Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-28 / 194. szám
XIV. ÉVF. ISi. SZÁM. Az uj magyar kormánynak két erdélyi tagja is van íflit beszélnek Arabon Károlyi Gyufa grófról, az uj magyar miniszterelnökről, aki Arabon alakította meg az első Károlyi- kormányt és főispánságát azzal tette emlékezetessé, Qogy min• ben korrupciót kiirtott a vármegyéből— Ziz évet töltött a kolozsvári egyetemi katebrán Kenéz "Béla br., aki tagja volt Apétfjy-Kenéz- Bőst a Béla ^ir es ellenzéki triászának Két nap alatt alakult meg Károlyi Gyula gróf kormánya, amely legfőbb programpont jául a takarékosságot vallja és amelynek else ténykedése csakugyan a minisztériumok szemé- lyi autóinak leépítése volt. Hogy az erdélyiek mindig fontos szerepet játsztak Magyarország történetében, azt talán nem is kell bizon yita nunk. Hogy csak a közelmúltról szóljunk, a tizesztendős miniszterelnökség ritka jubileumát megült Bethlen István gróf típusa az erdélyi politikus)iak, ellenségei és barátai egyformán megállapították ezt róla. Az előbbiek némi gúnyos hangsúllyal, az utóbbiak feltétlen elismeréssel és az országépitő és országvezető művészet iránti fenntartás nélküli tisztelettel és elismeréssel. Károly! Gyula, az aradi főispán. Az uj magyar kormány névsorában két nevet is találunk, amelyek hosszú ideig szoros kapcsolatban állottak a mai Erdéllyel, amelynek nevéhez az uj terminus technikus szerint hozzá szokták számitani a régi Magyarország területéből Romániához kapcsolt összes részeket is, akármennyire is igyekszik különállását ki domborítani, a bánsági patriotizmus. Ezen az alapon illeti meg az erdélyi jelző Károlyi Gyula grófot, a mostani magyar kormány elnökét is. Károlyi Gyula gróf az óriási kiterjedésű Károlyi-vágyon aradmegyei birtokán gazdálkodott és mint aradmegyei földesurat nevezte ki a koalíciós kormány 1906-ban Aradmegye főis punjává. De föispáni székfoglalását megelőzően is kivette részét Arad és Aradmegye magyarságának politikai mozgalmaiban, mint a füg getlenségi párt tagja és a nemzeti ellenállás egyik legharcosabb vezéralakja. Károlyi Gyula gróf 1871-ben született, tehát ma 60 éves. Minket természetesen az érdekel elsősorban Károlyi Gyula grófra vonatkozólag, hogy milyen egyéniségnek ismerték Aradon, ahol közel öt esztendős főispánsága alatt élénk kapcsolatba kellett kerülnie a város társadalmi életével. Olyan embert kérdeztünk meg róla, aki maga is hosszú ideig töltött he vezető pozíciót Arad közéletében, sőt a nemzeti ellenállás hires népgyü lésein gyakran került egy asztal mellé az akkor még fiatal Károlyi gróffal. A válasz, amelyet kaptunk, nem volt érdektelen. Károlyi Gyula a legp ember, aki üldözi a korrupciót — Csakugyan jól ismerem Károlyi Gyula grófot,, hiszen nem egyszer ültünk nemcsak ugyanannál az asztalnál, hanem közvetlenül egymás mellett. Természetese^.«z nem jelent; azt, hogy egészen közel férkőzhettem volna érzéseihez, egyéni gondolatvilágához, annál is inkább, mert mint meg tudtam állapítani, Károlyi Gyula gróf nem tartozott a közi kény emberek közé, aki a szivét könnyedén kitárja. De mégis megismertem Károlyi grófot föispáni működéséből. A legpuritánabb és legkérlelhetetlenebb erkölcsű közéleti férfiúnak bizonyult, aki a maga birodalmában tüzsel-vassal irtotta a korruciót, a legutolsó, cs legkisebb falu jegyzőjének viselt dolgai sem kerülték el a figyelmét. Nem is volt föispáni működésének négy és fél esztendeje alatt közigazgatási visszaélés Aradmegyében. Sohasem volt kapható pártosságra, igazságtalanságra. Éppen