Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-09 / 152. szám

8 XTV. ÉVF. 152. SZÁM. SQsmMMtt Torda egész lakossága áttér a tilziíaf ütésre és leszerelteti a gázvezetékeket Eová reiet Moläs dildátorsá^a és a liberális érdekeltség: árpolitikája, amely munkást tehet munkanélkülivé ? Közgazdasági rémregény, amely reradbivtil taiinisásros is — Kiküldött munkatársunktól — (Torda, julius 7.) Gázzal fiitiink, gázzal fő­zünk — mondta valamikor büszkén a tordai civis s az idegen irigykedve nézett a kandalló­ra, ahol csak egy csapot kell megnyitni, nincs baj szénnel, fával, olcsó, tiszta a gáz, nem luk- szus a legszegényebb embernek sem. De mindez csak volt valamikor, a földgáz két évtizeddel ezelőtt ipari centrumot csinált ebből a kis vá­rosból, ahol egymásután létesültek gyárak, iparvállalatok, melyek százaknak, ezreknek biztosítottak kenyeret. Ma: valóságos földgáz­front alakult Tordán, az egész város, húszezer lakos megszervezetten áll a Sonametannal, il­letve annak diktátorával, dr. 0. I. Motással szemben, aki újabb milliókat akar a fejlődés­ben visszaesett város polgárságának zsebéből kipréselni. A fogyasztók nemzetiségre való te­kintet nélkül szindikátusba tömörültek s hadat üzentek a diktátornak, hogy amennyiben újabb követeléséről nem mond le, lezáratják a gáz­csapokat és áttérnek a fafütésre, amely ma a Sonametan politikája folytán olcsóbb, mint a gáz. < Áremelés visszamenőleg két évre. Egy egész város valóságos önvédelmi har­cot folytat egy érdektársasággal, illetve annak felével, Motás mérnökkel szemben. A harc ab­béi indult ki, hogy a Sonametan vissza akarja állítani a háztartási gáz árát a Maniu-kor- mány által leszállított 1 lej 12 bániról 1 lej 32 bánira' s visszamenőleg két évre akarja a dif­ferenciát a fogyasztókkal megfizettetni. És erre a ..jogalapja“ az, hogy két év óta a leszál­lított gázárakat számláin csak fentartással in­kasszálta a fogyasztóktól, ezzel leszögezve azt, hogy a nemzeti parasztpárt kormánya által leszállított árakat nem tartja jogosnak és vég­legesnek, Súlyos milliókról van szó, melyeket éppen úgy megéreznek a magánosok, mint a gázüzemre berendezett gyárvállalatok. Nyílt titok Tcrdán, hogy a Sonametan győzelme ese­tén a két legnagyobb gyár leállítja üzemét és közel háromezer munkását elbocsátja. Mielőtt a Sonametan kíméletlen és önző árpolitikájára rámutatnánk, meg kell világíta­nunk azt, hogyan jutott ez a nagyszerű termé­szeti kincs majdnem egészen ingyen egy libe­rális érdekeltség kezébe. Évek kitartó munká­jával. diplomatákat megszégyenítő trükkökkel, de természetesen alátámasztva megfelelő ösz- szeköttetésekksl lett a jasii mérnökből a ma­gyar örökség, a földgázmezők diktátora. Motás, a Magyar Földgáz zárgondnoka. 1911-ben, a gázterületek felfedezése után, a a magyar állam szakértőket hozatott Ameriká­ból, hogy megállapítsák a területek termelőké­pességét. Az amerikai metángáz szakértők igen óvatosaknak bizonyultak: 75 millió köb­méterre becsülték a mezők termelőképességet. (Ezzel szemben a helyzet az, hogy még ma is legalább a tízszeresére lehet becsülni ezt a mennyiséget.) Mikor a földgáz kihasználására került a sor, a magyar állam a területeknek mintegy felére ötven éves kitermelési koncosz- sziót adott a Magyar Földgáz R. T.