Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-30 / 196. szám
5 v XIV. fiVF. 196. SZÁM. Röpke, de talán még mindig aktuális tallózás a költségvetésben Fppen elég: tétele van a költségvetésnek, ako! újabb áldozati adó nélkül is takarékoskodni Icbetce Egy kissé drágán fizeti meg az ország a miniszter urak honmentését (Kolozsvár, augusztus 28.) Az állam költségvetése lényegében ogy lukullusi lakoma, ahol a inilliárdok máról-holnapra úgy eltűnnek, mint a feltálalt inyenc-falatok. A jövő évi budget előkészítése már javában folyik s Zamfir Bratescn pénzügyi államtitkár, immár harmadszor nyilatkozott a munkálatokról Nyilatkozott, mert szükségesnek találta előkészíteni az ország közvéleményét a kormány takarékossági szempontjaira. Ez a körülmény pedig pillanatnyilag sem jelenti az állam, avagy az adófizetők anyagi megkönnyebbülését. Hiszen a részben már beindított takarékossági akció máris mellékvágányokra tévedt, a protekció terebélyes fáját szépen kikerülve, csak a kisemberek egzisztenciájára tör. — Két költségvetése lesz az államnak — mondotta Zamfir Bratescu. És a jámbor adófizető és a bukaresti sajtó ezt a tényt úgy magyarázta, mintha valami ismeretlen különleges pénzügyi művelet lenne. Pedig a pénzügyi államtitkár semmi újat sem mondott, hiszen Magyarországon 1897-től kezdődőkig a költség- vetés mindig két részre oszlott: rendes és rendkívüli budgetre. Jellemző zilált pénzügyi viszonyainkra, hogy nálunk csak most fedezik ezt fel nóvumként.* Ami eddig történt. A költségvetés kiegyensúlyozása érdekében a kormány eddig a következő intézkedéseket foganatosította: Több mint ezer kisegzisztenciát, 3—4000 lejes fizetésű tisztviselőt, nagyobbrészt családos embereket, kidobtak az uccára. Megszüntettek száz középiskolát, eltörölték az egyetemi és középiskolai ösztöndíjakat. Egyik bukaresti lap munkatársa ezzel a kérdéssel fordult Argetoianu pénzügyminiszterhez:" — Miniszter ur, vájjon a költségvetésnek nincsenek-e olyan tételei, amelyeknek részbeni törlésével el lehetett volna kerülni a hivatalnokok uccára dobását? — Nincsenek — hangzott a miniszter nyomatékos válasza. Sőt, az említett cáfoló nyilatkozatot kísérő mondatok sejtetni engedték: Ez még semmi, ezután jön a java! Igen, abban mi sem kételkedünk, hogy csak ezután jön a fekete leves és hogy az a bizonyos költségvetési bizottság, amely az egyensúlyozást műveleteket óhajtja végrehajtani, máris kimondta a szentenciát: — Ahhoz, hogy az esetleges négymilliárd lej deficit jelentkezését, elkerüljük, újabb áldozati adóra és újabb leépítésekre van szükség. Ki kell dobni ennyi, meg ennyi hivatalnokot. Csakhogy a kérdés alapos ismerői hamar megcáfolhatják Argetoianu kategorikus válaszát és konkrétumokkal bizon juthatják be: nemcsak azoknál a tételeknél lehet csökkenteni a kiadásokat, amelyekről a bukaresti urak beszéltek, hanem igenis, számos olyan fejezete van az állam költségvetésének, ahol könnyű szerrel elővehetik a piros ceruzát. Előttünk fekszik Románia mult évi költség- vetése. Vaskos kötet, s csak két napi tüzetes áttekintés után sikerült részben belepillantanunk ebbe a boszorkánykonyhába. 