Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-12 / 181. szám

Nem 40 millió, hanem 82 millió az európai nemzeti kisebbségek lélekszáma Európa lakosságának 13.4 százaléka kisebbségi sorsban él Ez az arányszám a délkeleti államokban 27.8 százalékra emelkedik - Érdekes számok, melyek a kisebbségi nem- zetek csoportosításából keletkeznek Kolozsvár, augusztus havában. Vezércikkek, politikai beszédek jelszava már régen, hogy minden jogfosztás és igazságtalanság, mely a kisebbségeket sújtja, negyvenmillió európai em­ber rovására történik. Ez a szám a genfi nem­zetiségi kongresszusokon született meg hozzáve­tőleges számításokból. Sokan voltak azonban a kisebbségek sorában is, akik ezt a számot túl­zottnak találták. Azok pedig, kiknek a kisebb­ségek mozgolódása és jogkövetelése nincsen inyjükre, komolytalannak mitősitették. Anél­kül, természetesen, hogy fáradtságot szántak volna e számvetés ellenőrzésére. Ezt a fárad­ságos áldozatot most Dr. Winkler Vilmos bécsi egyetemi tanár hozta meg az emberi szabadság és egyenlőség e nagy, ezidöszerint talán legna­gyobb ügyének. Mint a bécsi egyetem mellett működő „Nemzetközi Kisebbségi Statisztikai Hivatal“ vezetője csaknem tiz esztendőnek mun­kájával összegyűjtötte az európai kisebbségek első statisztikai évkönyvének adatait, s azokat a közelmúlt napokban közzétette. A mü talán a legérdekesebb statisztikai évkönyv, amely valaha megjelent. Nemcsak adatai miatt, me­lyek ebbeu a csoportosításban még soha sehol napvilágot nem láttak, hanem módszere miatt is, mely kétségen kívül úttörő a statiszti­kai adatgyűjtés terén. 62 millió. Winkler a kisebbségek szempontjából 27 európai állam statisztikai adatait dolgozta fel. Valamennyi államét tehát, amelynek’ nemzeti­ségei vannak. Hollandia és Portugália az a két állam, mely azzal büszkélkedhetik, hogy nincse­nek kisebbségei. Ha az összes európai államokat vesszük számba, úgy arra a megállapításra jutunk Winklerrel, hogy Európa négyszázegymillió lakosa közül hatvan- kétmillió nemzetiségekhez, tehát nemzeti vagy elvi kisebbségekhez tartozik. Ez a szám a szenzáció erejével hat. Nemcsak azért, mert a kisebbségek javára erősen korri­gálja az eddig jelszóként használt negyven- milliós számot, hanem főként azért, mert erre az eredményre Winkler az európai államok hi­vatalos számadatai alapján jutott. Olyan for­rásból. tehát, mely az ő véleménye szerint is a legtöbb államban további korrekciókra szorul — ugyancsak a kisebbségek javára. Arányszámokban szólva ez a szám azt jelen­ti Winkler szerint, hogy Európa népességének 13.4 százaléka a nemzetiségek sorából kerül ki. Ha pedig a keleti és délkeleti államokat — az európai Oroszországot számításon kivül hagy­va — külön csoportosítjuk, ugy még beszédesebb számot kapunk: ezekben az államokban a lakosság 27.8 százaléka van természettől parancsolt oppQzicióhan az államvezető népekkel szemben. Vagyis csaknem egykarmarla a lakosságnak! Ezzel szemben viszont a legkisebb a kisebbsé­gek arányszátna az északi államok csoportjá­ban. ahol mindössze 2.7 százalékot tesz ki. A kisebbségi politika — világszámokban. Wipkler nem elégszik azonban meg adatai­nak egyszerű közétételével, hanem azokkal igen érdekes és tanidságos statisztikai műveleteket végez el. A legérdekesebb ezek közül az a táb lázat, mely az európai kisebbségeket politikai szempontból csoportosítja. Ennek a csoportosí­tásnak-négy szempontja van s aszerint történik, hogy az egyes kisebbségek képviseltetik-e ma­gukat a genfi nemzetiségi kongresszusokon, vagy sem, illetve politikai jellegük tisztázat­lan-e,- vagy pedig külön nemzetiségük ellenére egyáltalán nincsen kisebbségi jellegük. ■ Ez a csoportosítás a következő számokat adja. Európa 463 millió lakosából, amint lát-' tűk. 401 millió a többségi és 62 millió a kisebb­ségi nép. Ez a 62 milliós néptömeg, mely számerejé­nél fogva Európának egyik legnagyobb birodal­ma lehetne, politikai jellege szerint á'következő­képpen oszlik meg az említett szempontok szemmeltartásával. A genfi kisebbségi kongreszusokon képvi­selteti magát, tehát nemzetközi harcot visz szabadságáért és jogainak elismeréséért kereken 26 millió. Genfben nem képviselteti magát, tehát a nemzetközi harctól egyelőre eltekint tiz és fél­millió. Ezek közül három és félmillió az Euró­pában levő Oroszország