Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-09 / 152. szám

XIV. ivr. isi. szám. BARTÓK MEDÁRD és 999 kidobott vasutastársa A máról-holnapra, nyugdijigény nélkül elbocsátott vasuta­soknak hivatalos bizonyítvány van a birtokukban, amely szerint tökéletesen beszélnek románul — ionescu tábornok kíméletlen magyarüldözésének dokumentumai (Kolozsvár, jtilius 7.) Vájjon véletlen, hogy a magyar vasutasok egzisztenciájának hivata­los utón való tönkretétele abban az évben vette kezdetét, amikor a módositott román alkotmány a teljes jog és kötelezettség egyenlőségét prökla- málta az összes ittélő állampolgárok közötti 1923-báh született meg a bukaresti urak fejében az a gondolat, hogy a vasutat, meg kell tisztí­tani az „idegein“ elemektől s elsősorban a ma­gyaroktól. Amikor a kisebbségek üldözéséről volt szó, az elgondolásokat hamar tett követte s nemsokára érezhettük a soviniszta vasutpoli- tika tevékenységét. A legtöbb kalauz, aki az impériumváltozás előtt az első fizetési kategó­riába tartozott', uj beosztást kapott és pedig lé- kezői minőségben. Megfázok a román emberei;, akik a magyar éra alatt a íékezői teendőket lát ták el, máról-holnapra minden képzettség nél­kül elsőosztályu kalauzokká vedlettek át. A magyarok ellen. Ez a lépés volt a magyar vasutasok tragé­diájának az első megálló helye. Sorba követke­zett az állomásfőnökök és többi vasúti tisztvise­lők üldözése. Ifgylátszik, hogy ebben az idő­pontban a vasút vezetősége még nem volt elég ötletes, mert csak 1924 elején bocsátották ki 63732 szám alatt azt a rendelétet, amely a nyelv­vizsgákat kötelezővé tette. Nyilvánvaló volt. hogy a rendelet a magyar tisztviselők elbocsá­tását célozza. 1924-ben megtartották az első vizsgát, ahol a kevésbé soviniszta vizsgáztató bizottságok, a vasutasok nyolcvanöt százalékát kedvezően osztályozták. Majd évről-évre foko zottabb szigorral kezelték a vizsgára jelentke­zett hivatalnokokat. 1929-ben kezdték áthelyez ni a magyar vasúti alkalmazottakat, ettől az időponttól a legrendszeresebb és céltudatosabb bajszát indították, ugyannyira, hogy hat hónap­pal ezelőtt egyik Kolozsváron megtartott vizs­gán már a következő szellem uralkodott: A kalauzok kerültek sorra. Egy Săcalas nevű hi­vatalnok, aki az akadályversenyeken a vezető szerepet töltötte be, kiszólitott a táblához két magyar kalauzt s a legnehezebb algebrai fel­adatok megoldására szólitotta fel őket. A vasuta sokat annak ellenére, hogy ismerték az anyagot s a műveleteket, egy óra leforgása alatt be is fejezték, mégis áthelyezték Chitilába és más ókirályságbeli távoli helyekre. Ugyanakkor a kiszólitott Costa Ludovic és Daneiu román ka­lauzok a legegyszerűbb számtani műveleteket sem tudták megoldani négy óra alatt. Termé­szetesen ők kitűnő eredménnyel vizsgáztak cs milyen,különös, hogy itt a tisztviselő nem taka­rékoskodott az idővel, mig a magyar vasutasok vizsgájánál még az egy órát is sokallta. Ezer vasutas az uccán. Ugylátszik, hogy ez a próbavizsga csak elő szele volt a most bekövetkezett tisztviselői el bocsátásoknak, amely alkalommal több, mint ezer családos magyar vasutast máról­holnapra szélnek eresztettek nyugdíj és végkielégítés nélkül. Szinte hihetetlenül hangzik, de