Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-15 / 184. szám
X/F. ÉVF. 184. SZÁM. fGut/nmufc Biinös-e Barabás János Mit hozhat fel a vád és mit hozhat fel a védelem Barabás ellen és mellett?-A gyergyóalfalvi rejtély a logika és objektivitás tükrében (Gyergyószentnliklós, augusztus 13.) Két cikkünkben elmondottuk, hogyan folyt le dr. Barabás János gyergyóalfalvi ügyvédnek gyilkosságban való bünrészesség miatti letartóztatása és hogy körülbelül mit tartalmaznak az ellene emelt vádak. A vádakat csak elsoroltuk, anélkül, hogy kritika tárgyává tettük volna őket. Mai cikkünk tárgya a kérdésnek két oldalról való megvilágítása: lehet-e a vádaknak hitelt adni, mennyiben támaszkodhatik rájuk majd az ügyész és mit felelhet rá a védelem. A vád támaszpontjai. Ungváry András vallomása, amely Barabási azzal vádolja, hogy a gyilkosság reggelén, amikor még a nyomozó hatóságok mit sem tudtak a tettesek kilétéről, üzent Ambrus Lajosnak ó» Pál Ménesnek: „Nincs semmi nyom, ha le találnák is tartóztatni, csak tagadni, a végtelen- tágig“ E vallomás a vádat kétségtelen bizonyítaná. ha százszázalékban hitelt lehetne adni. Azonban még a vádnak, amelyről megszoktuk, hogy mindig egyoldalúan állítja a bűnösséget, még ott is, ahol talán nincsen, még a legelfogultabb ügyésznek sem-szabad készpénznek venni ezt a vallomást. Hiszen Ungváry saját kijelentése szerint azért ment Csíkszeredába, hogy Barabás ellen sikkasztás miatt bűnvádi feljelentést tegyen, tehát igen rossz viszonyban voltak. Azonkívül olyan vallomás, amely úgy kezdődik „együtt gazemberkedtünk“, feltétlen óvatossággal kezelendő, ha az ügyész nem akarja magát esetleg csúnya blnmázsnak kitenni. Ungváry vallomására tehát a vád, ismételjük, bármilyen ügyészi szemüvegen keresztül nézve is. csak annyiban építhet, amennyiben azt más, kevésbé érdekelt tanuk is megerősítik. Nem foglalkozunk itt az egyéb dolgokkal, amelyeket Ungváry Barabásról állít, csak a gyilkosságra felbujtásra vonatkozóakkal. Erre vonatkozó állítását pedig komoly vizsgálat tárgyává mindennek ellenére azért kell tennünk, mert veszedelmesen egybevág a tettesek és a tettesek hozzátartozóinak vallomásával. Tncze Endre tanú nyilatkozata az önként tanúnak jelentkező Ungváry vallomását erősen alátámasztja. Erősen alátámasztja a vádat Barabás viselkedése a kihallgatás előtt és alatt. A vesztegetési kísérlet. Mi oka van egy ártatlan embernek, fogja kérdezni az ügyész, hogy egy tanút eltávolitson, a mindenáronvaló hallgatásra bírjon. Mi oka van arra, hogy letagadja az adott ötszáz lejt, ha csakugyan nem vesztegetésre adta s miért ismeri el később, amikor a fültanuk rábizonyítják: „Hát hogyne adtam volna, ha kérte“, — anélkül, hogy meg tudná magyarázni, miért olyan természetes, hogy teljesíti a kérést. Mi az oka. hogy Barabás számolt a letartóztatás eshetőségével akkor, amikor más még komolyan nem gondolt rá? Hogy egy nappal előbb már átadta Weinberger jegyzőnek a községi pénztárt, részletes intézkedéseket tett arra az esetre, ha ott talál maradni. Ha a gyilkosokkal csak becsületes összeköttetései voltak, miért tagadta, hogy egyáltalán beszélt volna velük valaha. Miért az állandó ellenmondás vallomásában, folytonos változtatások, zavar, visszavonás sok, újra beismerés? És még sokkal gyanusabb megelőző viselkedése. A merénylet napján háza, az A véd ház tőszomszédja, egy kapu választja el tőle, reggel majdnem kilenc óráig zárva marad. Gyergyó- szentmiklóson, Alfalutói hét kilométernyi távolságra, a város háromnegyedrésze már reggel hétkor tudott a gyilkos merényletről. Alfáin már hajnalban fel volt lármázva. Az összes szomszédok felébredtek, csak Barabásék aludtak SPANYOL NYELVTANOK ÉS SZÓTÁRAK Lingua kéziszótárak Magyar—Spanyol és Spanyol—Magyar egybekötve..................... ... . . 