Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-08 / 151. szám
TAXA POŞTALA PLA- TITA IN NUMERAR No. 24256—927. Claj-Kolos&vár, 1931 július 8 SzCrdă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Flata Unirii (Főtér) k. j Telefon : Q-0?, 6-94. XIV. évfolyam Í5í-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGTAEORSZAGON t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéit« 15 pengő, Egyes szám ára 21 fillér. A gyergyoi pokolgép  költségvetés rektifikálásánál ismét a kisebbségektől követelnek jfau,. János nagyobb áldozatot nagy beszédben kérte az igazságtalan megkülönböztetés helyesbítését — Argetoianu durva demagógiának bélyegezte meg a tisztviselők újabb fizetésleszállítása elleni tiltakozást Nagyon könnyű azt állítani a felelőtlen agitá- ciónak, hogy & gyergyóalfalui ügyvédet tönkretett adósai ölték meg bosszúból, tehát voltaképpen itt, ha önkényes is, de érthető igazságosztás történt. A bűnbakkeresés valóban egyszerű és kézenfekvő módszer. Csakhogy pokolgépekkel, revolverrel és gyilokkal mégsem lehet megoldani a gazdasági válságot. Már pedig a meztelen igazság az, hogy a Székelyföld irtózatos nyomorúságának ódiumát, amit a legutóbbi sajnálatos rémtett csak jelez, de meg nem old, nagy lelkiismeretlenség egyes emberek nyakába sózni és ha bosszúról lehet beszélni, akkor a Székelyföldnek tizenkét esztendőn keresztül történt mesterséges elszegényesitése és háttérbe szorítása bosszulta meg magát. Nem védőbeszéd akar ez lenni a frissen hantolt sir fölött. Hogy mennyiben és milyen mértékig terheli a felelősség a borzalmas módon meggyilkolt ügyvédet és bankigazgatót a felbujtó és a tettes egzisztenciájának tönkremeneteléért, azt a vizsgálat fogja eldönteni. Azt azonban, hogy a Székelyföld idejuttatásában óriási része van az egymást felváltó és az ősi székely földet gyarmati sorba alacsonyitott kormányoknak, az vitán felül áll. Mit kapott a székelység az im- póriumváltozás óta? Bukarestből nyakukra küldött, a viszonyokat és a népet nem ismerő prefektusokat, a „kulturzóna“ nevében ide száműzött regáti tanítókat, választások idején pedig katonák és csendőrök légióját, akiknek semmi más dolguk nem volt, minthogy leterrorizálják és alaposan megfélemlítsék a „renitens“ székelyeket. No, meg egy elméletet, amely megveregeti a székelyek vállát, hogy „ti elmagyarosi- tott románok vagytok s gondoskodunk róla, hogy visszarománosodjatok.“ Ennyi bőkezűség mellett azonban egyetlen lépés sem történt abban az irányban, hogy a székelységet életlehetőségekhez segítsék. Amit mégis meghagyott számukra a mostoha természet és a régi idők adakozó kedve: az erdőket elpanamázták, könyörtelenül letarolták a konjunktúra éveiben, a Csíki Magánjavakat kisajátították és a vagyonától, kulturlehetőségei- től megfosztott három székely vármegyét mar talékául dobták oda a nyomornak. A nyomorúságnak pedig megvannak a maga graduszai. Először jött az adósságok adósságra halmozása, amikor Európában a legdrágább kamatviszonyok éppen Romániában vol tak. Az adósságokat egy ideig el lehet huzni, a végén azonban sor kerül a megfizetésre is. A Székelyföld most ennél a stádiumnál tart. Pereg a végrehajtó dobja és nyomában a kétségbeesés és a talaj kicsuszása a lábak alól. A demagógia persze mindebben csak a megperdült dobot látja, de nem veszi észre, hogy nemcsak egyes emberek, hanem a Székelyföld egész gazdasági struktúrája alatt inog a föld. Arra már nem gondol, hogy mi idézte elő a mai tragikus helyzetet és mi juttatta ide a legszorgalmasabb és a legigénytelenebb népet? Szeretnénk, ha Ávéd János gyergyófalui ügyvéd tragédiája mementó volna. Ha felébresztené a figyelmet arra, hogy ez a katasztrófapolitika nem izolálható egy népre és országrészre s a sajnálatos következményeket az egész ország megérzi. Ezt vegyék észre a gyergyófalui drámából azok, akik az egész ország sorsát intézik és akik eddig csak a választások alkalmával voltak hajlandók tudomásul venni azt, hogy a trianoni békeszerződés a Székelyföldet is Romániához csatolta, r (Bukarest, julius 6.) A parlamentben újból költségvetési vita indult meg. Könnyű munka a papiroson, amit a kormányok csinálnak: leírnak a kiadási tételekből, hozzáírnak a bevételekhez nagy összegeket. Hogy az élet elfogadja-e ezeket a leírásokat és hozzáadásokat, azzal