Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-30 / 196. szám
XIV. ÉVF. 196. SZÁM. 7 fl bécsi flpolló-filmszinház igazgatóját agyonlőtte volt titkárnője és azután maga elíen fordította a fegyvert Szerelmi dráma a filmszínház irodahelyiségében. fl titkárnő, akinek apja a Rotschild ház ügyésze volt, haldoklik és előreláthatólag nem éri meg a reggelt (Bées, augusztus 28.) Röviden jelentettük már, hogy az osztrák fővárosban feltiinéstkeltő gyilkosság történt. Bécs legnagyobb mozijának, az Apolló-nak irodájában, az ötvenkétéves Leopold Alexander igazgatót volt titkárnője, Pü- regger Róza revolverrel agyonlőtte. A tettes azután a második lövést maga ellen irányozta és eszméletlen állapotban beszállították a klinikára. A titkárnő búcsúleveléből kitűnik, hogy tettének oka szerelmi motivumokra vezethető vissza. A szerelmi dráma tegnap éjjel fél egy órakor történt. Két tompa lövés hangzott ki a portás fülkéjébe, mire fölrohantak és megdöbbenve látták, hogy Alexander igazgató a földön fekszik az ajtónál és pár lépésnyire tőle ugyancsak a földön elterülve egy ismeretlen hölgy. Azonnal telefonáltak a rendőrségre és a mentőkért és megállapítást nyert, hogy Alexander igazgatót a golyó bal homlokcsontján érte és azonnal meghalt. A lövés az ismeretlen hölgyet pedig az orrcsontján találta és fejének hátsó részén jött ki. A búcsúlevél. A búcsúlevél a következőképpen hangzott: „Utolsó akaratom. Bármi történjék velem, közömbös. Alexander halálosan megsértett és az élet nem jelent számomra semmit.“ Anyjához intézett levelében a következőket írja: „Születésnapom óta töltött revolverrel járok és közel vagyok az őrülethez. Higyjétek meg nekem, hogy mai lépésem az egyetlen helyes megoldás. Ha látszólag meg is gyógyultam (súlyos idegbeteg volt), mégis egy el nem csi- tithato kiáltás tombolt hennem. Köszönet mindenért.“ A levelet végül a gyilkosnak a temetésre és örökségre vonatkozó utasításai zárták he. A merénylet szereplőinek egyénisége. Ez a javulás egyrészt a vivöáram-berendezésefynek tulajdonítható A lant közöljük a Bukarestből az utolsó hét hónapban folytatott interurban beszélgetések statisztikáját: Etc. Jgsiiár Febr, Kárc. április Májas 22.527 25.283 25.155 29,371 30.165 34,925 Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Societatea Anonimă Romána de Telefoane a romániai telefonszolgálatot ez év január 1-én vette át. A helyközi beszélgetések számának az emelkedése tényleg meglepő. Május hónapban 48.2'Vo-kal tö b beszélgetést folytattak, mint decemberben. Ugyancsak mintegy 20°/o-kal rövidült meg az az idő, amely alatt a kapcsolást megkapta az előfizető. A szolgálat javulása több oknak tulajdonítható : a telefonáramköröket újjáépítették és újjáépítik — tökéletesebb telefonrendszereket vezettek be — készülékeket szereltek fel, amelyek a beszélgetések pontos időtartamát lajstromozzák uj áramköröket szereltek fel, a legtökéletesebb úgynevezett vivöáram-rendszerrel. Ez a felszerelés lehetővé teszi ugyanazon vonalon egyszerre négy beszélgetésnek a lebonyolítását. A szolgálat javulása újabb bizonyitéka, hogy a Societatea Anonima Română de Telefoane mindent elkövet, hogy Romániának modern és hasznos telefonszolgálatot nyújtson. 4 Alanti táblázat tartalma**» | az áramkörök számát, összeha- 1 1 sonlitva az 1930-i állapotot a* ; 1931-vel ' 1930 1981 Bukarest-Bráila .* •• 3 3 *» Cernăuţi 1 2 n Bacău •• *• — 1 n Braţov .. 