Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-15 / 184. szám

IMtU*HHn!?*3 O XIV. ÉVF. 18i. SZÁM. fGujtrwWsjßi mmm—mm* úmammmmnmmmmmmmmm íiwiiiíriftiiiiiuiiirjraiHinmnBDüiHinniuitiiiiiiinfiBuimnnmiininiininiimfHmBmmnnniíHin s I MODERN ESRÉ6I SZELLEMI NBDVSÖGOH halhatatlan müveit olvas­hatja naponként minimá­lis kölcsöndijért a sok ezer cserekot,eltel rendelkező és a legkényesebb igényeket is kielég Hő magyar, német. ro.mán és francia nyelvű 9NTE mm KÖIX'SÖ\KÖ\Y VTÁ RB41V SŢR. NICOLAE JORGA(v. JÓKAI UCCA)5. | Előfizetés (havonta 30 miire, na­ponkénti cserével) .....................60 lei | Keleti Újság olvasói részére ... 40 lei | IlllílHliliinillililiilllCailHiillUHIlWWIHiUCSiiMRiHHtCliiUiXHtKSMiilillUNUMiHmitiUlMmimilKiÜiilT Erdélyi Leszámítoló r és Pénzváltóbank Részvénytársaság a Kolozsvár, Piaţa Unirii (Főtér) 29. Bánffy palota. 1 Foglalkozik a banküzlet összes ágaival >>®<< Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra 1. b. bekebelezés mellett Kolozsvári Takarékpénztár és Hitel­bank Részvénytársaság (. luj-Kolozsvár, P. Unirii ív. Mátyás király tér) 7. Betéteket előnyös kaptat mellett fogad el és rend­szerint felmondás nélkül fizet vissza. Olcsó kölcsönöket nyújt I1ÓH.IAI: Dej, Dieiosânmărfin, Alba-Iulia, Târgu-Mureş, Oradea és Timişoara. (Dés, Hipsöszentmárton, Gyulafehérvár, Marosvá­sárhely, Nagyvárad és Temesvár). ^145 millióiéi. 4, t,I.! tLT Hl j Zi ri l: Torda-aranyos Vármegyei Takarékpénztár it. Turda-Toiţja. Al-óleltérvármegyei Gazdasági JEdE" és ta­karékpénztár ti Aiud-Nagyenyed, Udvar- jielyinegyei Takarékpénztár rt. Odorlfpiu- Szp-kely udvarhely, ŰpRlür-Székely keresztül’, Szászrégen Vidéki Takarék és Hite! rt. Reg- hiiaSzászrégen, Népbank rt huedi i-Bánffy- liunyaö, Szamosujvári Hitelbank rt- Gherla- SzgiuQsyjvár. Minden bankügyletei legelőnyösebben vagei- — Üruraatárai a vasul melleit. Argetoianu államkapitálizmusa Argetoianu pénzügyminiszter pár nappal ezelőtt előadást tartott Valeui de Munteban, amelynek alapgondolata szerint a mai válságot csak abban az esetben lehet megoldani, ha az állam az egész gazdasági élet vezetését és irá­nyítását kezébe veszi. Hivatkozott arra, hogy a kapitalista, termelés mai fprtpája korrek­ciókra szorul és bár az egyéni felelősség és az egyéni iuieiativa elvét teljes egészében ma­gáévá teszi, a kivezető utat azonban ez állam ellenőrző szerepének kibővítésétől várja. Hivat­kozik továbbá a legutóbbi német gazdasági ese­ményekre is, ahol a nagy bankok majoritásá­nak megszervezése és a betétek garantálása révén szintén irányító szerepet vállalt az állam a magángazdaság felett- Argetoianu azon­ban npm elégszik rpeg ennyivel, a magángaz­daság teljes irányítását állami feladatnak te­kinti, amit úgy akar megvalósítani, hogy az államot minden egyes vállalat társtulajdono­sává óhajtja tépni. Az állam, mint minden egyes vállalkozás részbeni tulajdonosa oly tervszerű gazdálkodást tudna szerinte kifejteni, amely a m pin ál többet és jobbat tudna termelni s igv a többtermelés eredményeiből a társada­lom minden egyes tagjának töb jutna, mint ma. Argetoianu elgondolása a célkitűzés szem­pontjából teljesen megegyezik Manoilescu volt miniszter tervével, aki ugyanezt a célt az össz- vállalatoknak kényszerszindikátusokba való tömörítésével akarta elérni. Ugyanazok az okok, amelyek Manoilescu kényszerszindikál izmusát lehetetlenné tették, fokozottabb mértékben állanak fenn Argetoianu tervezetével szemben is. E lap hasábjain több­ször kifejtettük, hogy az állami beavatkozásnak olyan elgondolása, amely az egyéni felelősséget háttérbe szorítja, amely az egyéni szorgalmat és munkakedvet illuzóriussá teszi, teljesen ellen­kezik a mai gazdasági rend alaptörvényeivel, ennélfogva semmiesetre sem fogja a kitűzött célt elérni, hanem ellenkezőleg a mainál sokkal rosszabb feltételeket teremt a termelő munka számára. Számtalan gyakorlati példa bizonyítja, hogy az állami üzemek rentabilitása és kapa­citása a magángazdaságokét alig közeliti meg. Elképzelhetetlen tehát, hogy ép nálunk, ahol az állami üzemek csak akkor váltak rentábili­sakká, amikor külföldi tőkecsoportok bérletébe kerültek, az egész ország termelésének államo­sításától várjunk