nem törődnek. Azt a valóságot, hogy a polgárság teherviselő hJrnssége kimerült, parlamenti szavazásokkal nem lehet letagadni. A kolozsvári beszédet kihívásnak tartják Bukarestben. A bukaresti sajtó nagy cikkekben foglalkozik a nemzeti parasztpárt szombati kolozsvári gyűlésével és főleg Vaida beszédével. A lapok pártállás szerint kommentálják a beszédet. Az Adeverul megállapítja, hogy Maniu visszalépésének motívumai most már világosak a közvélemény előtt. Maniu visszavonult, de azért korántsincs izolálva és lépésének politikai efektusa elvitathatatlan. Csak a naivak állíthatják, hogy ennek a gesztusnak nem mutatkozik a hatása. A kormánypárti - körök is előbb-utóbb rá fognak jönni arra, hogy az alkotmányosság, demokrácia nem üres szólamok amelyeket nem lehet egyszerűen sutbadobni. A lap azonban úgy látja, hogy pártszempontból nem a legszerencsésebb a nemzeti parasztpárt helyzete. A regátiak és erdélyiek közötti eddigi láthatatlan vonal kezd demarkációs vonallá színesedni. Erre vall Vlad Aurél nyilatkozata is, amely, sajnos, ellentéteket eredményezhet a két pártfrakció között. Napirenden a kamara először megszavazta a közigazgatási törvény módosítását, majd áttértek a költségvetés rektifikálás! javaslatának vitájára, amelyben Jósika János báró magyarpárti képviselő volt az első szónok. — A költségvetésnek takarékossági szempontból való rektifikálása ellen — mondotta, — senkinek sem lehet kifogása, tekintettel arra, hogy mindnyájan tisztában vagyunk az ország pénzügyi helyzetével. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi siralmas közgazdasági állapotban a közterheket nem lehet emelni és éppen ezért a költségvetés csak úgy hozható egyensúlyba, ha a kiadásokat könyörtelenül leszállítják. Ha ennek dacára mégis hozzászólok a költségvetés rektifikálásához, ennek csppán az az oka, hogy az általunk is elismert és helyeselt takarékossági elvet a költségvetés rektifikálásánál nem hajtották végre igazságosan és egyenlő mértékkel. Az indokolásban ugyanis a miniszter ur nagyon helyesen kimutatta, hogy csak a dologi kiadásoknál lehet megtakarítást 'Az Ordinea, yiitorul és Neamul Romanesc szerint a szombati beszéd provokáció volt az alkotmányos fórumok ellen. Valamennyien azt hiszik, hogy a nemzeti parasztpárt egysége veszélyben van, mert a regátiak és erdélyiek között látható az ellentét. Hir szerint a nemzeti parasztpárt kongresz- szusát Gyulafehérvárt fogják megtartani és Vaidát fogják megválasztani Maniu helyettesének. Argetoianu letorkolta azt a képviselőt, aki a tisztviselői fizetésleszál- litásról érdeklődött. A kamara hétfői ülésén Ioanitescu nemzeti parasztpárti a csendőrtörvény néhány szakaszának felfüggesztése miatt intéz interpellációt a belügyminiszterhez. Mirescu szocialista a pénzügyminisztertől kérdi, igaz-e, hogy a kormány nagyarányú tisztviselői elbocsátásokat és a tisztviselők fizetésének ujab leszállítását tervezi. Argetoianu: Demagógikus zsarolás ez. Szé- gyelje magát. A szocialista képviselők élénken tiltakoznak és Mirescu fentartja kérését, hogy a pénzügyminiszter az ügyben határozottan és hivatalosan nyilatkozzék. Simonescn Bariad liberális azt fejtegeti, hogy a Mezőgazdasági Hitelintézet felállításának csak akkor lesz értelme és eredménye, ha egyidejűleg a mezőgazdasági adósságokat is leszállítják a termékek mostani árnivójára. eszközölni, viszont a személyi kiadásoknál ezt nem tartja méltányosnak és indokoltnak, tekintettel arra, hogy az áldozati adóval a tisztviselők úgyis túlságos mértékben vannak sújtva. Dacára ennek a költségvetés rektifikálásánál az egyházak államsegélyénél óriási mértékben csökkentették a személyi kiadásokat, amennyiben az egyházak államsegélyénél elsősorban levontak egy globális összeget és ezenfelül alkalmazták az áldozati adót. Már decemberben az 1931. évi költségvetés tárgyalásánál rámutattunk arra, hogy mennyire igazságtalan és indokolatlan ez a levonás. Ha valaha, akkor mostan van szükség egyházainkra, hogy most az osztályharcok között a kor felforgató eszméi ellen megvédjenek. Ezt pedig csak abban aa esetben tehetik hatékonyan, ha anyagi függetlenségük biztosítva van és nem kénytelenek megterhelni azt a népet, amely anélkül is óriá(Folytatás a második oldalon.) Jósika János káré az államsegélyek leszállítása elleti
