Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-03 / 174. szám

XIV, ÉVF. m. SZÁM. Am uj középiskola Áűghelescu hétosztályos egységes középisko­lája rövid és dísztelen pályafutás után jobblétre szenderült. Ez a szerencsétlen koncepció c rövid élete alatt is sok zavart és fejetlenséget okozott az ország közoktatásügyében. Nem kár érte. Iorga kormányának mindjárt legelső teen­dői közé sorolta közoktatási rendszerünk refor­málását. Kezdette a bakkalenreátusi törvénnyel, folytatta a főiskolai oktatásra vonatkozó javas­latával, mely a bizottságok retortá ján keresztül átvedlett. az egyetemi autonómia törvényévé. És az ülésszakot befejezte a középiskola refor­málásával. Sűrű egymásutánban jöttek ezek a törvé­nyek, meglepetésül az egész közvéleménynek, de különösen az érdekelt ifjúságnak, amely közvet­lenül a bakkalaureátusi vizsgálat előtt két nap­pal még nem tudta, hogy miből s milyen eljá­rás mellett kell vizsgálatot tennie. És furcsa átváltoztatásokon mennek át ezek a javaslatok. Iorga egészen rendkivtilien szelle­mes fejében megszületik a bakkalaureátusi ja­vaslat olyan liberális szellemben és formában, amely teljes mértékben alkalmas volna kielégí­teni a kisebbségek kívánatéit s megnyugvást keltene végre ebben a sok nyugtalanságot kel­tett ügyben. A javaslat leglényegesebb és legjelentősebb vonása az volt. hogy a tanulók román nyelvből és irodalomból román nyelven vizsgáznak. A többi összes tantárgyakból azon a nyelven, amely iskolájuk tanítási nyelve, tehát anya­nyelvükön. A javaslat a bizottságok rostája alá került s ez annyira átformálta és átalakította azt, hogy az eredetire rá sem lehet ismerni. Nemcsak lé­nyegtelen módosításokat, tett, nemcsak arra volt gondja, hogy egyes intézkedéseit esetleg szaba­tosabban fejezze ki, hanem egészen mély, lé­nyegbevágó módosításokat hozott, amelyek a javaslat tervezőjének felfogásával nemcsak hogy nem egyezett, hanem merőben ellentétesek. Ezek magyarázzák azt a különben csaknem érthetetlen mozzanatot, hogy Gyárfás szenátor azt a kijelentést tehette, még pedig teljes joggal, hogy az átformált javaslattal szemben kérte az Ánghelescn-féle bakkalaureátusi törvény válto­zatlan fentartását, mint amely a kisebbségek kívánalmainak jobban megfelel. Hihette-e ezt valaki, hogy megtörténhéáSék, hogy a magyar­ság ennek a hírhedt törvénynek a fentartásáért emeljen szót? És éppen Iorgának, ennek az eu­rópai hirii tudósnak a kormányzása alatt, sőt éppen az n törvényjavaslatával szemben? Pedig megtörtént. A bizottságok teljesen ki­forgatták törvényjavaslatát eredeti valójából és intencióiból. Alkotmányos felfogás szerint egy miniszter áll vagy bukik a maga törvényjavas­latával. És mi történt? Iorga azt mondotta: A kisebbségek kérdésének megoldására — úgy lát­szik — még nem jött el az idők teljessége, ö te­hát e felfogásával megelőzte korát. Még mindig jobb, mintha elmaradott volna korától. Ez a szellemes felelet Iorgára vall. S nem is lenne semmi baj, ha súlyos problémákat, me­lyek hosszú éveken, sőt évtizeden keresztül nyugtalanítják a lelkeket és gátolják az ország kulturális előhaladását, szellemes ötletekkel meg lehetne oldani, finom élcekkel kettévágni, He élcek és ötletek jók lehetnek előadói asztal mellé, ahol a hallgatóság lankadni kezdő figyel­mét kell felébreszteni. De egyáltalában nem kormányzói erények. De nem erről a törvényről akarunk most be­számolni. A feunebbieket is csak azért emleget­tük fel, hogy az olvasónak fogalmat nyújtsunk a törvényhozás furcsa menetéről, amelyhez ed­dig nem voltunk szokva. S azért