ezért a köznép körében szinte legendás hire volt Károlyi Gyula grófnak. Az aradi kormány elnöke. Károlyi gróf — akárcsak Bethlen István — az impériumváltozás éveiben kapott országos viszonylatban nagyjelentőségű szerepet. A ma gyarországi proletárdiktatúra alatt ő alakitotto meg Aradon az ellenforradalmi kormányt, francia támogatás mellett. Ekkor azonban már Arad hovatartozásának kérdése körülbelül eldőlt, úgy, hogy a kormányzótanács formálisan kiutasította az aradi kormány tagjait. Az aradi kormánynak katonai erő nem állott rendelkezésére és egyébként is tudomást szerezve arról, hogy Aradot Romániának Ítélték, a miniszter- tanács határozatot hozott, amely szerint a székhelyét Szegedre helyezi át. A rendelkezésére bocsátott különvonat azonban a legkalandosabb körülmények között jutott el Szegedre, utköz- ben többször feltartóztatták és csak újabb francia intervencióra tudott tovább utazni Károlyi Gyula gróf első magyar kormánya. Hogy azóta milyen szerepet tökött be Magyarország életében, az köztudomású. A Bethlen kormánynak legutóbb külügyminisztere volt és ebben a magas pozícióban rövid működése alatt is bebizonyította nagy tehetségét, akaraterejét és minden bizonnyal ő tette meg azokat a kezdő lépéseket, amelyek végeredményben Franciaország rokonszenvét Magyarország felé fordították és a rokonszenv első megnyilvánulásaképpen Magyarország megkapta az ötmillió fontos külföldi kölcsönt. Kenéz Béla Apáthy István hires triászában Az uj magyar kormány másik „erdélyi“ tagja Kenéz Béla dt\, akit annak ellenére is magunkénak vallunk, hogy alföldi, szolnoki születésű s addig talán meg sem fordult Erdélyben, amig 1907-ben a kolozsvári egyetem statisztika-professzorává kinevezték. Mintegy tíz évet azonban köztünk töltött, de nem zárkózott az egyetem komor és monumentális falai közé. hanem már néhány év alatt is igazi lokál- patrióta törzspolgárává lett Kolozsvárnak, aki MIMDENTANKÖNYVET megkap azonnal betétkönyvvel előnyösen vásárolhat Itpage-nal, Kvár. nemcsak szenvedélyesen politizált — jobbkeze volt Apáthy Istvánnak, vezértársa a független ségi párt éles harcaiban, — hanem a város közgyűlésén hamarosan tevékeny szerepet játszott s nagy része van annak a tisztult városházi közszellemnek kialakulásában, amely Kolozsvár törvényhatósági életét mai napig emlékezetessé, sőt irigyeltté teszi a város magyar közönsége szemében. Kenéz Béla di\, a tudós statisztikus, amikor a városháza közgyűlési termében elfoglalta helyét, az első padsorban, a vezérkar másik két tagja, Apáthy cs Posta Béla mellett, egyszerre átalakult. Talán az Apáthy István hatása és gyújtó példája is hozzájárult ahhoz, hogy Kenéz Béla dr. annyi elánnal vesse bele magát a vá rospolitika és az ezzel akkor is szorosan összefüggő országos politika hullámaiba. Mert a kolozsvári városháza nagytermében, amelynek faláról Ferenc József diszmagyaros képe tekintett le a kommunitás tagjaira, nagy harcok folytak le a kormánypárt- kolozsvári exponensei ......— ....... ------------ • .....