területén él, tehát nem­zeti jellegű nemzetközi mozgalmakból már csak_ ezért sem vesz részt. A többi hat és fél­millió az európai államokból kerül ki. Idetartoz­nak elsősorban Franciaország kisebbségei, me lyeket sajátos viszonyaik tartanak vissza a nemzetközi mozgalomba való bekapcsolódástól és Németország kisebbségei, melyek viszont köz­tudomású politikai okokból kiváltak a genfi együttesből. Idetartoznak továbbá az északi ál­lamok kisebbségei, mint a finnországi svédek stb., akiknek nincs miért panaszkodniok az euró- pai nyilvánosság előtt. A harmadik csoportba 9.3 millió kisebbséget sorol Winkler azért, mert politikai jellegüket kérdésesnek találják. Ide kerültek Belgium flammandjui, Csehszlovákiai slovákjai, Jugo- szlávai horvátjai és sloveniei, amint látjuk tehát Winkler igen lelkiismeretesen járt el a kisebbségi bélyeg osztogatásánál. A negyedik csoportba azokat a nemzetisé­geket sorozta Winkler, amelyeknél nem. talált kisebbségi jelleget. 16.2 millió ilyen európai la­kost számolt össze, ezek közül 8.2 millió a mai európai Oroszország területén. A másik 8 mii liót Svájcnak franicái és olaszai, Angliának ivelsjei és gaeljei, Franciaországnak bretonjai stb. adják, továbbá az idegen állampolgárok. melyek az egyes államok statisztikáiban szintén külön nemzetiségként szerepelnek. Arányszámokban szólva tehát Európa 13.4 százalékos kisebbségi lakosságából tózkodó magatartást tanúsít, 2 százalék kisebbségi jellege vitássá tehető, bár politikailag kétségtelenül latba esik, 3.5 száza­lék pedig részint jogainak birtokában van, ré­szint pedig még nem is ébredt jogainak tuda­tára. Winkler módszere. Amint elöljáró Írásában jelzi is Winkler, munkája szinte leküzdhetetlen nehézségekbe üt­között. Ha csupán a hivatalos adatokat veszi szá­mításba, abba a gyanúba keveredik, hogy egyes államok elnemzetlenitő politikáját szolgálja a tudomány mezében. Ha másfelől magánosok hozzávetőleges számításait veszi alapul, a tudo­mánytalanság vágyának teszi ki magát. Wink­ler professzor e Scilla és Charybdis között igen ügyesen hajókázott keresztül. Könyvének az egyes országokról szóló fejezeteit, illetve e feje­zeteknek kefelenyomatait elküldte: egyfelől az illető állam statisztikai hivatalának, másfelől pedig a szóbanforgó kisebbsé­gek ismert vezetőinek,- nyilatkozattétel és hozzászólás végett. A nyi­latkozatokat és hozzászólásokat pedig igen egy­szerű kontradiktórius eljárással egymás mellett leközli. (Mikor fogja a Nemzetek Szövetsége ezt a végtelenül egyszerű módszert alkalmazni?) Igen érdekes dolgok sültek ki. A legmulat­ságosabb a spanyol statisztikai hivatalnak nagyhangú kijelentése, hogy Spanyolországban kisebbségek nincsenek, — nehány hónappal az önálló katalán köztársaság megalakulása előtt! Nem érdektelen az sem, hogy a román statiszti­kai hivatal egyszerűen az ismeretes Istrate féle kiadványra utal azzal, hogy az az egyedül he­lyes. A jugoszláv statisztikai hivatal pedig egy­általán nem felelt. Annál részletesebben vála­szoltak azonban.a csehek, inig az északi államok nagyrészt megelégedtek azzal a kijelentéssel, hogy Winkler számadatai a valóságnak meg­felelnek. Ami nem is csoda, mert hiszen az Ő statisztikáik is a valóságon épülnek fel, s igy a számok csoportosítása sem lehet más, mint igaz. Franciaország természetesen szintén nem válaszolt: számára a kisebbségi kérdés még mindig nem létezik. Azt a jellemző politikai képet, melyét ez a kis szemelvény mutat, maga a könyv a számok­nak, >s a számok magyarázatának legnagyobb részletességével festi meg. Ez teszi Winkler pro­fesszor könyvét nemcsak nélkülözhetetlen adat­forrássá, hanem végtelenül érdekes és tanulsá­gos olvasmánnyá is. A könyv Becsben Wilhelm Braumülter ki­adásában jelent meg. Terjedelme 248 oktáv ol­5.6 politikailag is küzd jogaiért, 2.3 tar- dal. Dr. S. I. ATHENAEUM OLCSÓ KÖNYVEI Krúdy ttynla: A. betyár álma 194 oldal..................................... lei 34 AnaAole Franc©: Istenek szóm faznak 484 oldal ..................................................lei 08 Révész Béla Egyedül mindenkivel 168 oldal.........................................2e| g-j liniile Kola: Pascal orvos 436 oldal ........................................lei gg KAPHATÓK: 2 U|sá|H kcin/vesztií$?á&án €*uf»ltaiegsvár9 Főtér 4 sx»

Next

/
Thumbnails
Contents