Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-06 / 150. szám
Az állam csak Erdélyben százhuszmillióval károsodik az adótnemfizető kontárok működése miatt Vita a kisipari kamarák felállítása körül — A kisiparosság hatalmas járulékokat fizet, de az iparkamaráknál még sincs megfelelő képviselete (Kolozsvár, július 4.) Az erdélyi és bánáti ipartestületek elnökeinek kongresszusán, amely nemrégen zajlott le Kolozsváron, az egész iparosságot intenziven érdeklő problémák kerültek megvitatásra. E rovatban a kongresszus jegyzőkönyvének az alapján teljes részletességgel ismertetjük a kongresszus anyagát. Már a mult számunkban foglalkoztunk Moldovan Antal nagyjelentőségű javaslatával, amelyben az ipar- testületi intézmények helyett kisipari kamarák felállítását ajánlja. Szabó Béni a tanoncoktatás idejéről. A kérdéshez Jordáche Brassóból és Olariu Aradról szólaltak fel. Utánuk Szabó Béni képviselő felolvassa jelentését a bizottságokra vonatkozólag és azt kéri, hogy a tanoncoktatási idő legkisebb tartamát a következők szerint állapítsák meg: négy elemi osztállyal két évben, négy középiskolai osztállyal egy és félévben, hat középiskolai osztállyal egy év és köt hónapban és nyolc középiskolai végzettséggel nyolc hónapban legyen megállapítva a tanoncoktatási idő. Szabó képviselő is azon a véleményen van, hogy felszabaduláskor a tanoncot vessék alá segédi vizsgáztatásnak egy erre elkészítendő szabályzat előírásának megfelelően. Jordáche, a brassói ipartestület elnöke azt javasolja, hogy a kézműipari kamarák iparigazolványokat is adhassanak ki, amelynek alapján önállóan lehessen kisipart gyakorolni. Yiciu vezérfelügyelő ezt nem helyesli. Akkor az iparhatóságok hatáskör nélkül maradnának. Azért is ellenzi az indítvány elfogadását, mert a közvélemény azt hinné, hogy a régi céheket állítják vissza a kizárólagos jogokkal együtt„Szerinte az volna a helyes, hogy a kézműipari kamarák csak nagyobb központokban állíttassanak fel, töhb vármegyére kiterjedő kirendeltségekkel, fiókokkal és ügynökségekkel. A kisiparosság tizennégymilliója. Utána újból Szabó képviselő jelentkezik szólásra s azt ajánlja, hogy az erdélyi ipartestületek intézményeinek a mintájára az egész országba vezessék be, természetesen autonómikus jogokkal az ipartestületek intézményét. Moldovan elnök szerint a kisipari kamarák felállításával az iparosság terhei semmivel sem szaporodnának, mivel a jelenleg kereskedelmi és iparkamaráknak fizetett illetékeket ezután a kisipari kamarák részére fizetnék. A maga részéről a kisipari kamarák fentartását biztosítottnak látja és kimutatja, hogy a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara, amelynek hatásköre kitérjed Kolozsvár, Naszód, Szilágy, Szamos és Tordamegyékre, fentartásához tizennégyniillióval járni hozzá a kisiparosság s ha még hozzávesz- szük az ipartestület egy és félmilliót kitevő költségvetését, a felállítandó kisipari kamarák fentartását teljesen biztosítottnak látja. Érdekes statisztikát mutat be a többi szakmákat illetőleg, hogy a járulékokról tiszta képet nyújthasson. Eszerint a nagyipar csak 12 millióval, a kereskedelem 29 millióval és a nagykereskedelem 11 millióval járul hozzá az iparos és kereskedő intézmények fenntartásához. Mindezekből látható, — mondja Moldovan — hogy a kisiparosság hatalmas összeggel járul ezen intézmények fenntartásához és még sincs ott olyan képviselete, mint amilyen valóban megilletné. Seredan ipartestületi titkár ugyancsak a kisipari kamarák felállítása mellett emel szót. Szerinte az alkotmányban is említés van a kisipari kamarákról, amelyeknek jogszerinti szenátorai képviseletet nyernének a törvényhozó testületekben. Utána újból Moldovan elnök hangoztatja, hogy az iparosságnak nincs szüksége két szerv fentartására, amikor mindkét szerv egy szervezetbe tömöríthető. A választmány a hosszas vita után Moldovan elnök javaslatát a kisipari kamarák felállítására elfogadja, azzal a kiegészítéssel, hogy a működési körük több megyére terjedjen ki. Mi történjék a kontárok büntetéspénzével? Dr. Veterani azután azt javasolja, hogy azoknak a pénzbírságoknak az ötven százalékát, amit a kontárkérdésért megbüntetett iparosokon hajtanak fel, juttassák az Ipartestületeknek, mivel tényleges költségei vannak a kontárok üldözésével és feljelentésével. Az indítványt Moldovan elnök oda módosítja, hogy a járulékot csak azokból a büntetésekből juttassák erre a célra, amelyeket a testületek által ţett feljelentés folytán róttak ki. Az igy befolyó összegeket a felállítandó ipari múzeumok alapjának és a taponcmunkakiállitások rendezésének költségeire fordítsák. A