Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-24 / 191. szám
íX/Fj ÉVF, 191. SZÁM. «m Multromholás—multpusztulás in. Az elfeledett székely diktátor halálának évfordulóján A diktatúrák korában nem lesz érdektelen felidézni a Bzékely diktátornak, Nagy Dimén Józsefnek már-már teljesen feledésbe ment emlékét. 1820 aug. 21-én halt meg, tehát pénteken van halálának 111-ik évfordulója, de — diktátorsors — hirét-porát is elfujta a szél, pedig hatalmas egyénisége megérdemli, hogy a késői utódok legalább annyit mondjanak a neve láttára: — Hát ez ki az Ördög volt! Annakidején a császárral parolázott, a gu- varnium *zörnyea respektálta és Bánffy kormányzó ur ugyancsak talpra riasztotta háza népét, mikor két, hasonlóan óriás fiával, s csuda- nagy láncos pipájával betért hozzá ebédre s nem kiméit« kegyelmes lábait a lépcsőkön, hogy elébe fusson s a legrégibb szilvóriumos hordócskából pattantotta ki a dugót. Mikor „megsétál ták magukat“ Kolozsvárt, a félváros szájtátva bámulta az ezüstgombos, kék magyarba öltözött három daliát, de ma is a hónuk alatt sétálhatna el a mélyen tisztelt közönség s nincs kizárva, hogy a világrekorder atlétákat, mint a csecsszopó gyermekeket, ölébe kellene vennie, hogy kényelmesen eldiskurálhasson velük. A rettegett dulló. Az udvarhelymegyei Karácsonfalván élt és dulló (szolgabiró) volt. Szegény pásztorgyermek volt. aki pár krajcárért szivesen elfigurázott az unatkozó vadászuraknak. Pár esztendeig iskolába is járt, ahol megtanulta ugyan a betűvetést, de az „0“ betűje olyan volt, mint az akasztófa hurka, az „I“ pedig, mintha a legmagasabb fenyőszálat ragasztotta volna papirosra. Sötétben is el lehetett az írását olvasni. Esze azonban annál több volt. Tehetsége, igazságszeretete, rettenetes ereje révén nagyobb tekintélye volt a vidéken, mint a főtisztnek, a gubernátornak, vagy magának a császárnak. Szavával senki dacolni nem mert, sem egyes emberek, sem a hatóságok. A szó teljes értelmében diktátor volt a maga körzetében. A nép vakon ment a halálba is érte, mert érdekeit védte, gondját viselte és az igazságtalanságot nem tűrte. Ezzel szemben azonban meg is adóztatta. Rendes adófőkönyvet vezetett és a nép örömmel fizetett, mikor nagy tarka lován kiszállott a falvakba. Ha megharagudott, mindenkinek reszketett a térde. Az urak is nagy respektussal bújtak be rozzant kunyhója ajtaján, aminek ma a nyoma sincs meg, aminthogy róla és tetteiről is az „elavult“ Orbán Balázs jegyzett fel nehány epizódot. Amint írja, az ő idejében jó fokos könyveket össze lehetett volna firkálni tetteiről. Kár, hogy nem tette meg, mert ma a kutya se ugatja a Dimén József „Nagy“ melléknévvel felruházott nevét és nem vált be Orbán Balázsnak az a jóslata sem, hogy: „emléke élni fog örökre a nép szivében és a nép költészetével táplálkozó hagyományokban.“ Aki csak „kom'ázdtt“ a császárral. Orbán Balázs feljegyzéseiből való a Dimént jellemző alábbi adat is. II. József császárnak kedvelt, embere volt a székely dulló. A felvilágosult császárnak imponált a herkulesi termet, a bátor szókimondás és jókat kacagott Dimén uram pompás, természetes humorán, minek meg is volt az éle úgy, hogy a nagy intelligenciájú császár érthetett belőle. Székelyföldi látogatásai alkalmával kísérője volt a császárnak. Éppen a Pásztorbükke alatt haladtak el, ahol, mint ismeretes, Báthori Endre bíborost, Erdély fejedelmét ördög Balázs, vagy a néphit szerint Keresztély András fejszével agyonütötte a fakereszt felirata szerint „mikor egy híja volt az ezerhatszáznak“; — Nagy Dimén mindjárt rá is mutatott a