Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-08 / 151. szám

TAXA POŞTALA PLA- TITA IN NUMERAR No. 24256—927. Claj-Kolos&vár, 1931 július 8 SzCrdă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Flata Unirii (Főtér) k. j Telefon : Q-0?, 6-94. XIV. évfolyam Í5í-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGTAEORSZAGON t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéit« 15 pengő, Egyes szám ára 21 fillér. A gyergyoi pokolgép  költségvetés rektifikálásánál ismét a kisebbségektől követelnek jfau,. János nagyobb áldozatot nagy beszédben kérte az igazságtalan meg­különböztetés helyesbítését — Argetoianu durva demagógiának bélyegezte meg a tisztvi­selők újabb fizetésleszállítása elleni tiltakozást Nagyon könnyű azt állítani a felelőtlen agitá- ciónak, hogy & gyergyóalfalui ügyvédet tönkre­tett adósai ölték meg bosszúból, tehát voltakép­pen itt, ha önkényes is, de érthető igazságosz­tás történt. A bűnbakkeresés valóban egyszerű és kézenfekvő módszer. Csakhogy pokolgépek­kel, revolverrel és gyilokkal mégsem lehet meg­oldani a gazdasági válságot. Már pedig a mez­telen igazság az, hogy a Székelyföld irtózatos nyomorúságának ódiumát, amit a legutóbbi saj­nálatos rémtett csak jelez, de meg nem old, nagy lelkiismeretlenség egyes emberek nyakába sózni és ha bosszúról lehet beszélni, akkor a Székely­földnek tizenkét esztendőn keresztül történt mesterséges elszegényesitése és háttérbe szorí­tása bosszulta meg magát. Nem védőbeszéd akar ez lenni a frissen hantolt sir fölött. Hogy mennyiben és milyen mértékig terheli a fele­lősség a borzalmas módon meggyilkolt ügyvé­det és bankigazgatót a felbujtó és a tettes eg­zisztenciájának tönkremeneteléért, azt a vizsgá­lat fogja eldönteni. Azt azonban, hogy a Szé­kelyföld idejuttatásában óriási része van az egymást felváltó és az ősi székely földet gyar­mati sorba alacsonyitott kormányoknak, az vitán felül áll. Mit kapott a székelység az im- póriumváltozás óta? Bukarestből nyakukra kül­dött, a viszonyokat és a népet nem ismerő pre­fektusokat, a „kulturzóna“ nevében ide szám­űzött regáti tanítókat, választások idején pedig katonák és csendőrök légióját, akiknek semmi más dolguk nem volt, minthogy leterrorizálják és alaposan megfélemlítsék a „renitens“ széke­lyeket. No, meg egy elméletet, amely megvere­geti a székelyek vállát, hogy „ti elmagyarosi- tott románok vagytok s gondoskodunk róla, hogy visszarománosodjatok.“ Ennyi bőkezűség mellett azonban egyetlen lépés sem történt abban az irányban, hogy a székelységet életlehetőségekhez segítsék. Amit mégis meghagyott számukra a mostoha termé­szet és a régi idők adakozó kedve: az erdőket elpanamázták, könyörtelenül letarolták a kon­junktúra éveiben, a Csíki Magánjavakat kisa­játították és a vagyonától, kulturlehetőségei- től megfosztott három székely vármegyét mar talékául dobták oda a nyomornak. A nyomorúságnak pedig megvannak a ma­ga graduszai. Először jött az adósságok adós­ságra halmozása, amikor Európában a legdrá­gább kamatviszonyok éppen Romániában vol tak. Az adósságokat egy ideig el lehet huzni, a végén azonban sor kerül a megfizetésre is. A Székelyföld most ennél a stádiumnál tart. Pe­reg a végrehajtó dobja és nyomában a kétségbe­esés és a talaj kicsuszása a lábak alól. A dema­gógia persze mindebben csak a megperdült do­bot látja, de nem veszi észre, hogy nemcsak egyes emberek, hanem a Székelyföld egész gaz­dasági struktúrája alatt inog a föld. Arra már nem gondol, hogy mi idézte elő a mai tragikus helyzetet és mi juttatta ide a legszorgalmasabb és a legigénytelenebb népet? Szeretnénk, ha Ávéd János gyergyófalui ügyvéd tragédiája mementó volna. Ha feléb­resztené a figyelmet arra, hogy ez a katasztrófa­politika nem izolálható egy népre és országrész­re s a sajnálatos következményeket az egész or­szág megérzi. Ezt vegyék észre a gyergyófalui drámából azok, akik az egész ország sorsát inté­zik és akik eddig csak a választások alkalmával voltak hajlandók tudomásul venni azt, hogy a trianoni békeszerződés a Székelyföldet is Ro­mániához csatolta, r (Bukarest, julius 6.) A parlamentben újból költségvetési vita indult meg. Könnyű munka a papiroson, amit a kormányok csinálnak: le­írnak a kiadási tételekből, hozzáírnak a bevé­telekhez nagy összegeket. Hogy az élet elfo­gadja-e ezeket a leírásokat és hozzáadásokat, azzal nem