Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-29 / 195. szám
XIV. ÉVF. 195. SZÁM. Jorga bejelentette lapjában az uj szigorú sajtótörvényt A miniszterelnök szakadatlan harca a többségi sajtóval a kritikák helyessége és helytelenség-e miatt (Bukarest, augusztus 27.) Iorga miniszterelnök a Neamul Românesc egyik utóbbi vezércikkében erős támadást intézett a sajtó egyré- szénék jelenlegi hangja ellen és ezzel kapcsolatban sajtótörvényt helyezett kilátásba, amely a cikk hangja és kifejezései után bizonyára nem lesz valami szelid elgondolásu. Már azelőtt is hangzottak el a miniszterelnök részéről nyilatkozatok, amelyekből látszott, hogy számára egyáltalában nem szimpatikus ez a sok kritika, amelyben kormányának ténykedéseit s főként az ő közoktatásügyi rendelkezéseit részesítik, ez a vezércikke azonban a maga az eddiginél is élesebb hangjával a sajtó egyhangú tiltakozását váltotta ki. Az Adeverul emlékeztet arra, hogy milyen szárnyas szavakat talált annakidején Iorga a sajtószabadság részére, amikor ő maga is az ellenzékből támadta a kormányokat, amelyek akkor szintén sajtótörvénnyel fenyegetőztek. Az „uj ritmus“ kormánya most utánozza a pártkormányokat és ő maga is a szigorú sajtótörvénnyel fenyegetőzik. Ezzel kapesolatban a lap a Lupta nyomán közli azt az értesülést, bogy a miniszterelnök elrendelte volna a közoktatásügyi minisztérium igazgatóságainak, hogy a fizetéses közleményeket a hivatalos lapon kívül, csupán a Neamul Románescnek, a Cuvántulnak és az Universul- nak juttassák, ami a kormány támogatásának az ország pénzével való meg jutalmazásával egyértelmű. A Curentulban Pamfil Seicaru Régi mese címmel ir Iorga sajtótörvénnyel való fenyegetéséről. Pamfil Seicaru azt fejtegeti először, hogy a jelenlegi időkben a vezetőknek főként jó idegekre van szüksége. Azok, akik tudnak magukon uralkodni, mindig térdre kényszerítik azokat, akik erre nem képesek. Felemlíti Trotz- kijnak és Stalinnak egymás elleni harcát. Kétségtelenül Trotzkij volt a tehetségesebb, de a harcot elvesztette a középszerű, de hideg és erős idegü Staíinnal szemben. — Mit csinálna egy, a tenger viharos hulla maitól dobált hajó, ha kormányánál primadon- naidegii kapitány állana? Ma az állam hajója a történelem hullámainak csapása alatt hánykolódik, minden bizonytalanságba ütközik s lépéseink, amelyek állandó támaszt keresnek, csak vulkánikus mozgásokat találnak. Ilyen körülmények között nőm meglepő Iorga idegessége, aki azt képzelte, hogy elegendő a becsületes jóakarat, a fanatikus hazaszeretet és az óriási munkaképesség mozgósítása arra, hogy győzelmet arasson az idők mos- tohaságán. Hat hónap után a krízis tovább tart, a» \!/ W W Vl/ Sft/ VI/ Sf> \l/ W VI/ ví/ M/ W \l? VM M/ VI/ W vl/ v*/ VI/ w vi/ s» vi/ vi/ *1/ vi/ vt/ \y v§/ vi/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ I VI/ VI/ VI/ V*/ VI/ VI/ VI/ V»/ VI/ _________s___________VI/ VI/ VT/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ Vl> VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ V«/ 1» VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ A legkitűnőbb szakorvosok Útmutatása alapján készült CzeSnai: DIÉTÁS SZAKÁCSKÖNYVE, minden betegség pontos szakszerű diétájával. 