Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-09 / 152. szám
, <XIV. tVF. 152. SZÁM. WsammsáF 3 Pál Gábor komoly figyelmeztetése: „A Csíki Magánjavak ügyében senki se Írjon alá nyilatkozatot, senki Mmcs se vegyen részt gyűlésekben!“ kilátás arra, hogy a bukaresti tárgyalások sikerre vezessenek Döntsön a Nemzetek Szövetsége! (Csíkszereda, julius 7.) Megírtuk, hogy a Csíki Magánjavak ügyében a külügyminisztérium részéről a kérdés tárgyalására kiküldött hatos bizottság a Magyar Párt kiküldötteivel mult hó 19-én tartotta Bukarestben első ülését, amelyen azonban érdemleges tárgyalásra nem került a sor. A peticionálók nevében dr. Györgypál Domokos, a Magánjavak Igazgatótanácsának elnö- de, dr. László Dezső, az Igazgatótanács tagja és dr. Pál Gábor képviselő kérettek fel a tárgyalások további folytatására. Megkérdeztük dr. Pál Gábor képviselőt, a Magyar Párt csikmegyei elnökét, a Csíki Magánjavak ügyében várható kilátásokról, aki a következőkben állott rendelkezésünkre: — Amint már ismeretes, a Csíki Magánjának visszaszerzése iránt esztendőkön át nehéz küzdelem folyt a Nemzetek Szövetsége előtt. A kormány minden időre lehetetlenné akarta tenni ennek a küzdelemnek eredményességét. Hogy milyen eszközöket vett igénybe, egyszer majd nyilvánosságra fog kerülni. A kormány azonban nem várta be a világfórum döntését, hanem, amint már szintén ismeretes, békés tárgyalásokat ajánlott s a tárgyalásokra végre is mult hó 19-én sor került, de minden eredmény nélkül. — Nem tudjuk, lesz-e még folytatása a már megkezdett tárgyalásoknak, mert a junius 19-én a külügyminisztériumban tartott-első tanácskozásról azzal a benyomással távoztunk, hogy a kormány által kinevezett bizottság kijelentései nem nyújtanak reményt megegyezés létrehozására. Ha a bizottságot olyan felfogás vezeti, aminőnek elsőizben kifejezést adott, ngy ki van zárva, hogy bármikor egyezséget köthessünk. — Csikmegye lakosságát nyilvánosan arra kérem, hogy teljes bizalommal legyen irántunk, mert olyan felelősséget vettünk magunkra, melynek súlyát lelkünk mélyében érezzük és amely arra késztet, hogy igazságunkkal és lelkiismeretűnkkel össze nem férő feltételeket soha cl ne fogadjunk. Inkább döntsön ügyünk felett a Nemzetek Szövetsége, semhogy saját elhatározásunkkal mi adjuk fel régi jogainkat. — Minden csiki magyar testvérünket kérem arra, hogy tartózkodjék olyan lépéstől, vagy magatartástól, mely közös ügyünknek ártalmára szolgálhat. Senki se írjon alá semmiféle nyilatkozatot, senki ne vegyen részt gyülekezetben, amelyeket ez ügyben bárki kezdeményezne, mert a most élő és az ezután következő nemzedékek örök átka fogja sújtani azokat, akik a vagyon visszaadását megnehezítenék. Minden időkre árulója lesz fajunknak az, aki magát ilyen célokra eszközül odaadja. E figyelmeztetésre jogot ad az az értesülésünk, hogy súlyos iskolai sérel meink miatt a Nemzetek Szövetségéhez benyújtott magyar kisebbségi panaszok lerontására, a Székelyföldről már többen írtak alá nyiintkozam~i ücsänfiöüpM! Vánjak! a2 alábbi szelvényt, ba ; • darabot összegyűjt, havi 40 leiért veheti igénybe« SZELVÉNY. Tii darab tulajdonosa 'Ogosi (oft a D-vNi'S kölcsónkónyvr*. iának 40 — iei kölesendij letsi_- lése mellett e>fy bav» baszail« (aia tokát és ezek között csikmegyei magyarok i? vannak. Saját vérünkből valók akadályozták, hogy sorsunkon könnyíteni tudjunk. A ltaránsebesi volt román határőrök utódai a magyar uralom alatt épségben tartották meg 251 ezer kataszteri holdat kitevő közös birtokukat. A naszódi volt román határőrök utódai pedig 317 ezer kataszteri hold erdő- és legelőva- gyont birnak közös tulajdonul, melyből csupán az erdők tiszta jövedelme évenldnt 15 millió lejt tett ki, melyet saját céljaikra használtak fel és ezenkívül óriási pénzalapok felett is rendelkeznek. A csikmegyei volt székely határőrök utódainak pedig „Magánjavak“ név alatt ismert 62 ezer hold birtokát és ahhoz tartozó egyéb vaFtGYELEM! FIGYELEM ! HÁZIASSZONYOK! Megérkezett a legjobb, legolcsóbb téteg- és rovarirtó ster, a amely minőségben felülmúl minden eddigi gyártmányt. — Kellemes szagú ! — Foltot nem hagy! Minden üzletben kapható gyónt 1923. évben az állam elvette és nyolcadik éve használja. Ez idő alatt az erdőségekben olyan pusztítást engedett meg, melyhez hasonló a világ egyetlen államában elő nem fordul* hatott volna. E vagyonnak — visszaszerzése esetén — az lenne legfőbb feladata, hogy hossza lejárata