—— —* s a függetlenségi párt vezérei között. Az Apáthy —Kenéz—Posta Béla-féle triász olyan fascináló lendületet vitt bele Kolozsvár életébe, hogy a „kincses város“ mameluk hirét pár év alatt polyvaként semmisítette meg. A választott bizottsági tagok óriási többséget kaptak minden városi választáson s a kormány csak a virilistákkal és a városi tisztviselőkkel tudta valamennyire kivédeni a megismétlődött kudarcokat. Jellemző, az akkori viszonyokra, hogy a kolozsvári függetlenségi párt három oszlopos vészére egyetemi tanár lehetett és emiatt soha semmiféle sérelem vagy bosszú nem érte egyiküket sem. A félelmetes triász tagjai közül ma már egyedül Kenéz Béla van életben, aki különben a legfiatalabbik volt hármuk közül. Ma 57 éves. Ö vált ki legkorábban a triászból, mert még az impériumváltozás előtt budapesti egyetemi tanárrá nevezték ki és csak azóta kapott képességeivel arányban álló politikai szerepet. De nemcsak pártpolitikus volt, hanem a kisebbségi kérdésnek egyik európai hirü szaktekintélyévé nőtte ki magát. Hálás maradt Erdély iránt, amelynek férfikora legszebb éveit köszönheti és amely őt is megtanitotta arra, ami Erdélyben mindig hagyomány volt: a vallás- szabadság és a nemzetek közötti megértés békés szellemére... 5 A román sajtó sürgeti,hogy Románia békiíse ki Franciaországot, mert a késlekedés csak erősíti a francia-magyar orientációt (Bukarest, augusztus 26.) A magyar kormányválság és a magyar politikának Franciaország felé való orientálódása, állandó kommentároknak a tárgya a bukaresti sajtóban Az Ade- verul Scrutator álnevű munkatársa Karlsbad- ból írja meg az esemény feletti impresszióit. A magyarországi francia orientálódás előnyei — írja — mindkét országra nézve nyilvánvalóak. Magyarország pénzügyi segítséget kap és prefe- rcnciális tarifát mezőgazdasági terményei számára, Franciaország pedig megerősíti európai hegemóniáját, elválasztja Magyarországot Olaszországtól és véget vet Budapestnek Anglia felé való kacsintgatásainak. Az ügy a legélénkebben érdekli Romániát is Franciaországgal való kapcsolatai tekintetében. Kétségtelen, hogy. Románia és Franciaország között bizonyos „in- diszpozició“ van. A varsói sajtó kétségtelenül nem sugalmazások nélkül, támadásokat intézett Románia ellen és a bukaresti politika engedte, hogy a fvaneia politika tengelyváltozása bekövetkezzék. Franciaország azonban nem reagál brutálisan a bukaresti kedvezőtlen gesztusokra, sőt megértőnek mutatkozott s Argetoianu szerint is nagy szolgálatokat tett, amelyeket a be nem avatottak nem is ismernek. Bizonyos devizamennyiségről van szó, amely a Francia Bank és a román állam közötti titkos egyezmény nyomán jött be az országba. Ez igaz, de Franciaország megtudta azt is, hogy Románia és Németország kereskedelmi szerződésében van egy titkos pont is, amely négymilliárd lej értékű vasúti megrendelést biztosit a német ipar számára. Az indiszpozieió következménye a jelenlegi francia orientálódás. A cikkiró hangoztatja, hogy a mostani nehéz gazdasági körülményekben az országnak föltétlenül szüksége van Párizs támogatására és ebben az irányban mindent meg kell tenni. Csak ne legyen késő — fejezi be — a Budapesten történtek után. A Patria is a magyarországi gazdasági krízisnek és az ottan életbeléptetett intézkedéseknek Romániára gyakorolt hatásáról ir. A magyarországi devizaforgalmi korlátozások és a bankbetétek kifizetésének szüneteltetése miatt a pénzforgalom rendkivül megnehezedett s a magyar intézkedések a szomszédos országok kárára vannak. A Patria felszólítja a kormányt, hogy tegye meg a represszáliákat az ország pénzügyeinek védelme érdekében. Régi idők, régi emberek. Régi Magyar-ország jókedve. TakácsSándor, aki alapos történetíró, nagyszerű irómüvész és regényíró tehetség egy személyben, 7 kötetben irta meg a magyar történet legérdekesebb időszakait. — A 7 kőiét a korábbi 4000 leies ár helyett liizve 800 lei Lepagenál, Kolozsvár. A hatalmas munka 3492 oldal. Vidékre utánvéttel portómeotesen küld; Lepage. Kérje az árleszállítások jegyzékeit.
