Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-13 / 182. szám
, sir. »ff. m wav. 9 A bukaresti Bereovici ék Co. bankrészvén^l ársaság nem nyitotta ki pénztárait A bank státusa aktiv, az erdélyi piacot nem érintik a Bercovici bank fizetési nehézségei A Bercovici L. & Co. bankház, amely részvénytársasági alapon 150 millió lejes alaptőkével dolgozik, a tegnap nem nyitotta ki pénztárait. A 70 éves bankházat Románia közgazda- sági körei a legprímább pénzintézetnek ismerték, amelynek a külföldön is elsőrangú összeköttetései voltak. Épp ezek miatt a külföldi összeköttetések miatt jutott nehézségek közé, mart a német hiteleket ki kellett elégítenie. Te kín tettel arra. hogy a bana váltóállományát jónak ismerik és a bank tulajdonosainak 70 házuk van Bukarestben, pénzügyi körökben nem látják sötétnek a bank helyzetét és azt remélik, hogy a nehézségeket rövidesen le ♦ml.ţa küzdeni. A banknak 1 milliárd 300 milliós betétállomány) van. A Bercovici banknak az erdélyi piaccal nincs semminemű közelebbi kapcsolata, igy a pénzintézet nehézségei az erdélyi bankokat egy általában nem érintik. A Banca Naţionala kom munikét tett közzé, a Bercovici bank fizetési zavaraival kapcsolatban és azt hangsúlyozza, hogy a nehézségeket azért riem lehetett elkerül ni, mert a bank tulajdonosai nem voltak haj landók egyéni garanciákat vállalni. Jonescu Siseşti főldmiveiésügyi miniszter a gazdasági válságról és a kivezető utakról lorga professzor vălenii de muntei szabad egyetemének az aktiv miniszterek is előadói, a legutóbbi előadást Ioueseu Sisesti földművelésügyi miniszter tartotta, a gazdasági válság és a megoldás lehetőségei volt előadásának címe. A mezőgazdaság válsága, nemcsak Romániának a baja — mondotta. Minden állam érzi kedvezőtlen hatását. A jelenlegi válság indító okainál kétségtelenül figyelembe kell vegyük a világháborút. Az anyagi leromlást az erkölcs inflációja követte, amely ellen azonban minden erőnkkel küzdeniink kell. Csakis akkor leszünk képesek a helyzeten javítani, hogyha az erkölcs válságát is le tudjuk küzdeni. A továbbiakban megemlíti, hogy a világtörténelem még ismert hasonló gazdasági jelenségeket. Hiszen 1870. és !)0 körül, a technikai fej lődés aranykorában szintén alázuhant a me zőgazdasági termékek ára. A jelenlegi helyzet többféle életkörülménynek a szülöttje. Amerika óriási termelő erőfeszítési, Kanada és Argentina gabonaprodukciójának lényeges emelése, a tulajdonképpeni indító oka a jelenlegi nyomom Ságnak. Romániábuu azonban speciális helyzettel találjuk magunkat szemben. Nálunk is bekövet kezeit az értek válsága. Mi azonban holdan ként kevesebbet termelünk, mint bármely más európai ország. Ezenkívül minőségileg is alul maradtunk- Jelenleg a világon egymillió va gon gabona várja uz értékesítését. Élesíti a válságot nálunk a hitelkrizis is. Az államot s annak minden polgárát, első sorban a válságból kivezető ut kell. hogy érdé kelje. -Sokan a mezőgazdasági Hitelintézet áldó sós működésétől várják a krízis megszűnését, azonban ez az intézmény a legnagyoljb eröfe szitések árán sem tudná a válságot, teljesen megszüntetni- A helyzet kulcsa az életkörülményekhez való alkalmazkodásban rejlik. Olyan terményeket kellene produkálnunk, amelyek bármikor számot tarthatnak a külföldi piacok érdeklődésére. A racionalizmus szempontjainak figyelembevételével kell folytatni a mezőgazdái kodást. Az állattenyésztés cs a gyümölcsterme lés fejlesztésével, továbbá azok termékeinek ér tőkésítésével javítani lehetne a helyzeten. Szégyen a román államra nézve, hogy Kaliforniából almát importálunk, ugyanakkor, amikor saját termésünket nem tudjuk értékesíteni. Má ramaros, Bukovina és Besszarábia letarolt erdős vidékeit gyümölcsfákkal kell beültetni. Feltétlenül szükség van a gazdasági egyesületek megalakítására. A román paraszt csak nagynehezen hajlandó belekapcsolódni az ilyen akciókba. Ök is be fogják azonban látni, hogy csak a szervezkedéssel segíthetnek önmagukon. A román mezőgazdák nélkülözik a komoly szakszerű tanácsadást, vagyis hiányzik a nevelésük. Ez a feladat nemcsak a megyei mezőgazda s agrárkamarákra bárul, hanem a tanító, a pap és a közigazgatás helyi exponensei is feltétlenül részt kell vegyenek ebben a nemes munkában. A luxus mellőzése