sajnos, száz­százalékosan fedi a tényeket. Julius elsején — amint azt egyik előző számunkban megírtuk, tömegesen kézbesitettók ki a felmondásokat. A hivatalos leirat kézzelfogható bizonyítéka an­nak, hogy itt kizárólag politikai manőverről van szó, amikor még a pályaőröket, váltóőröket, mozdony fűtőket és vezetőket is elbocsátották, mert „nem ismerik“ a hivatalos nyelvet. Pedig az uccára dobott magyar egzisztenciák ogvtől- egyig tudtak annyira románul, hogy a törvény­ben és Végrehajtási utasításokban előirt kötelezettségeknek pontosan eleget tud­janak tenni. Csak nehány nevet ragadunk ki az éhenlia- lásra ítélt magyar sorsüldözöttek névsorából. Kolozsváron kidobták Szász István fékezőt. Fo­lyékonyan beszéli az állam nyelvét s ettől füg­getlenül is jó szakember. Bármilyen vizsgára szólítanák fel, a bizottság tárgyilagossága mel­lett kizárt dolog, hogy a legszebb eredményt fel ne mutatná. Burkóczi és Kerekes mozdonyveze­tők szintén kikerültek az uccára. Besztercén Kovács pályafelvigyázó, Dósén Szőke M'»'•ton vonatvezető és Sarkadi Gábor, Somkerekm Pénzes Mihály váltóőr, Balássi András és Mázsás István kalotaszegi pályamunkások, Ma­rosvásárhelyen huszonhét magyar vasutas és Így tovább. Bariók Medárd két okirata A legérdekesebb azonban Bartók Medárd betleui vonatvezetőnek az esete. Junius 28-án a következő hivatalos leiratot kézbesitették ki: Vasúti vezérigazgatóság Bukarest No. 891128—1931. Bartók Medárd 1. osztályú vonatvezető urnák, Betlen. A vasút szervezeti szabályzatának 31-ik és a törvény 56-ik paragrafusa értelmében, az államnyelv nem ismerése miatt, julius 1-ére el van bocsátva állásából. (pecséthely) Vezérigazgató. (Olvashatatlan aláírás.) Arról, bogy Bartók Medárd huszonkilenc évi szolgálati idő alatt levont nyugdijilletéke ellenében nyugdijat, avagy bármilyen csekély végkielégítést kapna, nem tesz említést a hiva­talos leirat, amely igy a legfelháboritóbb jog­fosztás dokumentuma. De menjünk tovább. A hivatalos írás azon a elmen fosztja meg életle­hetőségeitől Bartók Medárd vonatvezetőt, mivel nem ismeri az állam nyelvét. Hogy mennyire komolytalan ez az állítás, azt ugyancsak a vasút vezérigazgatósága által kiállított bizo nyit vány igazolja: Vasúti vezérigazgatóság a kolozsvári IV. Direkció M. osztálya No. 44417. Kolozsvár, 1925. IV, 1. Igazolvány. Alulírottak, mint a 66732—924-es szá­mú központi rendelet értelmében megalakult személyzetet vizsgáztató bizottság, ezennel igazoljuk, hogy Bartók Medárd vonatvezető ur a román nyelvből sikeresen vizsgázott. A vizsgáztató bizottság tagjai: Coltesóu s. k. Olvashatatlan s. k. Demétrescu s. k. Ez a bizonyítvány tehát hivatalosan iga­zolja, hogy Bartók Medárdnak sikerült a román nyelvvizsgája. Tehát ezen az alapon nem lehet senkit állásából kidobni. Mert a polgári per- rendtartás szerint a közokiratok mindaddig ér­vényben vannak, mig az ellenkezője be nincs bizonyítva. Ahhoz tehát, hogy a vezérigazgató­ság Bartók Medárd és kilencszázkilencvonkilenó társát megfossza életlehetőségeitől, mindenek­előtt be kellett volna bizonyítania, hogy a vizs­gáztató bizottságok tagjai részrehajlók, elme­bajosok, avagy korruptak voltak. Tekintettel arra, hogy mindez nem következett be. nyilván­való, hogy