Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-26 / 192. szám

XIV. tVF. 192. SZÁM. 1 ii. ........... ii ' I mi I ,.m A* u| magyar kormány letette ax esküt A pénzügyek vezetésére Teleszky Jánossá! az élén ötös albizottságot létesítenek, amelyben Rassay Károly részvételét is emlegetik — A mai numerus clausus nem szűnik meg, sőt azzal a gondolattal foglalkozom, hogy a numerus clausust az összes is­kolákra kiterjesztem. Ne értsük félre egymást. Érmek a numerus clau- susuak nem lenne semmiféle felekezeti éle, nem irányulna egyetlenegy felekezet fülen sem. A fiatalság ma túl nagy számmal kerül ki a fő­iskolákról és ezeknek az ifjaknak nagyon ne­héz elhelyezkedést nyújtani. Arról kellene tehát gondoskodni, hogy már a főiskolákra se juthas­son el oda nem való ifjú. A tanári karnak a le­hetőséghez képest arra kell törekednie, hBgy ne engedjen át olyan ifjút, aki nem arravaló. (Budapest, augusztus 24.) Az uj magyar kor­mány tagjai hétfőn délben pontosan tizenkét órakor fekete diszmagyar ruhában megjelentek eskütételre, a budapesti királyi palota szertar­tás termében. Elsőnek Károlyi miniszterelnök tette le az esküt. Az eskümintát Zsitvay igaz­ságügyminiszter olvasta és a ceremónián jelen volt Széchenyi Emil gróf koronaőr is. A kor­mány tagjainak eskütétele félegykor történt s ekkor az eskümintát Bárczy államtitkár olvas­ta fel. Azután Horthy kormányzó egymás után külön kihallgatáson fogadta a minisztereket. Több miniszter a királyi palotából lejövet nyilatkozott a sajtónak. Kenéz Béla, kereskede­lemügyi miniszter a következőket mondotta: — Őszintén szólva nehéz helyzetben vagyok, amikor programot kivannak tőlem, hiszen raóg magam sem vagyok tisztában az anyaggal amely elém tárul. Úgy tervezem, hogy heten ként egy napon a kereskedelem, égj' napon az ipar képviselőjének állok teljesen rendelkezésé­re. Véleményem szerint a beruházásokat okvet­lenül folytatni kell. Varga pénzügyi államtitkár is nyilatkozót! Elsősorban a köztisztviselők fizetésének csökkentéséről és különböző adóemelé­sekről van szó — mondotta. A 33-as bizottság üléseinek titkos ságát nem helyesli, de bizonyosra veszi, hogy most már meg fog sziinni a titokzatosság. A magyarországi hivatalos lap hétfő reggeli száma közölte a távozó minisztereket búcsúztató és az uj minisztereket kinevező kormányzói kéz­iratot. A miniszterelnökségi palotában két napja szorgalmasai! csomagolnak. A hétszobás lakás­ból elhordták az összes bútorokat és od^ gróf Károlyi Gyula költözik be. Hétfő délelőtt Darányi miniszterelnökségi államtitkár vezetése alatt a miniszterelnökség tisztviselői búcsúztak meghatott szavakban Bethlentől, aki ugyancsak méghatoítan vála­szolt. Kérte a tisztviselőket, hogy őrizzék meg jóemlékezetükben és Ígéretet tett arra, hogy sohasem lesz hűtlen azokhoz az eszmékhez, ame Ivekért a tisztviselői karral együtt, küzdött Ugyancsak hétfő délelőtt búcsúztak minisz teriumaik tisztviselőitől Szoitovszky belügymi­niszter és Klebelsberg kultuszminiszter. Az uj kormány tagjai közül többen már át is vették hivatalaikat. Károlyi miniszterelnök kedden délután veszi át a miniszterelnökséget s az uj kormány ezután tartja meg első minisz­tertanácsát. Az egységes párt hétfő este értekezletet tart, amikor is az uj kormány mutatkozik be a párt előtt és Károlyi ismertetni fogja programját, majd Bethlen, mint távozó miniszterelnök mond beszédet. A harminchármas bizottság kedden fogja tartani legközelebbi ülését, amikor is Károlyi miniszterelnök fogja ismertetni a politikai hely zetet és megalakítják az ötös albizottságot, amelynek elnökévé Teleszkyt szeretnék meg­nyerni. Szó van arról, hogy Rassay is belekerül a bizottságba. A végleges lista.) triumvirátusra akarja bízni, amelynek Walkó Lajos, Teleszky János és Varga Imre volnának a tagjai. A numerus clausns kiterjesztése. Az uj miniszterek közül érdekes nyilatkoza­tot adott Ernszt Sándor, kultuszminiszter, aki többek között a következőket mondotta: arra a kérdésre, hogy mi történik Klebelsberg Kunó hagyatékával. Angol hang a magyar pénzügyi helyzetről. Londonból jelentik: Az angol sajtó a legna­gyobb megelégedéssel ir a magyar pénzügyi helyzet fejlődéséről. A Financial News megáíla- pitja, hogy a bankkorlátozások megkönnyítése rendkívül kedvezően hatott a gazdasági hely­zetre és hogy a betétek meghaladják máris a kivétett. Goga pesszimista nyilatkozatot tett Karísbadban A Brandsch-ügy uj komplikációja: Muth Gáspár magára veszi a revizionista propaganda vádját — „Ouo vadis ?" — iria a Patria, amikor felsorakoz­tatja vádjait a kormány ellen (Bukarest, augusztus 24.) A politikai közér­deklődést Gogának az az interjúja foglalkoz­tatja, amelyet az A deverul tudósitója kapott az .Averescu-párt Karlsbadban nyaraló vezetőem­berétől. Goga legelőször is a