szintén közreműködhetik a válság ellensúlyozásánál. Éppen olyan krőzusi aliirökkel rendelkezünk, mintha az anyagi jólét Parnasszusán sütkéreznénk. Az automobil, amerikai filmek, selyemruhák és a par főm elen gedhetel.len életkellékeink közé tartoznak. Valóságős gazdasági anarchiának lehet nevezni ezt a luxust. Amikor a loldmives újból házilag állítja elő ruhaneműjét, a lábbelit és egyéb szükségleteit, visszaáll a gazdasági függetlenség, amely egyet jelent a válság megszűnésével. , Közöljük a főldmiveiésügyi miniszter előadásának főbb pontjait, már csak azért is, mert ebből az előadásból megállapithatjuk, bogy a kormány mit szándékszik tenni a gazdasági válság leküzdésére, át. előadás azonban távolról sem elégítheti ki Románia népeit. Ha Románia népeinek addig kell várniok. amig az ezután eliiltelendő gyümölcsfák termést, hoznak és e fák gyümölcseinek értékesítéséből kell rendbehoznunk gazdálkodásunk nagy deficitjeit, valóban, szomorú perspektíva tárul elénk. A főldmiveiésügyi miniszter ur ama megállapítása, hgv középkori módon mindent a háziipar primitiv módszerével kell előállítanunk, szintén gyenge vigasztalás, amitől nemcsak hogy gazdasági bajaink megszűnését nem várhatjuk, hanem, ha követnők a miniszter ur utasításait, évszázadokkal esnénk vissza és még nagyobb nyomorúság köszöntene ránk. Igaza van a miniszter urnák, az államnak és minden polgárának ma nem lehet nagyobb gondja, nem lehet fontosabb kötelessége: keresnie kell a válságból kivezető utakat. Ennek a tanácsnak a megszivlelését ajánljuk a főldmiveiésügyi miniszter urnák is figyelmébe. .. .. ----- ecmyeaet & undorítók, haoens veszélyenefc is,; Tartanje ókét »Aval ottbommklól é* atedjvnk WfceMégtan ét hiîlomag» *•*»• — pcroKtacsftok Fiit rowirtót FK! hatáséra riportul (égy, mó- bolha, motv. polotóa. teái. han» gw, svábbogár é* mindezek petét raegöfí a rovarodat, — de wnocrre értalntaftan. f£önavq& elkel* matató Nőm hagy foltot.'RH num» tévesztendő «sate más rovarirtókkal Eőveteljftk a fílt katonával dőlteit ttrg» kakaó t a fekete sárral. Permetezzünk FUT rovarirtót eUmémt nn+tuvui euenm, A brailai tőzsde. Buza 81—82 kg. 300. 79—80 kg. 285, 77—78 kg. 265, 74-75 kg. 235. Tengeri 196—200. Németország nem vásárol bnzát Amerikától. A Deutsche Alig. Z. szerint Németország nem hajlandó a felajánlott amerikai buzahitelt igéDybevenni, a gyapott átvételére nézve azonban komoly tárgyalások indullak meg. Befejezés előtt a román-magyar gazdasági tárgyalások. A két ország közti kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások kedvező mederben haladnak előre és rövidesen be is fejeződnek. Az állatexportra és faexportra vonatkozó feltételekben már megegyeztek. Románia egy nagyobb mennyiségű tűzifát vámmentesen exportálhat A kontingens feletti mennyiség a régi 30 pengős vámtétel alá esik. A Banca Naţionala tegnapi kommünikéje azt hangoztatja, hogy a jegybank a legmeşz- szebbtnenő visszleszámitolási hitellel siet a piac segítségére. A pénzügyminiszter szintén azt ál- lapitja meg, hogy a jegybank híven teljesíti kötelességét- Ezzel ismételten azt kell megállapítanunk, hogy a jegybank még óriási kiaknázatlan erőforrásokkal rendelkezik, amelyeket a mostani nehéz napokban latba keli vetnie, hogy a gazdasági válság élessége csökkenthető legyen. Hitelezők! Adósok! A módosított szakaszokkal kiegészített kényszeregyezségi törvény magyar fordítása kapható Dr Mandel Fordító Irodában Cluj, str. Memorandului 12. Ára 100 lej.---------7 Valutapiac 1931, augusztus 11. Koiűiifi1 Zürich 1 Berlin Bukarest Budapest Bécs 1 Prági j Lentin nyitás zárlat utó Zürich ,— _ __ 8210 3285 11150 13888 639125 ; 2489V Newyork 512 3/< 5123/4 — 4/13 16810 57150 71120 237637 1 4855? — London 2490 24893/» — 20465 816 2re 3456!2 104J6 I — — paris 2C091/: 2008 — 16505 680'/! 2240 2730 13234 ' '2234 —» Milánó 2Ö81V« 2680 — 22C5 881 2S88')i 3724 17662 9284 — Prága — 1518 — 12477 499’-/! 1693 210675- ■ 16260 — Budapest 9002'/! 9002Öt — 7350 — —- i 2790 — Belgrad 90S 908*/« — — 299 1012 1255 537' I — Bukarest 305 3043/» — 2508 — 339»/» 422 2006 j 81687 — Bécs 5740 5742'/! — 5921 2367 &032'ö —* 474-Ívj 3457 — Berlin — — — — 3995 13565- [■ 20525 — Száz lei árfolyam»: Zürichben 340V 4 Londonban 81687 Budapestao 33ü Sj *