a mainál jobb eredményt. A német, példa egyáltalában nem talál az adott esetben. Németország nagyobb bajok el­kerülése végett állami segítséggel old meg át­menetileg oly nehézségeket, amelyek különben még nagyobb bajoknak lennének okozói azonban a német államférfiaknak eszük ágába se jut a termelés gúzsbakötése. Valószínűnek tartjuk, hogy a mostani nehézségek elmúltával a német állam ismét teljesen a magángazdaság kezébe adja vissza a most államosított üzemeket is. Igenis, az államnak fontos szerepe vau a gazdasági élet bajainak szanálása körül. Hoz­zon jó törvényeket, gondoskodjék jó és célra­vezető vámpolitikáról, vigyázzon az élet és vagyonbiztonságra, őrködjék a valuta szilárd­sága és jósága felett, go'ndoskodjék arról, hogy a forgalom megfelelő mennyiségű fizető esz­közzel legyen ellátva. Amiről például ép nap­jainkban tárgyalnak ugyan, de már az is baj, hogy még csak most kezdenek hozzá a tárgyalá­sokhoz, holott már régen segíteni kellett volna azon a bajon, ami abból származik, hogy az állam nem tudja közgazdasági életünket ele­gendő mennyiségű fizető eszközzel ellátni. Ho­lott ezen a bajon az államhatalomnak igazán módjában lenne segíteni, De, ha az államha­talom ezt az egy államik felügyelet és vezetés alatt álló üzemét seuFmpja a kellő körültekin­téssel vezetni, hogyan tudná az összes romániai üzemek gondját magára venni és hogyan tudná mindezeket eredményesen, hasznothajtóan vezetni ? Hagyjuk tehát ezeket a. terveket ott, ahol helyük van: az utópiák birodalmában. (-) Megkötötték a román-magyar és román-görög kereskedelmi szerződést Megírta a Keleti ŢJjsâg, hogy a magyar- román kereskedelmi szerződést szerdán aláírták. A magyar-román szerződés jelentősebb pontjai szerint megegyezés jött létre a magyar- országi állatiraport és tranzit kérdéssel kapcso­latban. Ezenkívül a Magyarországra exportált rqmánaiai fatermékek beviteli diját, a 1Ö0 kg.- kénti 50 centimes aranyat barpiincötve csökken­tették. Ugyanakkor kölcsönösen a legtöbb ked­vezmény érvényesítését, is garantálták. A gaz­dasági egyezméby nagyobb piacot biztosit a romániai fának­Ezzel szemben Románia a következő keres­kedelmi vonatkozású kedvezipépyt biztosította Magyarországnak: Az ipari termékek és igy elsősorban a lámpák és csillárok behozatali taxáit lényegesen csökkentették. A szerződés lehetővé teszi, hogy a magyar kormány a ro­mániai magyarlakta területeken uj konzulátu­sokat állítson fel. Á kereskedelmi egyezményeket Szíriájában írták alá. Magyarországot Nicki Alfréd meg­hatalmazott miniszter, Romániát Grigorcea bu­dapesti követ, E. Marian, G. Caramfil és C. Mâtăsaru képviselték. A görög-román kereskedelmi tárgyalásokat Văleni de munteban szintén befejezték. Görög­országnak Romániából importált árucikkei kö­zül redukálták a gabonatermékek, benzin, állat, fa és petróleumtermékek beviteli illetékeit. Ezenkívül rendezték a romániai görög és görög- országi ropnán alattvalók helyzetét, továbbá a háborúval kapcsolatos még eddig függő kérdé­seket is. Az egyezmény október 1-én lép életbe és azután mindkét ország parlamentje rati­fikálja. Három kolozsvári képyszcregyezség. A ko­lozsvári törvényszék bárom kolozsvári cég kényszeregyezségét tárgyalta a tegnap. Weiss Szigfried Wesselényi uccai divatárukereskedo ügyében még nem hozott határozatot. Wein­stein és Friedmann Ferencz József úti papirke- reskedők s nyomdatulajdonosok 2 millió passzí­vájukat 60%-ban egy év alatt, Barabás és Tár­sa rövidárnkereskedők U/2 milliós adósságukat 60%-ban két év alatt kötelesek megfizetni. * Megjelent az uj nyugdíjtörvények ma­gyar fordítása. Ara 20 lej. Vidékre portóval 80 lej. Megrendelhető Dr. Mandel Fordító Irodá- bau Cluj, Str. Memorandului 12. K iadó két szoba, konyha, mellékhelyi­ségekkel azonnal és 3 szoba, konyha, fürdőszo­bás modern lakás októ­ber 1-re. — Érdeklődni Simon M. Lajos szabó üzletében, Jókai u. 11. 4 ssQ§a, cselédszoba, fürdőszoba stb.lakás azonnal is elfoglalható a Minerva Biztositó palo­tájában. Heg- Kepdjuagd 37 sz. 111. emelet­-------------------------a E ladó egy <>l holdas tanya épületekké]. Kelemen József, Sincui. judeţul Murc.ş-Miipos megye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents