Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-19 / 186. szám

1 érrí 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej* egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. képviselői búd api V. V' • TAXA POŞTALA FLA­CIöj’KoIozs vár, 1931 acgasztus 19 Szßtdä MAGYARPÁRTI LAP izeraesztoseg és kiadóhivatiű: Piaţa Unirii (Főtér), 4. Telefon : 5-08, 6-04. XIV. évfolyam 186»ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYAKORSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéit# 15 pengő. R banbborldtozások megszünte­tését követő napon Budapesten a betéíbete vők voltak többségben fl magyar közönség nagş bizalommal viseltetik az aranv? pengő iránt — fl kormány újabb intézkedéseket ád ki az államháztartás egyensúlyának helyreállítására AZ ARANYPENGŐ A magyar kormánynak a pénzügyi helyzetet szanáló intézkedései között nyil­vánvalóan szellemes tervet valósit meg az arany pengő számítás bevezetése. — Mindenki előtt tudott dolog, hogy az arany pengő számítást nem a devizahelyzet tet­te szükségessé, — mert azt közvetlen veszedelem pem fenyegette, — mint inkább az a tény, hogy egyszer s mindenkorra megnyugtassák a ^bete­vőt, hogy betéteit a pengő értékének csökkené­sétől semmi esetre sem kell tartania. Helyesen mutatott rá Korányi Frigyes báró a pénzinté­zeti központ elnöke, hogy a tömegtől nem lehet kívánni, hogy nehéz valutakérdésekben tiszta ítéletet alkothasson magának. A közönség azt akarja, hogy az a betét, amelyet bevisz a bank­ba, minden körülmények között szilárd legyen. Természetesen Magyarországon, ha a betéteket arany pengőnek jelentették ki, akkor egy ké­sőbbi időpontban minden más tartozást és köve telést is az arany pengő alapon kell rendezni. Ez az ötlet élénkítette a magyar betétforgalmat és ennek bizonysága, hogy a bankkorlátozásokat követő napon azok voltak többségben, akik újabb betéteket hoztak, nem pedig, akik a beté­teket kivették. A magyar pénzpiac megélénkülése természe­tesen az aranypongö számítás bevezetése nélkül is bekövetkezett volna, hiszen az ötmillió fontos kölcsönt aláirták, újabb kétmillió font kölcsön felvételére a tárgyalásokat megkezdték, a két­százmillió pengős valutalctét akció is serényen folyik, eredménnyel zárultak a magyar-román kereskedelmi tárgyalások, megkezdődtek a ma- gyar-cseh kereskedelmi tárgyalások is és a kor­mányzat újabb kétszázmillió pengős megtakarí­tást tervez az államháztartásban. A négy ki­adott hitelvédelmi kormányrendelkezés újabb ugyancsak a hitelvédelmet célzó kormányrendéi kezesek látnak rövidesen napvilágot, egyszó­val: a magyar kormány nemcsak ura a pilla­natnyi helyzetnek, de okos számítással, belső önfegyelmezettséggel meg akarja óvni magát olyan meglepetésektől, amelyek kisérő jelensé gei az általános világgazdasági helyzetnek. És most megint Korányi Frigyest kell idéznünk, aki azt mondotta, hogy: nem szabad optimiszti kusan elbizakodnunk, ehelyett komoly magába szállásra van szüksége az országnak, nagyobb önfegyelemre, Nos, az önfegyelem jegyében zaj­lottak le Magyarország kritikus hetei és az ön­fegyelem jegyében kezdődik meg a normális pénzforgalomra való visszatérésnek uj korszaka is. És amikor a magyar közönség bizalma visz- szaállott a bankbetétek iránt és meg van a biz­tositéka is arra, hogy nem kell állandó félelem­mel lenni a pengőnek külföldi viszonylatban való diszázsiójáért, konstatálni lehet, hogy az országot sújtó nehéz gazdasági jelenségek már is elmúltak, a bajok, a gyógyulás útjára léptek Mert letagadhatatlanul azok az aranyrudak. amelyek egy ország jegybankjának pincéiben fekszenek, fedezetei az ország gazdasági erejé­nek és hitelképességének, de az igazi fedezetet a közönség bizalma, a saját maga erejébe vetett hit adják meg. Ezt az erkölcsi fedezetet most visszakapta, vagy még helyesebben szilárd ala­pokra fektették a magyar pénzügyek intézői. És ha az államháztartás egyensúlyát célzó radiká­lis takarékossági rendszabályok, amelyeket a kormány tervbe vett, nem maradnak el, ha a mostani előintézkedéseket követni fogják a szé- leskeretü, állandó jellegű intézkedések, úgy Ma­gyarország utána tudja csinálni Németország­nak a maga csodáját, hogy a gazdasági élet oly rettenetes tornádói között is hozzá tudott látni gazdasági életének a reálitásokhoz alkalmazott átszervezéséhez és törékeny faanyag helyett idő­álló betonból építette ki a maga zsilipjeit. (Budapest, augusztus 17.) A magyar kor­mány ismert rendelete értelmében, hétfőn reg­gel felszabadultak Magyarországon