kongresszus a javaslatot elfogadja. Az állam százhúsz millióval károsul. Moldovan elnök jelentést olvas fel, amelyben kimutatja, hogy az állam csak Erdélyben és Bánátban körülbelül százhúsz millióval károsodik a kontáriparosok működése folytán, tehát érdeke, hogy üldözzék a kontárokat és velük szemben a legszigorúbb büntetéseket alkalmazzák. Seredan ipartestületi titkár ismerteti az idevonatkozó rendelkezéseket, melyek szerint behajthatatlanság esetén a kontárok fogházzal is büntethetők. Azután ismét Veterani dr. szólal fel és hangsúlyozza, hogy semmiféle közmunkálatot nyilvános árlejtés kihirdetése nélkül ne lehessen vállalni és közintézmények műhelyeiben magánmunkálatokat még akkor se lehessen végezni, ha az mindjárt egy más közintézmény céljait szolgálná. Viciu vezérfelügyelő ismerteti, hogy a városi tanácsoknak meg van a hatáskörük arra, hogy ilyen össze nem egyeztethető dolgokat megtiltsanak és az iparosság a városi képviselet által elérhetné a megkívánt eredményeket. Seredan titkár ismerteti a közintézmények műhelyeinek versengését s kívánatosnak tartja, hogy azoknak a számát a szükséghez mérten a lehető legkevesebbre apasszák le. A gazdaságosság kiszámításánál ezeknek a munkálatoknak a költségvetését még harminc százalékkal kell megterhelni, hogy árai a kisiparosok áraival egy színvonalon mozogjanak. Magánkezelésben pedig csak akkor végezzék a munkálatot, ha ezen megterhelés mellett is olcsóbbnak mutatkozik a legolcsóbb ajánlatnál. A feloszlatás folytán fölöslegessé váló gépeket és műszaki berendezéseket osszák szét az iparosok között, akik ezeknek az árát kényelmes részletekben fizessék. A vezérfelügyelő különben rámutat arra, hogy a kolozsvári ipartestület közbenjárása folytán az ipar és kereskedelmi minisztérium kedvező elintézést adott olyan értelemben, hogy közmunkálatok és szállítások árlejtésére azok is engedhetők, akiknek iparigazolványuk van, azonban az árlejtések központi hivatala nem vette ezt figyelembe és fentartotta a régi eljárást, melynek értelmében az árlejtéseken csak bejegyzett cégek vehetnek részt, kivéve a közmunkálatokat, amelyen a képesítésüket igazol ni tudó építészek is részt vehetnek. A tanács ezt a javaslatot is elfogadja. IPAROS HÍREK Csak kötelező orvosi vizsgálat után lehet alkalmazottakat felvenni az iparban és kereskedelemben. A? egészségügyi törvény 348. és 349. paragrafusai előírják, hogy pz iparban és kereskedelemben csak orvosi vizsgálat után lehet alkalmazottakat felvenni s tilos fertőző betegségben szenvedő tanopeok alkalmazása. A kolozsvári betegsegélyző pénztár erre a rendelkezésre való utalással körözvényt bocsátott ki, amelyben figyelmezteti az összes munkaadókat a törvény Egy modell a sok 8 íi -»HiB közül: 1KONTA. jPlSHÜ I ön még nem fényképei?! Akkor igazén itt az ideje! Talán nem is tudta, hogy a megbízható Zeiss Ikon gépekkel, amelyek csak jó képeket adnak, a fényképezés nagyon olcsó lett. Még ma adasson magának egy fényképüzletben egy képes Zeiss lkon árjegyzéket; öröme lesz benne. — Ezért ha gépet vesz, az legyen: ?EÍS? IKON És még egyet: Ne feledje a megbízható" Zeiss Ikon filmet! Zeiss Ikon képviselet: James B, Gíbson Bucureşti HL Strada G- G. Cantacuzino No. 74. Sürgönyeim. Gibson Bucureşti. intézkedéséit, valamint a súlyos büntetésekre 110.000—50.000 lejig) és kéri, hogy felvétel előtt alkalmazottaikat a betegsegélyzőbe orvosi vizsgálatra küldjék. Ezen intézkedés ellen a kolozsvári ipartestület a munkaügyi minisztériumnál tiltakozását jelentette be. Nem lehet humánus nz az intézkedés, amely a szerencsétlen betegektől még a mindennapi kenyeret is elveszi, másrészt pedig az intézkedés újabb terhet ró az iparosokra, mert az alkalmazottakat folyton orvosi vizsgálatokra kell küldeni. A kolozsvári órások tiltakozása a zálogházak ellen. A kolozsvári órás és ékszerész szakosztály a napokban megbeszélést tartott, amelyen foglalkozott azzal a tarthatatlan helyzettel, hogy Kolozsváron a zálogházak nem elégszenek meg azzal, hogy néha kétszer is egy hónapban árveréseket rendeznek, hanem valósággal detailüz- leteket tartanak fenn óra és ékszereladásra, sőt már részletfizetésre is adnak el árukat, Az előzetes megbeszélés eredményeképen julius 19-ére nagy tiltakozó gyűlést fognak egybehívni az ipartestület termeibe, hogy ott ország-világ előtt tiltakozzanak a sérelmes árv^i’ések ellen s arra kérjék az illetékes tényezőket, hogy a zálogházakat rendszabályozzák meg. A kéziniiiparosoknak nem kell a kamaránál bejegyeztetni cégeiket. Megírtuk már, hogy a kolozsvári ipartestület tiltakozást jelentett be az iparügyi minisztériumnál a törvényellenes