törlesztése» kölcsönökhöz juttassa a súlyos viszonyok folytán eladósodott székely gazdákat és ezenkívül segélyeket nyújtson székely ifjaknak a jövő igényeinek megfelelő kiképzés és elhelyezkedés támogatására, különösen ipari pályákon. A csiki székelység lehanyatlott sorsának felemelkedése e vagyon sorsával függ össze. Mérhetetlen bűnt követne el tehát bárki, aki ártó magatartással e törekvések sikerét veszélyeztetné. Hoower elnök sugárzó arccal vette tudomásul, Hogy Fr ancia- ország elfogadta tervezetét s Idkjezte azt a reményét, hogy a fegyverkezés! őrület csökkenni fog (PárizS, július 7.) Ma éjszaka záródtak le végérvényesen és teljes sikerrel a francia és amerikai delegátusok tárgyalásai Hoower elnök javaslatának végrehajtása tárgyában. Az egyezmény lényegében csak elvi deklaráció és Franciaországnak azt a kijelentését tartalmazza, hogy feltételesen hozzájárul a Hoower-javas- lathoz, ha a vitás részleteket a Párizsba egybehívandó konferencia szabályozni fogja. Ezen a konferencián a Young-tervet aláirt hatalmak vesznek részt, köztük Németország is. Az a körülmény, hogy nemcsak Európa, hanem úgyszólván a világ összes államai fogtak össze, hogy Hoower kezdeményezését sikerre segítsék s az eleinte húzódozó és kibúvókat kereső Franciaországot izzolálják, feltételezi, hogy a francia kormány ezebntán nem fogja kitenni magát egy újabb pressziónak és annak, hogy rep resszáliákkal kényszerítsék rá a világ közvéleményének egybehangzó akaratára. Tehát uj konferencia, de remélhetőleg ezeken a tárgyalásokon csak a technikai kivihetőség lesz a vita tárgya. (Párizs, julius 7.) A francia minisztertanács ülése után, amely éjjel 11 óráig tartott, a következő kommünikét tették közzé: Mellon amerikai pénzügyi államtitkár. Edge nagykövet telefonon közölték Hoower elnökkel a francia kormány részéről javaslatba hozott egyezségi formulát. Az amerikai elnök megadta hozzájárulását a megállapodás szövegéhez. Hoower elnök kijelentette, hogy ez a megegyezés összhangban áll az amerikai javaslatok szellemével. Az elnök hozzátette, hogy a megállapodást a többi érdekelt félnek is jóvá kell hagynia, mert az ő nevükben az amerikai kormány nem nyilatkozhat. Mellon és Edga erre Hoower elnök nevében, valamint a maguk részéről is őszinte köszönetét mondtak a francia kormánynak azért a fáradságos munkáért, amellyel a franciák kivették a részüket a világ gazdasági talpraállitásából. Laval miniszterelnök megköszönte az amerikai megbízottak tevékeny közreműködését és annak az óhajának adott kifejezést, hogy Hoower elnök kezdeményezése elérje azt a «élt, amelyet az elnök maga elé tűzött. P a Orömlöi ragyogó arccal nyilatkozott Hoower (Washington, julius 7.) A párizsi tárgyalások sikeres befejezése után Hoower amerikai elnök azonnal nyilatkozott a sajtónak. Az elnök arca az örömtől ragyogott, amikor hangoztatta,; hogy noha a terv elfogadása úgy Amerikától. mint a volt szövetségesektől áldozatokat követel, de legalább sikerült elérni általa, hogy ez a gazdasági megterhelés, amely leginkább Németországot és általában Középeurópát nyomja, jelentékenyen enyhült. A mostani ünnepélyes pillanatokban egyáltalában nem árt arra az okra gondolni, amely a mostani válságot előidézte A súlyos helyzet legfőbb oka az állandó félelem, amely fegyverkezési őrületbe kergette a világot, Meg kell találni a módját « leszerelési terhek csökkentésének, mert a túlhajszolt fegyverkezés költségei ötszörösét teszik ki a nemzetközi adósságoknak.-,A német nép terhelt egyelőre nem lehet enyhíteni“ (Berlin, julius 7.) A Hoower-terv sikere és a francia-amerikai megegyezés alkalmából a német birodalmi kormány felhívást intézett a német néphez Reámutat Hoower érdemeire. Az amerikai nép nagylelkű lemondása hódolatra- méltó visszhangot keltett. Németorság hálásan -smeri el, hogy a legsúlyosabb gazdasági válság órájában megtalálta a megértést helyzetével kapcsolatban. A német kormány azonban r.ég nem használhatja fel a visszamaradó esz- 1 közöket arra, hogy a terheket, amelyeket kénytelen volt a nép vállára rakni, leszállítsa. Azokat az előnyöket, amelyeket a Hoower-terv ad, teljes egészében az ország pénzügyi konszolidációjára kell fordítani, de a hitelpiacon beálló megkönnyebbülésnek az általános német helyzet javítását kell szolgálnia. Az egész világ felelős férfiaicak együtt kell dolgoznia abban az irányban, hogy a jövő évben a még nagyobb nehézségeket és feladatokat megfelelően tudják megoldani.