a bankbe­tétek. A nap nyugodtan telt el, a bankokban mondhatni teljesen normális volt a forgalom. A közönség csak igen kis mértékben élt a betét- kivevési lehetőséggel és a nap mérlege szerint í ’ ább a beté'be- tevők voltak A közönség látható bizakodással fogadta a kor­mány azon rendeletéit, melyek a gazdasági éle­tet régi kerékvágásba vannak hivatva átte­relni. Ennek bizonyságaképpen nem is hétfőn, de már a mult hét utolsó napjaiban meg­kezdődött a betéteknek a pénzintézetek­hez való visszaözönlése, mely a mai na­pon még erőteljesebben folytatódott, ami élénken bizonyítja, hogy a publi­kum az aranypengővel szemben nagy bizalommal viseltetik. Nagyban hozzájárult a nyugalom visszatérésé­hez az a körülmény, hogy az 5 millió angol font összegű kincstárjegyek elhelyezése — amint ezt már korábban is közöltük — végleges befeje­zést nyert. Ezen kincstárjegyekből a budapesti pénzintézetek 1.5 millió font értékű trancht vet­tek át a következő részesedési arányban: 13.5% Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 12% Pesti Hazai Első Takarékpénztár és Hazai Bank együttesen. 10% Angol-Magyar Bank Rt. 8% Magyar Általános Hitelbank. 8% Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank. 7% Magyar Általános Takarékpénztár. 5.5% Magyar Országos Központi Takarék- pénztár. 5.5% Magyar-Olasz Bank. 30.5% 22 kisebb intézet. Hétfőn délelőtt különben megalakult Buda­pesten a Garancia Bank és a Magyar Nemzeti Bank devizabizottsága is megkezdte munkáját. A devizabizottságnak csak véleményezési jog­köre van. Az aranypengő bevezetését az egész ország­ban nagy nyugalommal vették tudomásul. A magyar közvéleményben mind erősebb lesz az a követelés, hogy mindazok, akik a piaci válságot a maguk részére anyagi előnyök szerzésére használták fel, tegyenek közzé deklarációt ar­ról, hogy az áremeléseket újból megszüntetik, így az egész országban türelmetlenül várják azt, hogy a textilgyárak azonnal szüntessék meg a néhány nappal előbb bevezetett tizenötszázalékos áremelést. Hirek szerint akkor, ha ez nem következik be, a kereskedelemügyi miniszter retorzióként meg fogja szüntetni a textiláruk vámvédelmét. Az utóbb kiadott négy rendeletet hirek sze­rint rövidesen újabb intézkedések fogják követni, ame­lyek szintén az államháztartás egyensú­lyának helyreállítását célozzák. A magyar kormány eltökélt szándéka az, hogy a költségvetést 150—200 millió pengővel leszál­lítja. Pesthy Pál rosszul lett a harminc* hármasbizottság ülésén (Budapest,'augusztus 17 ) A harminchármas­bizottság ülésén elnöklő Pesthy Pál délelőtt az elnöki székben váratlanul rosszul lett s eszmé­letét vesztve lefordult a székről. Az orvosok megállapították, hogy Pesthy Pálnak, aki nem­régen veseoperáción esett keresztül, e mai rosz- szulléte mulótermészetü. A beteg már jobban is van. A bizottság ülését a déli órákban megszakí­tották s este tovább folytatták. Megkezdődtek a cseh-magyar tárgyalások. Budapestről jelentik: A cseh-magyar keres­kedelmi tárgyalások hétfőn délelőtt a lillafü­redi Palota-szállodában megkezdődtek. Magyar kereskedelmi körökben optimisztikusan ítélik meg a helyzetet és feltétlen megegyezést re­mélnek. (London, augusztus 17.) A Financial News jelentése szerint a további kétmillió fontos ma­gyar kölcsön kibocsátására irányuló tárgyalá­sok az amerikai bankkörökkel kedvezően ha­ladnak. SzeszmonopóHum és költ­ségvetési reformok (Bukarest, augusztus 17.) A Lupta a kor­mány őszi gazdasági terveiről ir cikket. Arge- toianu szinajai nyaralása alatt két törvényja­vaslaton dolgozott, a jövő évi költségvetésen és a szeszmonopóíium javaslatán. Az 1932 évi költ­ségvetésben kormánykörök véleménye szerint a jelenlegihez képest mintegy másfélmilliárdos megtakarítást lehet remélni. Argetoianu két részre óhajtja egyébként osztani az egész büd­zsét, az egyik a rendes, a másik a rendkívüli kiadások és bevételek cimét viselné. Az ellenzéki pártok, még a liberálisok is ellene vannak ennek a költségvetési újításnak. A szeszmonopólium javaslata még nem kristályosodott ki teljesen. Az eddigi tervek szerint meg fogják állapítani az évi termelés maximumát s különösen a szeszkivitelt óhajtják előmozdítani. Felvetődött a cukormoncpólium kérdése is, ennek a bevetéséről azonban a Lupta szerint egyelőre a kormány lemondott, ellenben törvény utján fogja szabályozni a cukorgyárak és a répatermelők közötti kapcsolatokat, és ebből a célból augusztus végére az érdekelteket Bukarestbe fogja összehívni.

Next

/
Thumbnails
Contents