Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-09 / 152. szám
XIV. ivr. isi. szám. BARTÓK MEDÁRD és 999 kidobott vasutastársa A máról-holnapra, nyugdijigény nélkül elbocsátott vasutasoknak hivatalos bizonyítvány van a birtokukban, amely szerint tökéletesen beszélnek románul — ionescu tábornok kíméletlen magyarüldözésének dokumentumai (Kolozsvár, jtilius 7.) Vájjon véletlen, hogy a magyar vasutasok egzisztenciájának hivatalos utón való tönkretétele abban az évben vette kezdetét, amikor a módositott román alkotmány a teljes jog és kötelezettség egyenlőségét prökla- málta az összes ittélő állampolgárok közötti 1923-báh született meg a bukaresti urak fejében az a gondolat, hogy a vasutat, meg kell tisztítani az „idegein“ elemektől s elsősorban a magyaroktól. Amikor a kisebbségek üldözéséről volt szó, az elgondolásokat hamar tett követte s nemsokára érezhettük a soviniszta vasutpoli- tika tevékenységét. A legtöbb kalauz, aki az impériumváltozás előtt az első fizetési kategóriába tartozott', uj beosztást kapott és pedig lé- kezői minőségben. Megfázok a román emberei;, akik a magyar éra alatt a íékezői teendőket lát ták el, máról-holnapra minden képzettség nélkül elsőosztályu kalauzokká vedlettek át. A magyarok ellen. Ez a lépés volt a magyar vasutasok tragédiájának az első megálló helye. Sorba következett az állomásfőnökök és többi vasúti tisztviselők üldözése. Ifgylátszik, hogy ebben az időpontban a vasút vezetősége még nem volt elég ötletes, mert csak 1924 elején bocsátották ki 63732 szám alatt azt a rendelétet, amely a nyelvvizsgákat kötelezővé tette. Nyilvánvaló volt. hogy a rendelet a magyar tisztviselők elbocsátását célozza. 1924-ben megtartották az első vizsgát, ahol a kevésbé soviniszta vizsgáztató bizottságok, a vasutasok nyolcvanöt százalékát kedvezően osztályozták. Majd évről-évre foko zottabb szigorral kezelték a vizsgára jelentkezett hivatalnokokat. 1929-ben kezdték áthelyez ni a magyar vasúti alkalmazottakat, ettől az időponttól a legrendszeresebb és céltudatosabb bajszát indították, ugyannyira, hogy hat hónappal ezelőtt egyik Kolozsváron megtartott vizsgán már a következő szellem uralkodott: A kalauzok kerültek sorra. Egy Săcalas nevű hivatalnok, aki az akadályversenyeken a vezető szerepet töltötte be, kiszólitott a táblához két magyar kalauzt s a legnehezebb algebrai feladatok megoldására szólitotta fel őket. A vasuta sokat annak ellenére, hogy ismerték az anyagot s a műveleteket, egy óra leforgása alatt be is fejezték, mégis áthelyezték Chitilába és más ókirályságbeli távoli helyekre. Ugyanakkor a kiszólitott Costa Ludovic és Daneiu román kalauzok a legegyszerűbb számtani műveleteket sem tudták megoldani négy óra alatt. Természetesen ők kitűnő eredménnyel vizsgáztak cs milyen,különös, hogy itt a tisztviselő nem takarékoskodott az idővel, mig a magyar vasutasok vizsgájánál még az egy órát is sokallta. Ezer vasutas az uccán. Ugylátszik, hogy ez a próbavizsga csak elő szele volt a most bekövetkezett tisztviselői el bocsátásoknak, amely alkalommal több, mint ezer családos magyar vasutast márólholnapra szélnek eresztettek nyugdíj és végkielégítés nélkül. Szinte hihetetlenül hangzik, de