272 lei Schenk : Spanyol zsebnyelvtan lüzve ... 68 lei kötve.............. 95 lei Schidiof: Az „1000 szó" módszere 272 lei Utánvéttel, vagy elórefizetve pcrtomentesen I C"S^l!lfîS!'*ná, Kérje a nyeiv és szótár HUt Kvár. könyvek jegyzékét.— az igazak álmát, az egész háznép, cseléd, szolga, mindenki, majdnem kilencig. Az a védekezése, hogy tüzértiszt volt és a háborúban úgy hozzászokott a dörrenésekhez, hogy attól ugyan ő fel nem ébred — ezt mondta védekezésül, egyszer, társaságban — több mint nevetséges. Hogy nem mert résztvenni meggyilkolt kollégája temetésén, ugyancsak olyan momentum, amelyiknek magában véve súlya nincsen, de a többivei együtt terhére billenti a ‘mérleget. Ezeken az alapokon a vád a kérdés mai állása mellett feltétlen bűnösségre következtethet. Mit felelhet erre a védelem? Ungváry vallomásáról a vád képviselőjének is el kell ismernie, .hogy nem bizonyíték. Ha tényleg üzent is Barabás, még ez sem bizonyítja mógdönthetetlenül, hogy része van a gyilkosság előkészítésében, hátha véletlenül tudta meg s csak annyiban hibás, hogy nem akadályozta meg a dolgot, vagy véletlenül meghallva egykét elejtett szót a gyilkosoktól, amit pedig nem vett akkor komolyan, hiszen maga a meggyilkolt is kapott fenyegető levelet s nem törődött vele — esetleg csak következtette, hátha ezek voltak, sajnálta őket és ezért üzent nekik, hogy, legyenek résen. Ez semmi esetre sem szép eljárás, de nem büntethető. Azonkívül nem tartható kizártnak az sem, hogy előzetes megbeszélés alapján vallották ugyanazt a gyilkosok is, Ungváry is. Lehetett a bombavetöknek az a tervük is, hogy miután egyik ügyvédet meggyilkolták bombával, a másikat elteszik láb alól azzal, hogy belekeverik a gyilkosság gyanújába. Ez esetben azonban természetesen Ungvárynak kellett volna előzetes tudomással bírnia a készülő merényletről. Furcsa viselkedése, ellenmondásai, hogy nem válaszol mindig igazat a vizsgálóbiró kérdéseire, zavarának, félelmének tudható be. Ki érezné magát kényelmesen akkor, amikor ilyen szörnyű gyilkosság értelmi szerzőségét tulajdonítják neki. bár ártatlanul. És mindenki igyekeznék bombavető gyilkosokkal való korábbi is- meretségére lehetőleg nem visszaemlékezni. A vesztegetési história abszolút bizonyitéS egyetlen dologra: hogy Barabás a kihallgatás délelőttjén, a szembesítések tortúrájában, tökéletesen elveszítette a fejét. Gondoljuk meg a helyzetet: ha ártatlanul vádolják, akkor is megér neki ötszáz lejt, meg egy Ígéretet, ha pillanatra kiszabadul a rettenetes kutyaszorítóból, ha pár napi gondolkozás! időt nyer, hogyan védekezzék a rettenetes vád ellen, amelyet, még hozzá meg kell vallani, igen ügyesen kerítenek a nyaka köré. Azelőtti viselkedése, ellenmondásai, mindenféle betudható félelmének, az alaptalan vád következményeitől való rettegésének, Ezek szerint Barabás ártatlan áldozat  körülbelül objektív mai konklúzió Megjegyeztük a címben, hogy az álláspont körülbelüli és mai. Hiszen az ügy még tisztázatlan, a vizsgálóbíró sem láthat tisztán, még kevésbé kívülálló emberek, akik a vizsgálat aktáját egyelőre nem ismerhetik. Mai, mert ahogyan Barabás letartóztatása a vizsgálat képét egy csapásra gyökeresen megváltoztatta, úgy változtathatja meg holnap vagy holnapután egy másik, ma még előre nem látható körülmény. Amit tehát itt mondunk, az pillanatnyi helyzet megítélése és semmiesetre sem pontos és végleges dolog. Ungváry állításaiból a gyilkosság utáni üzenetet lehet óvatossággal elfogadni. Súlyosan terhelő körülmény, de a bűnösségnek nem abszolút bizonyítéka. A vesztegetési kísérlet, ellenmondásokj zavar, mind nagyon gyanús körülmények, amelyek azonban Barabásnak a gyilkosságban való aktiv vagy felbujtói szerepét még mindig nem