is, hogy rámutathassunk arra, hogy a középiskolai törvény némely intézkedéseinek módosításánál nem ez történt. Itt a javaslat úgy ment át, amint Iorga benyújtotta, minden vál­toztatás nélkül. Pedig elég lényeges módosítást hoz az uj törvény a. régivel szemben. A leglényegesebb az. hogy az egységes hét­osztályos líceum helyett a jövő iskolai év elején megnyílik a nyolcosztályos és utolsó évében két ágra szétváló líceum alsó osztálya. A középis­kola két tagozatú: négyéves alsótagozat, neve gimnázium. És négyéves felső tagozat, neve lí­ceum. Az alsó tagozat feladata: általános mű­veltséget. adni. A felső tagozaté: irányítást adni a tanulók hajlamainak megfelelő szakirányban a három első évben. A negyedik évben irodalmi és tudomanx08 irányban kétfelé válik. Az alsó tagozat fanterve egység*, de a lányok részére élethivatásuk szerint mófiosul. Fiuk és leányok részére közös, u. n. vegyes iskolák nem működ betnek. Lényeges és a jelenlegi törvénytől eltérő in­tézkedése az is, hogy nincsenek évvégi vizsgák, csupán a gimnázium utolsó osztálya után. Akik ezt a vizsgálatot sikerrel kiállják, gimnáziumi abszolváló bizonyítványt kapnak. A gimnázium­ba vaió beiratkozás felvételi vizsgálat alapján történik. A két osztályú elemi iskolát végzett tanulók a gimnázium harmadik osztályába kü­lönbözeti vizsgálat alapján vétetnek fel. Akik a líceum utolsó osztályát végzik, líceumi ab­szolváló bizonyítványt (certificat de studii li­ceale). kapnak, amely önkéntességre, közhivata­lokra képesít. A számokkal való osztályozás helyett e mi­nősítések lesznek: elégtelen, elégséges, jó, jeles, kiváló. Jutalmat ezek az utóbbiak kapnak. Lényegesebb eltérése az uj törvénynek, hogy a francia nyelven kívül az olasz, angol és né­met nyelvek közül egyiket szabadon választhat­ják az iskolák. A gimnáziumban a heti órák száma nem. le­het több 28-nál, a líceumban 30-nál. A gimná­ziumban az órák délelőttre osztandók be, hogy a délután szabadön maradjon különböző kézi munkák folytatására. A házimunkának ilyen tantervszerü beállí­tása szintén lényegesen eltér a régi tantervtől. Elhatározó gondolat volt ennek a szervezésére, valamint az évvégi vizsgálatok megszüntetésére — amint Iorga a megokolásában mondja — az a tapasztalat, hogy a mai iskola túlzsúfolt tan tervével testileg-lelkileg sorvadt, gyenge, elkin- zott rajokat bocsát ki belőlük, melyből hiány zik az életrevalóság lendülete. A mi iskoláink­ban ennek a kérdésnek több, mint 30 éves mult ja van. Az igazgató az iskolai tanács meghallga­tásával próbaképpen olyan uj tantárgyakat vezethet be, melyeket helyi körülmények és a tanulók szüleinek szociális helyzete javasolnak De ezek nem okozhatnak többletórákat, hanem más korlátozással kell egyensúlyozni s a mi niszternek elfogadás végett jelenteni. A tan tervnek nem szabad túlzsúfoltnak lenni. Eredeti Iorga-féle gondolat a törvénynek az az intézkedése, hogy minden tanár köteles évenként három órát adni egy helybeli másik intézetnél. Ezzel ő a tanároknak szaktudomá­nyuk iránti érdeklődését kívánja ébren tartani, hogy igyekezzenek a tudoihány haladásával lé pest tartani. Aztán létesít, <*gy iskolaközi bizott­ságot (consiliul interşcolar) a legidősebb liceu- mi igazgató elnöklete alatt. E bizottság feladata lesz a különböző fokú iskolák között való együtt­működés biztosítása. Ezért ez a bizottság meg­beszéléseket folytat az intézetek közös érdekei­ről és szolidaritást teremt a különböző kategó­riájú tanárok között. A gimnázium és líceum igazgatóit a minisz­ter nevezi ki az iskola azon három végleges