sajnos, százszázalékosan fedi a tényeket. Julius elsején — amint azt egyik előző számunkban megírtuk, tömegesen kézbesitettók ki a felmondásokat. A hivatalos leirat kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy itt kizárólag politikai manőverről van szó, amikor még a pályaőröket, váltóőröket, mozdony fűtőket és vezetőket is elbocsátották, mert „nem ismerik“ a hivatalos nyelvet. Pedig az uccára dobott magyar egzisztenciák ogvtől- egyig tudtak annyira románul, hogy a törvényben és Végrehajtási utasításokban előirt kötelezettségeknek pontosan eleget tudjanak tenni. Csak nehány nevet ragadunk ki az éhenlia- lásra ítélt magyar sorsüldözöttek névsorából. Kolozsváron kidobták Szász István fékezőt. Folyékonyan beszéli az állam nyelvét s ettől függetlenül is jó szakember. Bármilyen vizsgára szólítanák fel, a bizottság tárgyilagossága mellett kizárt dolog, hogy a legszebb eredményt fel ne mutatná. Burkóczi és Kerekes mozdonyvezetők szintén kikerültek az uccára. Besztercén Kovács pályafelvigyázó, Dósén Szőke M'»'•ton vonatvezető és Sarkadi Gábor, Somkerekm Pénzes Mihály váltóőr, Balássi András és Mázsás István kalotaszegi pályamunkások, Marosvásárhelyen huszonhét magyar vasutas és Így tovább. Bariók Medárd két okirata A legérdekesebb azonban Bartók Medárd betleui vonatvezetőnek az esete. Junius 28-án a következő hivatalos leiratot kézbesitették ki: Vasúti vezérigazgatóság Bukarest No. 891128—1931. Bartók Medárd 1. osztályú vonatvezető urnák, Betlen. A vasút szervezeti szabályzatának 31-ik és a törvény 56-ik paragrafusa értelmében, az államnyelv nem ismerése miatt, julius 1-ére el van bocsátva állásából. (pecséthely) Vezérigazgató. (Olvashatatlan aláírás.) Arról, bogy Bartók Medárd huszonkilenc évi szolgálati idő alatt levont nyugdijilletéke ellenében nyugdijat, avagy bármilyen csekély végkielégítést kapna, nem tesz említést a hivatalos leirat, amely igy a legfelháboritóbb jogfosztás dokumentuma. De menjünk tovább. A hivatalos írás azon a elmen fosztja meg életlehetőségeitől Bartók Medárd vonatvezetőt, mivel nem ismeri az állam nyelvét. Hogy mennyire komolytalan ez az állítás, azt ugyancsak a vasút vezérigazgatósága által kiállított bizo nyit vány igazolja: Vasúti vezérigazgatóság a kolozsvári IV. Direkció M. osztálya No. 44417. Kolozsvár, 1925. IV, 1. Igazolvány. Alulírottak, mint a 66732—924-es számú központi rendelet értelmében megalakult személyzetet vizsgáztató bizottság, ezennel igazoljuk, hogy Bartók Medárd vonatvezető ur a román nyelvből sikeresen vizsgázott. A vizsgáztató bizottság tagjai: Coltesóu s. k. Olvashatatlan s. k. Demétrescu s. k. Ez a bizonyítvány tehát hivatalosan igazolja, hogy Bartók Medárdnak sikerült a román nyelvvizsgája. Tehát ezen az alapon nem lehet senkit állásából kidobni. Mert a polgári per- rendtartás szerint a közokiratok mindaddig érvényben vannak, mig az ellenkezője be nincs bizonyítva. Ahhoz tehát, hogy a vezérigazgatóság Bartók Medárd és kilencszázkilencvonkilenó társát megfossza életlehetőségeitől, mindenekelőtt be kellett volna bizonyítania, hogy a vizsgáztató bizottságok tagjai részrehajlók, elmebajosok, avagy korruptak voltak. Tekintettel arra, hogy mindez nem következett