nevezetes helyre: — Hic unus princepo occisus fuitl (Itt egy fejedelem megöletett.) — Quare! (Miért) — kérdezte József császár. — Quia malus fűit (Mert rossz volt) — felelt nyugodtan Dimén. — Hajts! — kiáltott rá magyarul a kocsisra a császár. A József császárra] történt második utazási epizódot szintén Orbán Balázs örökítette meg. Ez alkalommal a Rikán mentek át. — Sunt latrones in silvis Domine Dimén! (Vannak rablók az erdőben?) — kíváncsiskodott a császár. — Sunt djesztul (románul: elég) Domine Rex. (Van elég király ur) válaszolt nyugodtan a dulló. Illetékesnek is érezhette magát erre a feleletre, mert a legrettegettebb bandát, melyet egész hadjárattal sem tudtak kézrekeriteni, ő fogta el. A császárral való barátkozás azonban ne'm szállt a kemény székely fejébe, mert a József császár alatt készült összeírást ő vitte ki az ud- varhely-szombatfalvi rétre, ahol ünnepélyesen megégette. A hatóság szervezésénél a fegyver fel nem vételében is nagy szerepet játszott. A „paradicsom“ tragédiája. Említettük, hogy az abszolút tekintélyű, hatalmas ur egy szegény kis kunyhóban lakott családjával. Csak kétrét hajolva tudott bemenni az ajtón. Addig csereberélt, pörösködött és furfangoskodott, mig a kath. templom mellett szép nagy kertet szerzett, ahol hatalmának megfelelő kúriát akart építeni. A kertet elnevezte „Paradicsomiak, amiben az öntudatosság mellett a jognak is nagy része volt. Ahogy öreg apánknak, Ádámnak se sikerült a paradicsomügy, úgy Nagy Dimén uram is rosszul járt az ő paradicsomával. Alig kezdett hozzá a nagyszabású építkezésekhez, a szerencsétlenség esőstől szakadt a nyakába. Két fia volt: László huszárkapitány és Ferenc királyi táblai ülnök. Mindkettő olyan óriás, mint az apa. Közönséges embernek elviselhetetlen büszkeség feszitette a Dimén uram mellét, mikor a két rettentő „gyermekkel“ megjelent. A boldogság azonban nem tartott sokáig. Huszárkapitány fia Briennél elesett, Ferenc pedig halálos betegen került haza a szülei házba. Itt üldögélt a „Paradicsomban“ naphosszant, sorvadozott és simán birkózott a halállal, míut egy százados tölgy, mellyel nem bir a villám ee. Egy szép napon azonban a sziklatest éldiilt, a lélek elszállt, a halál győzött. Rettenetes volt Nagy Dimén fájdalmában. Ember nem mert közelébe menni. A temetés után ő is hetekig ült a Paradicsomban azon a helyen, ahol fia kidőlt az élők sorából. A felkelő nap ott találta, este ott is hagyta- Félelmetes arcára rákövült a fájdalom. Csak a láncos pipa zördült meg néha és félelmetes rézcsákánya villogott mellette. A diktátor egyedül maradt, Családja kihalt. Nem volt érdemes tovább élni. Egyetlen intéssel abbahagyatta az építkezést és embert nem engedett a közelébe. Meg akart halni, de nem tudott. Húsz emberre szabta az Atyaisten az ő életét, de a fájdalmát is. Homlokát nem tudta többé semmi felderíteni. Az emberek félve kerülték el házatáját. Egyetlen barátja maradt, nagy tarka lova, amely végül is vesztét okozta. A hatalmas embert, kit fegyver nem tudott elpusztítani, a valamitől megbokrosodott ló levetette és Dimén nyakát törte. Úgy szedték fel holttestét az útról. Félvármegye népe ott volt a temetésén, A Paradicsomban ásták meg a minden emberi méretet felülhaladó sirt és nyolc ember eresztette bele az erőlködéstől nyögve a súlyos koporsót. Házmagasra hányták a sirhamuport hálából és becsülésből, de Nagy Dimén Józsefet már nem lehetett megmenteni a feledéstől. A sir behorpadt, eltűnt. Valamivel tovább élt az a vers, melyet a hálás cigányok faragtak róla — kiket Dimén kedvelt és akik a segítségéért köménymaggal adóztak: „Meghót a szegény Dimén, Nem kel! neki több kömén.