140 leiért kapható a Minervánál, Cluj-Kolozsvár, Strada Maria (volt Deák Ferenc ucca 1 szám.) VI/ Vidékre a pénz előzetes beküldé sére, vagy pedig utánvéttel küldjük, yü VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ V*/ VI/ Vl/ VI/ VI/ V»/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ vi/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ elégületlenség láza fokozódik s mindezt a sajtó napról-napra konstatálja. Iorga miniszterelnök pedig bosszankodásának szabad folyást enged és nem nagyon keresi a szavakat a bosszankodás kifejezésére. — Mindig érzékeny és ellenállásnélküli volt Iorga a legfélénkebb ellenvetéssel szemben is — Írja Pamfil Seicaru — de vérmérsékletének ezen gyöngeségei ma katasztrófái)s aránynak lőttek. — A sajtó pedig előzékeny volt vele szemben. Kritikáit a szavak megválogatásával irta, ez azonban nem elégítette ki a miniszterei uö- köt, aki bizonyos mértékben csalhatatlannak tekintheti magát s határozatait úgy szeretné vétetni, mint valami pápai bullát. A Curentul sajnálja, hogy Iorga, aki mindig eredeti szokott lenni, most plagizálja az előbbi kormányoknak a sajtó elleni kirohanásait és ö is a sajtótörvénnyel fenyegetőzik. Egyébként emlékeztet arra, hogy maga Iorga is kétféleképpen viselkedik, mint njságiró és mint miniszterelnök. Nemrégiben is, mint miniszterelnök azon dolgozott, hogy a bankbetéteseket megnyugtassa, mint újságíró azt tanácsolta nekik, (amit egyébként Iorga megcáfolt) hogy vonják ki betéteiket. Végül pedig azt gondolja-e Iorga, hogyha a sajtó dicsőítené a kormányzás tetteit, az volna-e ennek a hatása, hogy az ország is extázisba esne? Madgearu a romániai gazdasági krízis természetéről (Bukarest, augusztus 27.) A jelenlegi köz- gazdasági helyzet körül folyó vitába most b<- leszól Madgearu is, a nemzeti parasztpárti kormány közgazdasági szakértője egy az Adeverul- nak adott interjúban. Madgearu emlékeztet arra, hogy Genfben az agrárállamok konferenciáján azt a tételt fejtegette, hogy a jelenlegi világgazdasági krízis nem tartozik a kapitaliz- ţnu’s fejlődésében eddig ismert ciklikus jellegű Krízisek közé, hanem hosszú jellegű depressziói jelent és a gazdasági élet struktúrájában mutat lényeges változássovozatokat. A folyó évben a világgazdaság helyzete még súlyosbodott, a gazdasági depresszió tartós jellege még nyilvánvalóbbá lett, azt mutatva, hogy a kapitalista gazdasági rend átalakulási folyamatánál asz- szisztálunk. Túlságosan egyszerű volna, ha az átalakulási folyamatokat a fogyasztás és termelés egyensúlyának megbomlására vezetnénk csak vissza, annál kevésbé, mivel a kapitalizmus jelenlegi lényege, sajátsága a cselekvési szabadság megkötése úgy a nemzeti, mint a nemzetközi területen emlékeztet a szociális törvényekre, a monopóliumokra, trösztökre, kar- tellekre és munkás szindikátusokra. A kapitalizmusnak ez a megszorítása az egyik oka annak, hogy eltűnt az az automatizmus, amellyel a liberális éra kapitalizmusa legyőzte a kríziseket és ezeket rövid tartamú ciklikus kilengésekre redukálta. Hibás azonban az a vélemény is, hogy a prosperitás visszaidézésére elég az előbbi szabadság visszaadása és éppen úgy téves az az állítás is, hogy a prosperitást a kiterjedt etátizmussal lehet elérni. A jelenlegi világkrizis okai és megnyilvánulásai olyan összetettek és hatásaik Romániára annyira súlyosak és drama- tikusak, hogy nagyon vakmerő dolog a formulákkal való dobálózás s inkább egy egész működési tervre volna szükség. A nemzeti parasztpárti kormány összeállított egy ilyen tervet, amelyet azonban noha, akkor az összes felelős politikusok helyesnek és szűk ségesnek tartották, nem hajtottak végre, életbe léptetésének pillanatában előre nem látható kö riilmények merültek fel és