bizonyítják. Bünös-e tehát Barabás a gyilkosságban? Ha a kérdést úgy tesszük fel: vétkes, hibás-e Barabás, feltétlen igennel kell felelnünk. Hibás. A gyilkosság elkövetéséhez hozzájárult azzal, hogy kartársa ellen elégedetlenséget szított, őt gyakorta úgy állította be, mint Alfáin boldogulásának egyik akadályát. Ezzel indirekt okvetlenül előmozdította a merénylet tervének kialakulását, egyik tényezője azoknak az okoknak, amelyeknek eredménye Ávéd János rettenetes halála. Bünös-e? Tudott-e róla előre, akarta-e, hog$ Ávéd János szörnyű halállal meghaljon, tett-e, mondott-e olyant, ami miatt bűnvádi felelősségibe vonható — ezekre a kérdésekre ma még korai feleletet várni. Kétségtelen, hogy Barabás ügye az utóbbi idők legizgatóbban érdekes bűnügyi problémájává nőheti ki magát,; , —o— I , . . ... A meggyilkolt páter megjelenik a kolostorban . # • A papi ruhába öltözött olasz szélhámost hat évi börtönre Ítélték (Milano, augusztus 12.) A lancianói törvényszék egy hétig tartó tárgyalás után, amely bővelkedett drámai fordulatokban, hatévi börtönbüntetésre ítélte Bői Antoniót, akit az olasz lapok a „legügyesebb olasz szélhámos“ címmel tüntettek ki. Boi Antonio valóban a legvakmerőbb, szinte hihetetlen szélhámosságokat követte el. Kalandos pályafutását 1914-ben kezdte meg, amikor otthagyta első feleségét és annak barátnőjével, egy gazdag gyáros feleségével megszökött. Közben elfelejtett katonai szolgálatra jelentkezni s ezért a Nisida szigetre száműzték. Később amnesztia folytán ismét visszatérhetett Olaszországba, Ettől kezdve Bői reverendát öltött s igy követte el csalásait. Róma közelében egy kolostorban jelentkezett, ahol Pietro da Monti páter néven mutatkozott be s előadta, hogy ő az a katolikus misszionárius, akiről általában azt hitték, hogy a kannibálok meggyilkolták. A halottnak hitt, hősies magatartásáról ismert misszionáriust a }\o!ostorban nagy szeretettel fogadták, több hónapot töltött a kolostorban, amikor végre megjelent a valódi misszionárius édesapja, hogy halottnak Iliit fiát karjaiba zárja. A kínos leleplezés vége az lett, hogy Bői Antoniót kétévi börtönnel büntették. Kiszabadulása után kisebb szélhámosságokat követett el, egy szép napon azután Ter- ranova városban tiint fel. ahol Passogieri Carlo professzornak adta ki magát és sikerült egy Loricchio Anna nevű gazdag hölgy kegyeibe férkőznie, akit elvett feleségül. A házasságból két gyermek született. Az álprofesszor nem nyugodott és váratlanul eltűnt. Ugyanekkor eltűnt a szomszéd villából egy feltűnően szép fiatal lány is. Mint később kiderült, Bői szöktette nteg. Néhány hét múlva a szélhámos Vasto abruzzói városkában tiint fel papi talárban. Benevent piipöknek adta ki magát, aki unokahugával utazik. Vasto városában nagy tisztelettel fogadták; az álpüspök misét mondott, körmeneteket vezetett, sőt mint állítólagos orvos, betegeket is kezelt, főleg nőket. Mikor már forró volt a talaj, Vastoból is eltűnt. Egy környékbeli községben telepedett le s egy ottani gazdag ember rokon,szenvét sikerült megnyernie, aki buzgó katolikus volt, Prelátusnak adta ki magát, aki a tábornoki kalapra pályázik s egy pár nagyon szép hetet töltött a dúsgazdag földbirtokos pompás villájában. Vakmerőségében odáig ment, hogy megjelent a község templomában püspöki süveggel a fején, s a pásztorbottal a kezében. Nagymjsét tartott papisegéd- lettel, a lelkészeknek azonban feltűnt, hogy a „püspök“ nem tartja be a rítust. Az istentisztelet után a helybeli lelkészek Öenevet városából információkat kértek a különös püspökről. Mire a válasz megérkezett, Bői megszökött, néhány hét múlva azonban egy másik abruzzói városban elfogták. A törvényszék csalás é3 bigámia miatt mondta ki bűnösnek Bői Antoniót s ezért 6 évi börtönre Ítélte öt.