ren­des tanárai közül, akiket az intézet rendes és nyugdíjas tanárai szavazatokkal ajánlanak. Egyetemi városokban líceumi igazgatóul köz­vetlenül a miniszter nevezhet ki egyetemi rend­kívüli tanárt (conferenţiar), A törvénynek vannak még átmeneti intéz­kedései, sőt egészen uj cikkelyei is, melyek a most soron levő iskolamegszüntetések következ­tében állás nélkül maradó tanárok helyzetét szabályozzák. Egy cikkelye pedig kimondja, hogy a törvény alkalmazásának részleteit, a tantervet szabályzatok, dekrétumok és minisz­teri határozatok fogják adni. Rólunk, kisebbségekről sem feledkezik meg. Az utolsóelőtti cikkely azt mondja: Az állami e» «» KÜLFÖLDI ClPÖKÜLÖNLEGESSÉtiEK szezonvégi elárasitása ERIKÁNÁL Clui-Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 13. Arak: Lei 29ő-nél kezdődnek. középoktatási törvény rendelkezései a rnagán- és felekezeti iskolákra is alkalmaztatnak, de csak a középiskola tantervének szervezése te­kintetében; ami az adminisztrációt illeti, a ma­gánoktatási törvény rendelkezései maradnak érvényben. Ezek az uj törvénynek a nyilvánosságot ér­deklő fontosabb intézkedései. Véleményünk ál­talában az, hogy vezető gondolatait, leglényege­sebb intézkedéseit helyeseljük. A liétosztályu lí­ceum teljesen időszerűtlen és szerencsétlen kon­cepciójával szemben ez a terv egy lépést jelent előre az iskolatípusoknak a tanulók szellemi adottságához igazodó elágazódása felé. Minden­esetre nagyon félénk és bátortalan lépést. Min­tája a francia líceum, amely szintén csak az utolsó osztályban oszlik két ágra a filozófia és a mennyiségtan irányában. Ha azonban választanunk lehetne, akkor in­kái)!) választanok a német és osztrák rendszert, amely nagyon különböző és sokféle irányban elágazó típust teremtett meg. Ez az elágazódás felel meg a modern lélektani tudomány azon megállapításainak, melyekre az egyéniség vizs­gálatánál jutott. S ez felel meg annak az elvileg kétségtelenül helytálló kívánalomnak, hogy nem a gyermek van a tanulmányok rendszeréért s az iskoláért, hanem az iskolának kell lehetőleg a gyermek egyéni adottságaihoz álkalmazkodni. Ennek az elvnek végső következménye arra a kívánalomra vezet, hogy annyiféle iskolát, ahány,féle a gyermeki lélek. Ez a. kijelentés sok olvasóban mosolyt kelthet. Pedig nyilvánvaló, hogy elvileg támadhatatlan. Minthogy azonban az elvi elgondolás tiszta légkörétől a valóság utjai cs lehetőségei messze esnek, meg kell elégednünk azzal, hogy most Anghelescu szerencsétlen alkotásának letíinté- vel megnyílik legalább két ut, melyek közül if­júságunk lelki adottságai és hajlama alapján választhat. Ennyit egyelőre. Végleges véleményünket akkorra tartjuk fenn, mikor majd a tantervet ismerni fogjuk. Mert ez az az ut, melyen az el­méleti elgondolás eszméi az élet gyakorlatába átlépünk. Dr. Gál Kelemen. Vá;;scfiyi Vilmos és a magyar demokrácia küzdelme, a nagy ál­lamférfin beszédei, Írásai klasszikus értékek maradnak a magyar politika és kultúra törté­netében. Vázsonyi müveit két hatalmas kötet­ben, rengeteg képpel, nagy lexikonalakban; félbőrkötésben, luxus kivitelbem 1126 oldalon a Lepage könyvkereskedés az azelőtt 2000 leies ár helyett, amig a készlet tart 660 leiért küldi meg utánvéttel, portómenlesen Kérje az árleszállítások nagy jegyzékét Lepage-tól, Ko­lozsvár. ne sajnálja az utat Marosvásárhely-, Brassó-, Szebenbe és tekintse meg iSZEEEDÍSBiü bútorgyár xsintaraktárái NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! - KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK!

Next

/
Thumbnails
Contents