hekövetkezett a kormánykrizis. Egy pillanatig azt hitték, hogy a gazdasági tervnek a kormány változásnál fontos szerepe lesz s tudott dolog, hogy Titulescu feladata lett volna, hogy a Népszövetség szakértőitől gazdaságtervet kérjen az ország helyzetének megjavítására. A jelenlegi kormány a tervet elejtette és most csak a krízist ideiglenesen enyhítő intézkedéseket tesz, Argctoiami pedig az etátizmust hangoztatja. Újabb vádak Bocu Sever ellen. Boon Sever volt temesvári tartományi iagzgató ismert csempészési ügyében most döntött a pénzügyminisztérium, amely a vámhatóságoknál felvett vámvisszaélési jegyzőkönyveket jóváhagyta és megállapította a Bocu Sc- verre kivetett birságokat. A miniszter rendelkezése szerint Bocu Sever az aradi vámnál bútorok s más tárgyak behozatalával csempészést követett el s ezért reá 380 ezer vámilletéket s egymillió 500 ezer lej pénzbírságot, míg a ourtici vámnál történt hasonló deliktum miatt 186 ezer lej illetéket és 246 ezer lej pénzbírságot vetnek ki, amelyeket azonnali végrehajtás terhe mellett tartozik megfizetni. Az Ultima Ura Bocu Severrel kapesolatban egy másik ügyről is irt. Szerinte Bocu Sever a lippai görögkeleti székesegyház számára az államtól tízmillió lejt vett volna fel s a templom építésének vállalkozói most a maguk számláival a minisztériumhoz mentek, mivel azokat Bocu Sover nem fizette volna ki. A katholikus sajtó spanyolországi üldözése Madridból jelentik: A eortez szerdai ülésén ismét nagy vita fejlődött ki Segura bíboros- érsek kiutasítása és a baszkföldi katolikus lapok betiltása körül. Zamora miniszterelnök a Segura-üggyél kapcsolatban csak annyit mondott, hogy ebben a kérdésben ezidőszerint diplomáciai tárgyalások folynak és ezért nem adhat bővebb felvilágosítást. A katolikus képviselők zajosan tiltakoztak a lapbetiltások törvénytelen és alkotmányellenes politikája ellen. Főleg az El Sol felelős szerkesztője, Sobles képviselő követelte a sajtószabadság elvének maradéktalan érvényesítését, mire Zamora miniszterelnök gúnyos hangon azt kérdezte tőle, miért nem küzdött hasonló eréllyel a sajtószabadságért a dik-i tatnra idején. Megszűnt a százmárkás utlevéladó (Berlin, augusztus 27.) A keddi napal meg-i szűnt Németországban a százmárkás utlevéladó, amelyet július 22-én léptettek életbe, hogy megnehezítsék a márka kivitelét az utasforgalomban. Miután az utlevéladó megszüntetésről szóló rendelet már hétfőn közismertté vált, hétfőtől kezdve alig néhányau bélyegeztettek le útlevelüket a hatóságoknál és sokan még sürgős külföldi írtjukat is elhalasztották két nappal, hogy mentesüljenek az utlevéladó alól. Mások viszont, akik még a rendelet megjelenése előtt lefizették a száz márkát anélkül, hogy megkezdték volna tervbevett külföldi útjukat, most szintén elhalasztották indulásukat abban a reményben, hogy visszakapják a pénzt. A százmárkás utlevéladó teljes mértékben betöltötte a hozó fűzött reményeket. Augusztus 9-től az utlevéladó felfüggesztéséig mindössze kétszázan jelentkeztek a berlini rendőrfőnökségen külföldi útlevélért. Ugyanebben az időszakban a hatóságok a kereskedelmi és iparkamara véleményezése alapján lratszáz jelentkezőt mentesítettek az utlevéladó megfizetése alól. Az utlevéladó egyhónapos érvénye alatt, július 22-től augusztus 25-ig mindössze ezerszázan fizették le a százmárkás kiutazási illetéket, mig ötezer- nyolcszázan mentesültek az utlevéladó alól. Az állam bevétele a különadóból tehát kereken 110.000 márka volt.
