügyminiszter nyilatkozatot adott a sajtónak az aktuális gazdasági problémákról. A miniszter szerint a kormány nemcsak a gabona- kiviteli prémiumtól várja a mezőgazdaság helyzetének javulását, mert ez az intézkedés önmagában véve nem elegendő. Elsősorban a termelők megszervezése szükséges, hogy Románia a nemzetközi konknrrcnciával felvehesse a versenyt. A megszervezést teszi lehetővé a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény, amelynek kedvező hatásai azonban már az idő rövidsége miatt is még nem érezhetők. A mezőgazdasági tartozások konvertálásával kapcsolatosan a miniszter kijelentette, hogy a külföld pénzügyi helyzete miatt’ ez a kérdés^ még nem volt megoldható és a külföldi pénzügyi helyzet befolyásolja az összes pénzügyi problémákat is. A miniszter jelenleg az ország vagyoni mérlegének felállításán dolgozik, ezzel régi hiányt kíván pótolni és a mérleg összeállítása után kerül sor a pénzügyi és mezőgazdasági kérdések megoldására. A német Birodalmi Bank 15 százalékra emelte a leszámítolási és 20 százalékra a lom- bardkamatot. Berlinből jelentik: A német Birodalmi Bank tegnapi főtanácsi és igazgató- tanácsi ülésében a leszámítolási kamatlábat 10 százalékról 15 százalékra, a Tömbardkamatot pedig 15 százalékról 20 százalékra emelték fel. A felemelt kamatláb a folyó évi augusztus hó 1-én lépett életbe.