törődnek. Azt a valóságot, hogy a polgárság teherviselő hJrnssége kimerült, par­lamenti szavazásokkal nem lehet letagadni. A kolozsvári beszédet kihívásnak tartják Bukarestben. A bukaresti sajtó nagy cikkekben foglal­kozik a nemzeti parasztpárt szombati kolozs­vári gyűlésével és főleg Vaida beszédével. A lapok pártállás szerint kommentálják a beszé­det. Az Adeverul megállapítja, hogy Maniu visszalépésének motívumai most már világo­sak a közvélemény előtt. Maniu visszavonult, de azért korántsincs izolálva és lépésének poli­tikai efektusa elvitathatatlan. Csak a naivak állíthatják, hogy ennek a gesztusnak nem mu­tatkozik a hatása. A kormánypárti - körök is előbb-utóbb rá fognak jönni arra, hogy az al­kotmányosság, demokrácia nem üres szólamok amelyeket nem lehet egyszerűen sutbadobni. A lap azonban úgy látja, hogy pártszempontból nem a legszerencsésebb a nemzeti parasztpárt helyzete. A regátiak és erdélyiek közötti eddigi láthatatlan vo­nal kezd demarkációs vonallá színesedni. Erre vall Vlad Aurél nyilatkozata is, amely, sajnos, ellentéteket eredményezhet a két párt­frakció között. Napirenden a kamara először megszavazta a közigazgatási törvény módosítását, majd át­tértek a költségvetés rektifikálás! javaslatának vitájára, amelyben Jósika János báró magyar­párti képviselő volt az első szónok. — A költségvetésnek takarékossági szem­pontból való rektifikálása ellen — mondotta, — senkinek sem lehet kifogása, tekintettel arra, hogy mindnyájan tisztában vagyunk az ország pénzügyi helyzetével. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi siralmas közgazdasági állapot­ban a közterheket nem lehet emelni és éppen ezért a költségvetés csak úgy hozható egyen­súlyba, ha a kiadásokat könyörtelenül leszál­lítják. Ha ennek dacára mégis hozzászólok a költségvetés rektifikálásához, ennek csppán az az oka, hogy az általunk is elismert és helye­selt takarékossági elvet a költségvetés rektifi­kálásánál nem hajtották végre igazságosan és egyenlő mértékkel. Az indokolásban ugyanis a miniszter ur nagyon helyesen kimutatta, hogy csak a dologi kiadásoknál lehet megtakarítást 'Az Ordinea, yiitorul és Neamul Romanesc szerint a szombati beszéd provokáció volt az al­kotmányos fórumok ellen. Valamennyien azt hiszik, hogy a nemzeti pa­rasztpárt egysége veszélyben van, mert a regá­tiak és erdélyiek között látható az ellentét. Hir szerint a nemzeti parasztpárt kongresz- szusát Gyulafehérvárt fogják megtartani és Vaidát fogják megválasztani Maniu helyette­sének. Argetoianu letorkolta azt a képvi­selőt, aki a tisztviselői fizetésleszál- litásról érdeklődött. A kamara hétfői ülésén Ioanitescu nemzeti parasztpárti a csendőrtörvény néhány szaka­szának felfüggesztése miatt intéz interpellá­ciót a belügyminiszterhez. Mirescu szocialista a pénzügyminisztertől kérdi, igaz-e, hogy a kormány nagyarányú tisztviselői elbocsátásokat és a tisztviselők fize­tésének ujab leszállítását tervezi. Argetoianu: Demagógikus zsarolás ez. Szé- gyelje magát. A szocialista képviselők élénken tiltakoz­nak és Mirescu fentartja kérését, hogy a pénz­ügyminiszter az ügyben határozottan és hiva­talosan nyilatkozzék. Simonescn Bariad liberális azt fejtegeti, hogy a Mezőgazdasági Hitelintézet felállításá­nak csak akkor lesz értelme és eredménye, ha egyidejűleg a mezőgazdasági adósságokat is leszállítják a termékek mostani árnivójára. eszközölni, viszont a személyi kiadásoknál ezt nem tartja méltányosnak és indokoltnak, tekin­tettel arra, hogy az áldozati adóval a tisztvise­lők úgyis túlságos mértékben vannak sújtva. Dacára ennek a költségvetés rektifikálásánál az egyházak államsegélyénél óriási mér­tékben csökkentették a személyi kiadá­sokat, amennyiben az egyházak államsegélyénél első­sorban levontak egy globális összeget és ezen­felül alkalmazták az áldozati adót. Már decem­berben az 1931. évi költségvetés tárgyalásánál rámutattunk arra, hogy mennyire igazságtalan és indokolatlan ez a levonás. Ha valaha, akkor mostan van szükség egyházainkra, hogy most az osztályharcok között a kor felforgató eszméi ellen megvédjenek. Ezt pedig csak abban aa esetben tehetik hatékonyan, ha anyagi függet­lenségük biztosítva van és nem kénytelenek megterhelni azt a népet, amely anélkül is óriá­(Folytatás a második oldalon.) Jósika János káré az államsegélyek leszállítása elleti

Next

/
Thumbnails
Contents