-nak, amely a magyar kormány részvételével, a Deutsche Bank égisze alatt alakult meg. A gázmezők másik részét a magyar allam házi kezelésbe vette s a kolozsvári bányakutató hivatal alá rendelte. A Magyar Földgáz R. T. (UEG) nagy be­fektetésekkel megkezdte a szondamunkálato­kat, amelyek során nagy költséggel csak a má­sodik évben jutott el egy bizonyos szondázás! rendszerhez. A magyar állam a megmaradt területen ezután szintén berendezkedett és megkezdődött a földgáz kitermelése és értéke­sítése. Ahová a földgáz eljutott, ott fellendült az ipari és kereskedelmi elet, a földgáznak kö­szönhető Torda, Aranyosgyéres, Marosujvár, fejlődése. Ez volt a helyzet az Imperium átvételéig. Ekkor a magyar állam területet, mint jogutód átvette a román állam, az U. E. G.-t, mint kül­földi vagyont zár alá vették és zárgondnoknak a részvényesek megkérdezése és hozzájárulása nélkül dr. C. I. Motás jasii mérnököt nevezték ki. Ezzel — elmondható — uj korszak kezdő­dött a földgázmezőkön. Tudni kell azt is, hogy a földgáz kihaszná­lására háromféle részvénytársaság létesült. A termelést az TJ. E. G.-én kivül maga az állam eszközölte, amely előbb a Direcţiunea Gazului Natural-nak adta át a területeket, majd a kom- mercializálási törvény rendelkezései alapján részvénytársasági alapra helyezte. Megalapí­tották a Nemzeti Földgár R. T.-ot, vagyis a Sonametant, amelybe 125 millió lej apporttal ment he az állam, átengedve a teljes berende­zést, 35 millió lejt pedig nemzeti ajándékként kapott egy liberális csoport. Hogy ez valóban nemzeti ajándék volt, azt már az is bizonyitja, bogy a „részvényesek“ alig 15 milliót fizettek be, az osztalékaikat fordították a részvények fizetésére, vagyis — közgazdászok, figyelem! — a Sonametan részvény osztaléka fizette ki a részvényeket. Ami az állam apportját illeti, arra nézve a Maniu-kormány megállapította, hogy az értékelés alaposan. téve3 volc, mert 480 A VILÁG LEGJOBB FÉLKEMÉNY GALLÉRJA. Kajsütaiá minden jobb fférüldiwat üzletben. millió lej értéket vettek fel — 125 millióba. De tudni kell azt is a dolgok teljes megértéséhez, hogy Mrazek akkori kereskedelmi miniszter volt az elnöke a Sonametannak s ugyancsak ő hagyta jóvá az alapszabályokat, amelyek sze­rint a részvénytöbbséggel rendelkező állam csak négy igazgatósági tagot delegál, mig a 35 niiíiés „érdekeltség“ nyolc igazgatósági tagot választ. Ami a földgázárakat illeti, a Soname­tan köteles volt ugyan beterjeszteni a tarifát, melyet kifogásolhatott az állam, de döntő sú­lya a megállapitásban nem volt és ma sincs. Ezek az alapszabályok úgy körülbástyázták a liberális érdekeltség „jogait“, hogy azon eddig rést ütni nem sikerült, igaz ugyan, hogy eddig csak Maniuék próbáltak ezen a helyzeten vál­toztatni, de Motás ravaszságán — mint alább kitűnik — ők sem tudtak tultenni. A második fajta gáztársaság a száilüó-tár- saság, amely részben a saját, (mint az TJ. E. G.) vagy idegen vezetéken szállította a gázt, a harmadik, amely a szétosztást végzi s mint ilyennek közvetlen összeköttetése van a fo­gyasztóval. Ilyen Medgyesen is van a város kezelésében, Tordán fennáll a Tordai Városi Földgáz R, T. és a Kiskükü'.lómegyei Földgáz R. T. Diesőszeutmártonban. Mindezt azért tart­juk szükségesnek e cikk keretében ismertetni, hogy világos legyen az olvasó előtt, hogy Mo­tás mérnök milyen megfontoltsággal, előrelá­tással kaparintotta kezeibe a földgáznak nem­csak a termelési, hanem értékesítési lehetősé­geit is. Motás, mint az