35,305.953.671 lej a költségvetés végösszege. Vájjon mennyi könny, mennyi verejték és hány rombadőlt egzisztencia hozza össze ezt a har- mincötrnilliárd lejt, amilyen nehézségek árán gyűjtik össze, éppen olyan könnyen költik is el. Talán Argetoianu pénzügyminiszter ur nem veszi rossz néven, hogyha kiragadunk néhány olyan költségvetési tételt, amelyeknek redukálása esetén könyiteni lehetne az ország gazdasági helyzetén. Huszonöfmiílió miniszteri fizetésekre. A miniszterelnök évi fixfizetése 1,000.000 lej, amihez hozzájárul még 500.000 lej autóköltség és Isten tudja mennyi reprezentációs kiadás. < De maradjunk .csak ennél az egy és félmillió lejnél. Menjünk azonban tovább. Egy miniszter évi fixfizetcse 620.000 lej, de reprezentációs költ bégekkel együtt óléri a kormányelnök évi já randóságának összegét is. Hasonló javadalmazásban részesülnek az államtitkárok. Huszonötre tehető » miniszterek és államtitkárok száma. Sajnos, pontos adatot nem mondhatunk, mivel a létszám szinte napról-napra váltakozik. Huszonöt miniszter, huszonötmillió lej. Tessék ötven százalékkal redukálni fizetésüket és akkor biztosítottuk jó néhány száz ember kenyerét. Erre a javaslatra a miniszter urak bizonyára egy kézlegyintéssel felelnének: — Hja kérem, naivitás azt hinni, hogy egy tiz-tizenötmilliós tétellel biztosítva van a költségvetés egyensúlya. Pillanatnyilag sem állítjuk azt, hogy ez a várható megjegyzés nélkülözné a komoly alapot. De, hogy álláspontunk minden vonatkozásban fedi a tényeket és bogy egy ilyen miniszteri áldozati adóval el lehetne kerülni pár száz tisztviselő elbocsátását, ahhoz sem férhet kétség, ájl sem megvetendő szempont, hogy egy ilyen gesztus nem maradna minden erkölcsi kihatás nélkül. Akkor valóban meglenne a jogcím arra, hogy másoktól is áldozatot követeljen a kormány. Néhány „kis“ tétel. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy még most is 507 millió lejt igényel a sziguranca fenntartása. Ugyanekkora összegbe kerül a csendőrség is. Ezek is olyan tételek, ahol igenis, lehetne i (Kolozsvár- augusztus 28.) Nemzeti parasztpárti körökben rendkivül ■ nagy felháborodást keltett az a tény, hogy a nagyszebeni vizsgálóbíró elrendelte több kolozsvári bank, közöttük elsősorban az Albina könyveinek átvizsgálását abból a szempontból, hogy Boila Romulus — akit a nyugdijpén-ztár elnöki tisztjében kifejtett működésért sorozatos támadások értek — milyen pénzügyi tranzakciókat folytatott az illető banknál. A Patria szerint Vioreanu kolozsvári vizs- gálóbiró az Albina aligazgatójától Ghircoiaşiu- tól kért felvilágosítást ez ügyben s amikor a bank főtisztviselője kijelentette, hogy hivatalos titkokat nem árulhat el, kétezer lej birságra büntette és csak a bank ügyészeinek közbenjárására helyezték szabadlábra, majd a bank üzleti könyveit az ügyészségre akarta vinni. A pénzintézet, hogy a nagjmbb zavaroknak elejét vegye, átadta könyveit, amelyeket a helyszínen vizsgált meg a bíróság. A fennti híradással kapcsolatban Vioreanu vizsgálóbíró kijelentette, hogy szósem volt a bank igazgatójának letartóztatásáról s az a körülmény sem fedi a tényeket, mintha kétezer lej pénzbírsággal sújtotta volna. A kolozsvári vizsgálattal egyidőben Dieső- szentmártonban a Vulturul bank Írásait is át akarta tekinteni a vizsgálóbiró, de az intézet vezetősége nem teljesítette a bíró kívánságát, tiltakozva az ilyen eljárás ellen. A kormánysajtó s köztük elsősorban a Drumul Nou örömmel regisztrálja a Boila ellőni hajszát, azt állítva, hogy 1929-ben havonta háromszázezer lejtől ötszázezer lejig terjedő összegeket helyezett el a bankban. Összesen mintegy ötmillió lejt. A Patria szerint a Drumul Non állításai légből kapottak, amennyiben Boila Romulusnak sohasem volt ilyen hatalmas betétje az Albinéban. Értesüléseink szerint Csak mosolyogva lehet azt olvasni, hogy útjavításra 465 millió lejt