1 2 1 » Cluj .. — 1 » Oradea •• — 1 ft Wien .. .. — 1 9 Pari» •• •• — 1 ft Budapest — 3 ft Timişoara 1 3 *» Galaţi .. •• 3 4 A Societatea Anonimă Română de Telefoane megragadja az alkalmat, hogy megköszönje a román közönségnek a helyközi telefonszolgálat javulásának a beszélgetések számának az emelkedése által kifejezésre juttatott elismerését. SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE STRADA BURSEI, 5 - BUKAREST felháborító módon akartak végrehajtani egy dévai iparost Kolozsváry Árpád dévai szabómester a betegsegélyző végrehajtóra miatt a dévai ipartestiiletnek és Szabó Béni magyar- párti képviselőnek küldte el panaszát A bécsi lapok közlése szerint Alexander igazgató egyike volt Becs legismertebb szinházi és varieté szakembereinek. Huszonöt évvel ezelőtt a Colosseum varietét vezette, később a Ro- nacher-nek lett igazgatója, majd Berlinben és Londonban szinházi ügynökségei voltak és 1908 óta vezetője volt az Apolló-szinháznak. 1929-ben az Apolló-szinház mozivá alakult át. Róza Püregger titkárnője volt Alexander igazgatónak. A gyöngéd kapcsolatok 1925 óta állanak fenn kettőjük között, noha Alexander már hnsz éve nős volt és állítólag boldog házasságban élt. Amikor a varieté színházat mozivá alakították át, Róza Püregger otthagyta állását és egy textil- gyárban vállalt állást. Kapcsolatai Alexanderrel azonban megmaradtak. Róza Püregger ál landóan ideges természetű volt, a tavasszal idegkimerültség érte s kénytelen volt orvosi kezelés alá vetni magát. Legutóbb egy textil cégnél kapott alkalmazást. Anyjával együtt lakott, elegáns lakásban, amely még abból az időből eredt, amikor atyja, Hans Püregger, ismert ügyvéd a Rotschild-ház ügyvédje volt. A meggyilkolt nővére elmeséli, hogy Alexander arra kérte a leányt, hogy haggyja abba a viszonyt, tekintettel arra, hogy nős és nem akarja földulni családi életét. Az utóbbi időben úgy látszott, hogy a leány bele is nyugszik, Az események azonban mást igazoltak. Róza Püregger családja szerint azonban Alexander állítólag többizben kijelentette volna, hogy elválik a feleségétől és elveszi. Róza Püregger állapota reménytelen és előreláthatólag nem éri meg a reggelt. „mim fctL GUM .? (Déva, augusztus 28). Kolozsváry Árpád, dévai szabómester tartozott a dévai betegse- gélyző pénztárnak. Ez az összeg felnőtt 568 lej re s a derék mester nem tudta kifizetni, mert a mai nehéz viszonyok mellett alig tudta megkeresni a betevő falatját. Emiatt a betegsegélyző árverést tűzött ki a műhelyben lévő szekrényre és munkaasztalra. Szombaton meg is jelent a betegsegélyző- től Tamás György ‘tisztviselő két közismert munkakerülő társaságában s arra kérte Kolozs- váryt, hogy a szekrényt iiritse ki. mer; el akarja vitetni Kolozsváry hivatkozott, a miniszteri rendeletre, amely megtiltja a lefoglal* tárgyak elvitelét s arra kötelezi a hatóságokat hogy az árverést a helyszínen tartsák meg Tamás azonban nem hallgatott erre. A két segéd elment s néhány perc múlva feszítő vasakkal tértek vissza s ellenállás esetére állítólag a szabómestert meg is fenyegették, amire az ifjú munkásával együtt elhagyta az üzletet, átadva a kulcsot Breier Rudolf házigazdának, akinek a jelenlétében az üzletet felforgatták. A tisztviselő, amikor látta a helyzetet, hogy az üzletet a tulajdonos elhagyta, fogta magát, lepecsételte a helyiséget s a kulcsot a rendőrségnek adta át, amely nem fogadta el. mivel nem tartozik hozzá. Így maradt ez másnapig, amikor a betegsegélyző igazgatója elküldte a kulcsot a tulajdonosnak. Kolozsváry Árpád a felháborító esetről azonnal táviratilag küldött panaszt Szabó Béni magyarpárti iparos képviselőnek s egyidejűleg panaszát a dévai ipartestületnek is bejelentette A testület előreláthatólag ki fogja vizsgálni a nem mindennapi esetet. minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciái nyújt.