UEG valóságos „kényszer­gondnoka“ még a Sonometan megalakulása előtt arra törekedett, hogy a külföldi részvé­nyek többségének birtokába jusson. Valószínű­leg a háború tapasztalatain okulva, a kiéhezte- tési módszerhez fordult. A külföldi részvénye­sek, köztük, a magyar állam is, egy lej oszta­lékot nem kaptak éveken át és befektetett ha- 'talmas tőkéjük kamatozatlanul hevert. A kül­földi részvényesek a párizsi vegyes döntőbíró­ság előtt pert tettek folyamatba a román állam ellen, de Motás a pert éveken át húzta. Mikor a liberális éra után Maniuék kerültek uralom­ra, elhatározták, hogy letörik ezt a hatalmas liberális gázérdekeltséget s mindenekelőtt Mo- tást, mint zárgondnokot elcsapták. A Maniu- kormány azonban nem tudta megakadályozni Motás tárgyalásait a külföldi részvényesekkel, akik megunva a pörösködést, potom áron oda­Román magyar és német nyelven ismerteti meg Önnel mindazt, amire utazásai közben szüksége van, a legújabb »HERHESa vasúti menetrendkönyv XXI.-ik kiadása. Személy-, bérlet-, pod- gyász-, kör utazási- és hálókocsi- jegyek díjszabásait és azok vál­tására vonatkozó összes tudni­valókat könnyen kezelhető, prak- tikusösszeállitásbantartalmazza A LE® JOBS VASÚTI KALAUZ!! Kapható az ország összes könyv- ésujságárusitóhelyeín, valamint a bei- és külföldi menetjegy- irodákban. — Áras 50 lei. • dobták részvényeiket a Motás által képviselt liberális érdekeltségnek. Ekkor Motás zseniá­lis sakkliuzást csinált, ő, aki eddig, mint a ro­mán állam képviselője a port huzta-halasz- totta, kisürgette az Ítéletet Párizsban. A ve­gyes döntőbiróság feloldotta a zárlatot és Mo­tás nem mint az UEG Maniuéktól elcsapott zárgondnoka jött haza Párizsból, hanem mint az UEG uj főrészvényeseinek megbízottja. Az csak természetes, hogy a tranzakció mögött ugyanazok álltak, akik a Sonometan „minori­tását“ képviselték, ugyanaz a liberális érdekelt­ség, amely az állammal szemben is hatalma­sabbnak bizonyult, Maniuék tehát elvesztették a csatát — Motással szemben, aki győzelme tu­datában éppen úgy mosolyogva vette tudomá­sul eltávolítását az UEG^ éléről, mint a föld­gázárak kormányhatósági leszállítását. Ennek a közgazdasági rémregénynek, amely fordulataiban vetekedik egy kalandor­regénnyel, annyi változata van, hogy nem egy­két cikket, hanem köteteket lehetne róla össze- irni. A cikkíró nehéz helyzet előtt áll, mikor néhány hasábon át akarja ismertetni az esemé­nyeket. amelyek Erdély legnagyobb kincsét Nagyrománia egyik iegcsunyább seftjévé ziil- lesztették. Ez a. Motás-fele rendszer a legna­gyobb bizonyítéka annak, bogy itt nem az volt a fontos, hogy a kiapadhatatlannak látszó gáz­mezők, mint nemzeti vagyon táplálják, erősít­sék. fejlesszék az országnak egyrészét, mert ez a természeti kincs nem más, mint néhány ur számára inunkanélkül juttatott sokmilliós jöve­delem. Szóval Motás ur a párizsi „Ítélet“ után ha­zajött, mint az UEG pernyertes képviselője (a román állammal szemben) és egyben, mint a Sonametan korlátlan ura. Valójában ez azt je­lentette. hogy korlátlan diktátor lett a gázme­zőkön. De ő ezzel nem elégedett meg. A keze a gázmezőktől a fogyasztók gsebéig akart nyúl­ni — minden közvetítő nélkül. És ez is sikerült neki. Motás „tranzakciói.“ Kezdjük sorjában. 1925-ben alakult meg a Román Földgázipar Rt (Irgam.) Ez a részvény­Motösi a romám állam ©Hess

Next

/
Thumbnails
Contents