következő megálla­pítást tette: — Konstatálom, hogy közéletünk a forrada­lom előtti mozgalmak szokott jeleit mutatja és hogy az Összes jelek szerint nagy rázkódtatások küszöbére értünk, amelyeket mindmostanáig csak népünk türel­mes és szelíd természete tartott vissza. Goga egyelőre nem mondja meg, hogy me­lyek az okai ezeknek a mozgalmaknak és hogy ki a felelős azokért. Az interjú egy másik részében azt hangoz tatja, hogy nemcsak kolozsvári regioualizmus van, hanem bukaresti is és ez az utóbbi sokkal veszedelmesebb. Goga az erők nj csoportosítását látja szüksé* gesnek, a sok politikai alakulatnak egyszerűbb alakula­tokba való összeolvadását. — Mindig ez volt a kedvenc eszmém — mondja — és ma lehetségesebbnek látom, mint a múltban, mivel az összes pártoknak a kormá­nyon való szereplése után eltűnt a tömegek sze- retetével űzött illuzionizmus és a politikai élet vezetői a közvélemény előtt valódi fajsúlyúkra nézve megmérettek. A nyilatkozatot a különböző lapok különbö­zőképpen kommentálják. Egyesek abban az Averescu-párt és a nemzeti parasztpárt egymás­hoz való közeledésének cáfolatát, mig mások éppen ennek a közeledésnek hangsúlyozását ol­vassák ki belőle. A Cuvântul szerint a nyilatko­zat pesszimista hangulatának csak a karisbadi viz az oka. Ä Patria Jor^áékat okolfa — a magyar kölesei síért A Patria, a kolozsvári nemzeti parasztpárt hivatalos lapja vasárnapi számában Quo Vadis cimmel foglalja össze a kormánnyal szembeni kifogásait. Legelőször a magyar kormányvál­sághoz kapcsolódva azt irja, hogy a Iorga-kormány legutóbbi, nem egészen franciabarát megnyilatkozásai Indítot­ták arra Franciaországot, hogy Ma­gyarországgal kapcsolatot keressen. Azután a kormány kebelében, főként a minisz­terelnök és a pénzügyminiszter között a legfőbb problémák tekintetében súlyos ellentétek van­nak. Ez a kormány azzal jött, hogy megoldja a mezőgazdasági krízist, ehelyett azonban más irányban fejt ki hatalmas munkát, amennyiben a magánbankoknak siet a segítségére. A pa­rasztság helyzete pedig sokkal alarmirozóbb. Hasonlóképpen nyomorúságos a tisztviselők ál­lapota. A papok sem kapják meg fizetéseiket és az iskolákat tömegesen szünteti meg a kor­mány, ellenben a magánbankok részére van ele­gendő pénz. A Patria magátólértetődőnek tartja, hogy a liberálisok, akik a bankoknál és a vállalatok­nál érdekeltek, beszüntették a kormány elleni kampányt, a nemzeti parasztpártnak azonban éppen most van nagy szerepe — irja — a tömé gek felvilágosításánál. Ennek a pártnak kell visszakényszeritenie a külpolitikát régi kere­teibe. kell gondoskodnia arról, hogy az olyan nehezen megnyert nemzeti patrimóniumbó! egy darabocskát sem prédáljanak el és a pártnak vissza kell kerülnie arra a helyre, amelyet meg­érdemel. Mufti Gáspár vállalja magára Brandsch „kiinét“ A kormány vasárnap délelőtt 11 órakor ala­kult meg. Ez a lista a következő: Miniszterelnök: Károlyi Gyula gróf. Külügyminiszter: Walkó Lajos. Belügyminiszter: Keresztes-Fischer Ferenc. Pénzügyminiszter (ideiglenes megbízatás­sal): Károlyi Gyula gróf. Kereskedelmi miniszter: Kenéz Béla. Földmivelésügyi miniszter: Ivády Béla. Honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula. Igazságügyminiszter: Zsitvay Tibor. Vallás- és közoktatási miniszter: Ernszt Sándor. Népjóléti miniszter (ideiglenes megbízatás­sal): Ernszt Sándor. Táreanclküli kisgazdaminiszter: Mayer János. Az uj kormány a pénzügyek vezetését egy Ismeretes, hogy a román sajtó nagy harcot indított Brandsch Rudolf kisebbségi államtit­kár ellen egy Aradon tett állítólagos nyilatko­zata miatt, amelyben a versaillesi békeszerző­dést igazságtalannak jelentette volna ki, Az államtitkár kommünikében cáfolta a neki tu­lajdonított nyilatkozatot. Az ügyben most meg­szólal Muth Gáspár sváb szenátor is, aki sze­rint valósziniileg az ő, az általános gazdasági krízisről tartott beszédét értették félre és tulaj­donították Brandsohnak. A kérdéses beszédben a világgazdasági krízisnek három okát sorolta fel: az óeeánontuli országok túltermelését, a pénzügyi téren uralkodó anarchiát, amelynek kihasználói tiz-tizennégy százalékot csavarnak ki a pénzügyi nehézségek közé jutott országok­tól s végül azt, hogy Németországtól akarják megkapni a háborús adósságok 90 százalékát. — Hogy ez a tény immorális és hogy, ha tovább is erőltetik, világkatasztrófát kell elő idéznie, a legmeggyőzőbb módon adódik Hoover intervenciójából. Muth Gáspár szerint valószínűleg ez a2 utóbbi kijelentése volt az, amelyet Brandsch- nak tulajdonítottak és amely a sajtóharcot fel­kavarta. A kormány kolozsvári lapja erre azt vála­szolja, hogy a kérdéses nyilatkozat megtételé­nél jelen volt Brandsch is és hibája az, hogy azonnal nem fejezte ki tiltakozását ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents