Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-15 / 184. szám

Ivfe) BIT TtTS&íib&XÜL'fEiZ TITA. IN NUMERAR Wo. 24256—927. C/trj-KoIozs váz, 1931 augusztus 15 SzODlhät X évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évTe 300 lek egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. I—■■■■hl—HU'NÉ I ■ ■■! HIÚ HM ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér)' 11 Telefon : 5-08, 6~Ö4. XIV. évfolyam lS4-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYAKOR3ZAGON í X éyre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Reményteljes hibontsbozás felé vezetnek o román és magyar pénzügyi élet szabá­lyozására irányuló uj állami intézkedések Bukarestben 3ÜkO millió alaptőkével megalakult a garancia bankárszervezet — Budapesten is garan­cia-bank alakul ötvenmillió pengő alaptőkével Magyarországon megszűntek a valutakorlátozási Intézkedések A nemzetközi gazdasági válság általában véve enyhülést mutat. Az egyes államok las­sanként kezdik felismerni, hogy csak az állam és a magángazdaságok egységes összefogása és ezenfelül a nemzetközi együttműködés kereté­nek kibővítése vezethetnek megoldáshoz. A mai nap eseményei közül bennünket Románia és Magyarország gazdasági életében történt jelen­tős lépések érdekelnek közelebbről. Magyaror­szág és Románia, báiunennyire is még csak a leglazább formában építették ki a gazdasági együttműködést, az európai gazdasági élet ter­mészetes egységében hajszáleresen érintkeznek és függenek össze egymással. Ami a romániai gazdasági élet organikus megszervezését illeti, örvendetes lépés, hogy a Banca Naţionala — bár a hivatalos kommüniké e pillanatban még nincs a kezeink között — ki­építette a bmkok védelmére és a hitelellátás biztosítására siető garancia-bankárszervezetet. Ez a garancia bank-eszme tulajdonképpen né­metországi, de szükségszerűen utánzást kellett találnia Romániában és Magyarországon is. A Banca Naţionala elképzelése szerint a garancia bank háromszázmilliós alappal fog rendelkezni és az állam segítségét olyan formában biztosíta­ná, hogy közben jár a külföldi hitelezőknél rö- vidlejáratu hitelek hosszúvá átalakítása érde­kében. Számítani kell arra, hogy az elképzelés he­lyességét a gyakorlatbavitel praktikussága is kisérni fogja. Nagyon helyesen hangsúlyozzák, hogy a garancia-alap háromszázmilliós összegét tel kell emelni szükség esetén nagyobb összegre is és a Banca Naţionala részéről olyan latitu deekat kell biztosítani neki, amelyeket a gaz­dasági helyzet átmenetileg megkövetel. A Banca Nationalanak régóta már esedékes közbelépését ki kell egészítse a gabona értékesítésének meg­felelő keresztülvitele is. Eddig még sikerült Romániában a gabonaárakat tartani és kellő óvatosság mellett meg van a mód arra is, hogy az árak a következő hónapokban is fenntartha­tok legyenek. A gazdaságilag megoldandó fel­adatok rendszerét ki kell egészítse az agrárhi­tel problémájának rendezése is. A kormánynak hibáját, hogy elköltötte a 670 millió agrár ren­deltetési pénzt, talán pótolni fogja a francia banktőkének ama elhatározása, hogy nagyobb összeggel segítségére siet Romániának. Jellem­ző tünete a francia-román agrárhitel megszer­vezésére irányuló törekvésnek, hogy Maniu Gyula vezeti a tárgyalásokat és e tényben ta­lán benne rejlik a kormányzó pártok összefogá­sának gondolata is, a gazdasági helyzet feljaví­tása tekintetében. A kellemes gazdasági tünetek közé tartozik, hogy Magyarországon is a közhangulat meg­enyhüléseképpen visszatértnek a normális hitel- gazdasághoz és augusztus 14-én túl már meg­szüntetik a korlátozó intézkedéseket. A betétek­nek és folyószámla hiteleknek arany pengő ér­tékre való átváltoztatása stabilizáló jelleggel hir -ár az a célja, hogy a betétforgalmat élén­kítse. Még nem ismerjük Wekerle pénzügymi­niszternek a harminchármas bizottsághoz be­terjesztett átfbgó szanálási javaslatának a pro­gramját, de bizonyos gazdasági törvényszerű­ségek ismétlődését és így szankcionálását lát­(Bukarest, augusztus 13.) Manoilescu, a Banca Naţionala kormányzója tegnap Szinajá- ban audienciára jelentkezett a királynál, ald- nek jelentést tett a pénzpiac legutóbbi esemé­nyeiről. Ugyancsak Szinajáha utaztak tegnap a Banca Naţionala igazgatóságának tagjai, vala­mint több nagybank képviselői és Roger Auboin a francia ellenőrző szakértő, akik Argetoianu pénzügyminiszter lakásán nagyfontosságu meg­beszélést tartottak. A megbeszélés után a pénz­ügyi szakemberek visszautaztak Bukarestbe, ahol folytatták a tanácskozást, majd éjjel 12 órakor tájékoztató kommünikét adtak át -a saj­tónak. A kommüniké szerint a Banca Naţionala a mai bankárszervezet megjavítását tartván szükségesnek, a legszélesébbkörü garanciális alapon az állam támogatásá­val, megalakítja a nagyobb romániai bankok szindikátusát. A szindikátus egy garanciális alapot létesít, amely minden pénzintézetnek rendelkezésére fog állani. Az állam támogatását nyújtja ahoz, hogy a rövidlejáratu hitelek bosszúiéjáratuakká átala­kíttassanak. A szindikátusban résztvevő ban­kok bizottságot választanak a szindikátus ügyei nek vezetésére, mig annak elnökét a Banca Na­ţionala fogja kinevezni. Újabb jelentések szerint ma össze is ült a Banca Naţionala igazgatósága. A nagyfontos­ságu ülésen Manoilescu elnökölt és résztvettek rajta az igazgatótanács tagjain kivül Roger Auboin, Victor Badulescu, továbbá a Banca Ro­mâneasca képviselője, Savescu, a Banca de Cre­dit részéről Kaufmann Oszkár, a Banca Mar- morosch igazgatója, Crăciun és Max Berco- viel is. A Lupta szerint az értekezlet eredménnyel végződött és juk abban, hogy ott is a garancia szövetség esz­méje lép előtérbe egyrészt, másrészt pedig a túlnyomóan agrárlakosság gazdasági érdekei­nek a biztosítása. És ha végül hozzávesszük, hogy a magyar-román kereskedelmi szerződést is megkötötték cs hogy a középeurópai értékek az érzékeny londoni tőzsdén szilárdan, sőt emel­kedéssel tartják magukat, azt kell hinnünk, hogy valami lépés mégis csak történik, ami ki­vezeti a középeurópai egymásrautalt államokat nehéz megpróbáltatásukból. megalakították a bankszindikátust 300 milliós garanciaalappal. Ebből az összegből 150 milliót a nagybankok je­gyeztek, 150-et a Banca Naţionala, az állam garanciájával. A pénzt a Banca Nationalaboz fizetik be és onnan fogják esetről-esetre folyó­sítani azoknak az intézeteknek a számára, ame­lyek arra rászorulnának. Szükség esetén a garanciaalapot fel fog­ják emelni. A tanácskozás foglalkozott a Berkovici Bankház inzolvenciájával is, tudomásul vette a betéte­sekkel létrejött egyezséget. Az értekezlet dél­után 2 óráig tartott és a sajtó részére nem ad­tak ki kommünikét. A gazdasági helyzet feljavítására irányuló kormánytörekvések között jelentékeny szerepet játszik a gabona értékesítésének ügye is. A kor­mány idevonatkozólag még nem találta meg az organizálás kellő módját. Az Adevărul hosszabb cikkben foglalkozik a romániai gabonapiac helyzetével. Megálla­pítja, hogy a buza ára kivitelre 28—30 ezer lej, nagyobb tehát, mint a külföldi piacokon. A kiviteli prémiummal tényleg sikerült a buza áresését megakadályozni. Egyes megyékben, igy Jalomitában és Ilfovban, ahol nagyobb a kereslet, az árak emelkedőben vannak. Belföldi fogyasztásban a buza ára 22—24 ezer lej, az árusítás kissé stagnál, aminek a fő oka a pénzhiány. Ha majd a hadsereg szükségleteinek fe- dezésére kerifl a sor, akkor a belföldi fo­gyasztásban is javulás várható. A lap kéri a kormányt, hogy a gabonaértékesi- tési törvény megfelelő végrehajtásával igyekez­zék továbbra is a mezőgazdák helyzetén segitejji, mert ezzel az egész ország gazdasági helyzetét javítja. (Folytatás a második oldalon.) A Banca Naţionala végre meg­teszi az első lépést

Next

/
Thumbnails
Contents