költöttek el. Igaz ugyan, hogy nehány beomlott hid mellé odaszurtak egy-egy karót 6 szalmacsóvát kötve rájuk, meg- gyujtották. Ezzel azonban még nem javultak meg az utak. Az orthodox egyház egyedül 600 millió lejt kap az államtól. Ugyanakkor azonban az ország összes kisebbségi egyházai (a lakosság^ 35 százaléka) a róm. katk., ref., lutheránus, unitárius, mohamedán és zsidó egyházak összesen -alig kapnak évi 150 millió lejt. A diplomáciai kiadásoknál valóságos pazarlás folyik. Titulescu évi ötmilliós fizetést húz, nem is említve a többi román diplomatát. Elismerjük, Románia londoni követének mégis csak reprezentálnia kell országát. Elismerjük, hogy a londoni követ még sem étkezhetik olyan vendéglőkben, hol az evőeszközök az asztal lábához vannak láncolva. Elismerjük azt is, hogy a londoni követ nem lakhatik egy külvárosi nyomortanyán és nem utazhatik a vonatok lépcsőjén. De hogy ötmillió lej mégis csak sok, kivált egy olyan embernek, aki óriási magánvagyon felett .rendelkezik, az szintén vitán felül áll. De szinte megfeledkeztünk a miniszteri autókról. A miniszter uraknak amugyis van uti- általányuk. Miért akkor ez a nagy luxus? Tessék taxiba ülni és fizetni! A titkos alapok szintén kitesznek félmilliárd lejt. Ezt az összeget pártcélokra fordítják. Végre ezen a téren is be kellene vezetni az ellenőrzést. Mert eddig a miniszterek teljesen önhatalmúlag rendelkeztek a titkos alap fölött. A költségvetést előkészítő bizottság a deficitet kétféleképpen óhajtja eltüntetni. A tisztviselői elbocsátások, fizetésredukálások, továbbá a szeszmonopólium bevezetésével. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdemes megemlítenünk, hogy 1914-ben Magyarországon hat és félmilliárd lej folyt be szeszadókból. Ugyanakkor azonban Románia 1929-ben mindössze 500 millió lejt vett be. Ez a két szám megmutatja, mit várhatunk a szeszmonopőliumtól. a nemzeti parasztpárt pártkérdést csinál ebből az ügyből. Minden lehetőséget megragad a politikai harcok ilyen értelemben való elfajulása ellen. A Patria különben hangoztatja, hogy a nemzeti parasztpártnak nincs semmi kifogása a vagyonrevizió ellen. Követeli azonban, hogy ne csak egy ember vagyonát vegyék vizsgálat alá, hanem az összes politikusokét. Primăria Municipiului Claj No. 15989—1931. (Magyar fordítás). Hirdetmény Kolozsvár város bérbeadja nyilvános árverésen Írásbeli, zárt és lepecsételt ajánlatokkal, alább megjelölt időponttól számított 3 évre a következő üzlethelyiségeket: 1. A Regele Ferdinand 28. sz. házban, a Susmann és Szabados cég által jelenleg bérelt 1. számú helyiséget 1931. október 1-től. 2. Ugyanebben az épületben a Nora Bretan által jelenleg bérelt 7. számú üzlethelyiséget 1931. december 1-től. 3. A Piaţa Mihai Viteazul 35. szám alatt lévő házban a Rosenfeld és Grün cég által jelenleg bérelt helyiséget 1931. dec. 15-től. Az árlejtések az államszámviíeli törvény szerint 1931. szeptember 10.-én lesznek megtartva az ülésteremben. Az ajânldţok átadásával az ajánlattevők kötelesek a felajánlott összeg 5 °/o-át bánatpénz gyanánt készpénzben, vagy állami papírokban letétbe helyezni. Az árverési feltételek megtekinthetők a gazdasági hivatalban. CIuj-Kolozsvár,, 1931. augusztus hó 14. Preşedintele Comisiei Interimare a Municipiului Cluj. operálni. Â „magánszorgalomból“ megindított vagyonrevizió, amely csak a Boila Romulus vagyonának eredetét kutatja A Patria megcáfolja a Drumul Nounuk azt az állítását, hogy Bolhának ötmillió bankbetétje volna az Albüuábas