be. nyilvánvaló, hogy a törvény nevében szemérmetlen magyarüldözés történik itt. De amint említettük, a helyzet az. hogy kifogástalanul beszélik a hivatalos nyelvét, amit maga a vasút vezérigazgatósága is hivatalos okmányokkal igazol. A kézzelfogható jogtiprást, amint előző cikkünkben hangsúlyoztuk. — semmiképpen sem lehet kimagyarázni. Minden egyes elbocsátott magyar vasutasnak be kell adnia keresetét a vasút vezérigazgatósága ellen. Már eddig is tekintélyes számú kidobott magyar vasutas fordult dr. Bartha Ignác kolozsvári ügyvédhez, hogy azonnal indítsák meg a pert, mert itt dupla sérelemről van szó, jogtalanul kitesznek valakit az állásából és ezenfelül hosszú időn keresztül befizetett nyugdijukat is elvették. Elkészítettük a szerencsétlen magyar vasutasok statisztikáját. Mindnyájan családos emberek, vagyis a központi jogtiprő intézkedés nem is egy, hanem közel hétezer embernek a megél hatásét sodorta kritikus helyzetbe. Bíznunk kell azonban az igazságszolgáltatás pártatlanságában, mert hihetetlen volna, hogy egy magát „jogállamnak“ nevező ország a XX. században ilyen eszközökkel temessen el hétezer magyar embert. Demeter Béla. ITiarosvásárhelyen az elkeseredett kereskedő inzultált egy áihirlapirót (Marosvásárhely, julius 7.) A napokban indult meg Marosvásárhelyen egy uj lap Esti Napló címmel, azzal az igénnyel, hogy társadalmi, közgazdasági és kritikai riportlap. Eddig megjelent két számában gyanús célú, he0 ■ Valutapiac 1931. julius 7. Kotorni.' 1 Z is r i c h Bukarest Budapest Bécs Prági j Loná]1 1 nyitás zárlat utó 1 C/of nil Zürich _ _ 51585 8171 3260 1110075 13785 654575 25077 3 >71 Newyork 51550 516 251025 4213 16790 57290 7112) 3376-/8 48551 13H) London 2508 251150 202125 20495 81650 2788 34615 1642975 — 8)3? > Paris 262150 2021 270050 16495 65850 224450 27875 13224 12424 6Ó> Milánó 25S9 270175 —2208 880 3000 3725 17682 9293 333 Prága 1526:0 152875 — 12433 498 1697 2106375 — 16427 i>U Budapest 901250 901250 — 73j3 2932 — 12299 58330 2783 Ijjj Belgrad 9* 150 31150 — — 293 101175 li2->8;á 59M JÜl Bukarest 30? 3-. 750 2507 —* 34125 42jV, JÍilÖ’/g 817 25 becs 7247 7257 — 5915 2365 805750 474725 3 61 J ■ berlin 12335 12238 12230-ü. 3990 13000 16378 óul 05 215 U Száz lej árfolyama: Zürichben 3t)7‘/b Londonban 8l7Vi Budapeite i 34iVi vés támadásokat intézett több marosvásárhelyi ismert ember, többek között a Deutsch és Braun cég ellen, ennek fizetési nehézségeivel kapcsolatban. Az Esti Napló cikkeinek botrányos verekedés volt kedden délután a következménye. A lap felelős szerkesztője, Farkas József, éppen a Braun eég üzlete előtt halad el, amikor onnan kilépett Braun Ferdinand, az egyik tulajdonos és inzultálta az állítólagos újságírót. Farkas a rendőrségre sietett, ahol feljelentést tett Braun Ferdinánd ellen életveszélyes fenyegetés címén, Braun viszont védelmet kért a rendőrkveszturától. Az Esti Napló kedd délutáni plakátján különben ilyen cim volt olvasható: „Braun Ferdinánd, a fenegyerek.“ A1 rendőrkveszturán kijelentették Braunnak, hogy abban az esetben, ha a sorozatos botrányok megismétlődnek, az ügyészséggel karöltve >i városi tanácsnál lépéseket tesznek a lap uicí;- rendszabályozására.