a törvény nevében szemérmetlen magyarüldözés történik itt. De amint említettük, a helyzet az. hogy kifogástalanul beszélik a hivatalos nyelvét, amit maga a vasút vezérigazgatósága is hiva­talos okmányokkal igazol. A kézzelfogható jogtiprást, amint előző cik­künkben hangsúlyoztuk. — semmiképpen sem lehet kimagyarázni. Minden egyes elbocsátott magyar vasutasnak be kell adnia keresetét a vasút vezérigazgatósága ellen. Már eddig is te­kintélyes számú kidobott magyar vasutas for­dult dr. Bartha Ignác kolozsvári ügyvédhez, hogy azonnal indítsák meg a pert, mert itt dup­la sérelemről van szó, jogtalanul kitesznek va­lakit az állásából és ezenfelül hosszú időn ke­resztül befizetett nyugdijukat is elvették. Elkészítettük a szerencsétlen magyar vasuta­sok statisztikáját. Mindnyájan családos embe­rek, vagyis a központi jogtiprő intézkedés nem is egy, hanem közel hétezer embernek a megél hatásét sodorta kritikus helyzetbe. Bíznunk kell azonban az igazságszolgáltatás pártatlanságá­ban, mert hihetetlen volna, hogy egy magát „jogállamnak“ nevező ország a XX. században ilyen eszközökkel temessen el hétezer magyar embert. Demeter Béla. ITiarosvásárhelyen az elkeseredett kereskedő inzultált egy áihirlapirót (Marosvásárhely, julius 7.) A napokban in­dult meg Marosvásárhelyen egy uj lap Esti Napló címmel, azzal az igénnyel, hogy társa­dalmi, közgazdasági és kritikai riportlap. Ed­dig megjelent két számában gyanús célú, he­0 ■ Valutapiac 1931. julius 7. Kotorni.' 1 Z is r i c h Bukarest Budapest Bécs Prági j Loná]1 1 nyitás zárlat utó 1 C/of nil Zürich _ _ 51585 8171 3260 1110075 13785 654575 25077 3 >71 Newyork 51550 516 251025 4213 16790 57290 7112) 3376-/8 48551 13H) London 2508 251150 202125 20495 81650 2788 34615 1642975 — 8)3? > Paris 262150 2021 270050 16495 65850 224450 27875 13224 12424 6Ó> Milánó 25S9 270175 —­2208 880 3000 3725 17682 9293 333 Prága 1526:0 152875 — 12433 498 1697 2106375 — 16427 i>U Budapest 901250 901250 — 73j3 2932 — 12299 58330 2783 Ijjj Belgrad 9* 150 31150 — — 293 101175 li2->8;á 59M JÜl Bukarest 30? 3-. 750 2507 —* 34125 42jV, JÍilÖ’/g 817 25 becs 7247 7257 — 5915 2365 805750 474725 3 61 J ■ berlin 12335 12238 12230-ü. 3990 13000 16378 óul 05 215 U Száz lej árfolyama: Zürichben 3t)7‘/b Londonban 8l7Vi Budapeite i 34iVi vés támadásokat intézett több marosvásárhe­lyi ismert ember, többek között a Deutsch és Braun cég ellen, ennek fizetési nehézségeivel kapcsolatban. Az Esti Napló cikkeinek botrá­nyos verekedés volt kedden délután a következ­ménye. A lap felelős szerkesztője, Farkas Jó­zsef, éppen a Braun eég üzlete előtt halad el, amikor onnan kilépett Braun Ferdinand, az egyik tulajdonos és inzultálta az állítólagos új­ságírót. Farkas a rendőrségre sietett, ahol fel­jelentést tett Braun Ferdinánd ellen életveszé­lyes fenyegetés címén, Braun viszont védelmet kért a rendőrkveszturától. Az Esti Napló kedd délutáni plakátján különben ilyen cim volt ol­vasható: „Braun Ferdinánd, a fenegyerek.“ A1 rendőrkveszturán kijelentették Braunnak, hogy abban az esetben, ha a sorozatos botrányok megismétlődnek, az ügyészséggel karöltve >i városi tanácsnál lépéseket tesznek a lap uicí;- rendszabályozására.

Next

/
Thumbnails
Contents