“ A verset gyermekkoromban még tudtam ős tetszett is nekem. A múltkor lemondtam a fiamnak, hogy amint a szájhagyományt illik, én is tovább adjam. A fiam azonban csodálkozva nézett rám és egy első gimnázista csalhatatlansá- gával jelentette ki: — Miféle buta verset akarsz belémtömnií Az egykor rettegett és népbálványnak indult. császárokkal parolázó hatalmas egyéniség halálának 111-ik évfordulóján igy mondott Ítéletet a székely diktátor fölött egy tiz esztendős gyermek. <•*<' ■* , . Más helyen misztikus hőst és félistent csináltak volna belőle... . Nyirö József. Összejátszott az adófőnök a mértékhitelesítő főnökével, hogy eltüntessék a kirabolt adóhivatal pénzét A vizsgálóbíró letartóztatta Dumitrescu Dumitrul, a Csíkszeredái mértékhlteíesftési bívata! főnökét (Csíkszereda, augusztus 22.) A Keleti Újság megírta, hogy Partu Nieolae volt ditrói perceptor a kezelése alatt levő közadópénzeket 361 443 lejt olyan trükkel lopta ki a kasszából, mintha az adóhivatal helyiségét és a pénzszekrényt is ismeretlen tettesek álkulecsal kinyitották volna, megírta azt is, hogy Partu későbben a vizsgálat során beismerte, hogy a lopást ő hajtotta végre, azonban arra vonatkozólag, hogy a lopott pénzt hová rejtette el, minden felvilágosítást megtagadott, úgyhogy a ditrói csendőrség és a Bukarestből direkt erre a célra a központi szigurancától kért három detektív sem tudott semmi eredményt elérni, egyszóval még ma sem lehet tudni, hová tette Partu a pénzt. A holtpontra jutott nyomozás ujrafelvéte- lére a csendőrparancsnokság Berar János ká- szonaltizi csendörőrmestert delegálta, akinek sikerült is a helyszínre, Ditróba kiszállása után már az első nap olyan szenzációs nyomokat találni, amelyek a további nyomozásnak az ellopott pénzösszeg előkeritését illetőleg, egészen uj irányt adtak és valószinüsitik azt a feltevést, hogy Pertunak a lopás elkövetésénél társa is volt. Ugyanis Blau Lázárné'és Goga Vasile ditrói lakósok jelentkeztek az őrmesternél és egybehangzóan előadták, hogy a kassza kirabolását megelőző este .tehát julius 25-én, Partu, Dumitrescu Dumitru Csíkszeredái mértékhitelesítő hivatali főnökkel sétált az uccán bizalmas karonfogással és gyanús sugdosózásuk feltűnt a járókelőidnek, akik már akkor suttogtak arról, hogy az adóhivatal körül nincs minden a legnagyobb rendben, különösen azóta, amióta Medve Józsefet annak éléről eltávolították. Másnap aztán reggel kirabolva találták a kasszát, illetve Partu megjátszotta a betörési komédiát. A vizsgálatot vezető őrmester ebből azt következteti, hogy Dumitrescunak is része lehet a lopásban és a vizsgálóbírónak bejelentette gyanúját, aki ma hallgatta ki a tanukat, akik megmaradtak amellett, hogy Partu a lopás előtti este Dumitreşcuval együtt tárgyalt az uccán és ezt szemébe is megmondották Dumitrescunak. Dumitrescu tagadja, hogy ő e kérdéses időben Ditrőn lett volna és igy találkozhatott volna Partuval, azonban elfogadható alibit igazolni nem tud s az ellene szóló tanúvallomások, valamint zavaros viselkedéséből a vizsgálóbiró arra következtet, hogy bűnrészes a lopás elkövetésében és nincs kizárva, hogy a lopott pénzt Partu az őrizetére bizta és ő dugta el eddig még ismeretlen helyre, s ezért Dumitrescut letartóztat iíili iAe.eeAP.rnj-u-ltu-.j-.ru-unn_r_r Pa!Qi orvos. Zola legmélyebb, lesmageradifóbb emberaSakja. 436 oldal. Régi ár 143, most 85 lei Lepagenál, Kvár. Utánvéttel, vagy előre fizetve (bélyegben küldje) portómentesen. — Kérje az olcsó könyvek jegyzékét Lepageíól.
