Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-31 / 171. szám
fS.IV, ÉV.?. 171. SZÁM. Kuxtnmsgfc Uccai botrányok és más izgalmak komplikálják a Csíkszeredái Hargita-bank csődügyét A székelyföldi román bank alapításának kulissza- titkaiból — Hogyan vásárolta meg részletfizetésre a bankvezér felesége a bank házát ? (Csíkszereda, julius 29.) A Keleti Újság részletesen beszámolt arról, hogy a Csíkszeredái Hargita-bank ellen megkérték a csődöt. A csőd szélén álló kis román bank alapításának és alimentálásának azonban vannak olyan kulisszatitkai, amelyek a nagy nyilvánosságot is érdeklik. Nem lesz tehát érdektelen, ha rámutatunk azokra a hatalmi visszaélésekre, amelyekkel Vasú ügyvéd és prefektus bankját, a Hargita-bankot, felvirágoztatta és a maga részére olyan jövedelmező forrássá tette a székely emberek pénzén, hogy a bank összeomlása után sem lesz soha szegény ember. 1926-ig a Hargita-bank 1,200.000 lej alaptőkével rendelkező kis bankocska volt, úgy, hogy nagyjában kihitelezésekkel nem is igen foglalkozott, inkább a Vasú ügyvéd kiterjedt rokonsága részére bonyolított le áruhitelüzleteket. 1926-ban azonban. Vasú ügyvéd pre'fektus- sága idején, alkalmasnak látta az időt, ahhoz, hogy házi bankját a székely közönség bevonásával megnövelje. Az alaptőkét tízmillió lejre emelte fel s a .jegyzőket és főszolgabirákat ntasitot ta, hogy a felemelt alaptőke nj részvényeit jegyeztessék le a csiki lakosság körében és a közpénzeket is gyümölcsözőleg nála he lyezzék el. Csaléteknek kijelentette, hogy néni is kell a lejegyzett i'észvények értékét megfi zetni, mert neki a Nemzeti Banktól olyan vissz- leszámitolási kölcsönt folyósítanak, előkelő összeköttetései révén, hogy annak kamatai hő ségesen fedezik az alaptőke felemelt összegét. Szegény jegyzők és főszolgabirák állásukkal játszottak s igy történt, hogy a részvényjegyzést sikeresen végrehajtották. A részvények értékét nem is kérték sokáig, azonban egyszer csak megindult az ügyvédi felszólítások garmadája és perek utján is, de a részvényjegyzések dijai befolytak. Időközben a részvényjegyzők száma még inkább gyarapodott, nem mintha a bank szilárd helyzete cs megbízhatósága nyilvánosságra került volna és az vonzotta volna a részvényjegyzőket, hanem a hiteltkeresö szegény embereknek csak olyan feltétellel folyósított kölcsönt, ha részvényt jegyeznek s amelynek összegét a busás kamaton kívül a kölcsönösz- szegből le is vonták. A nyomorúság megmérhetetlen fokmérője hozta magával, hogy a szerencsétlen székely ember képes volt ebbe is belemenni és kölcsönből jegyezni részvényt, csakhogy pénzt lásson. Most aztán éppen az a bank teszi tönkre őket, amelyet kényszerjegyzéseikkel megpártoltak. A hozzá nem értő, bankszeriitlen kezelés pikantériájához tartozik az is, hogy az 1928. évben, bizonyára Vasú bank fejedelem csendes felbiztatására, a bank igazgatótanácsa elhatározta, hogy az intézet székházát eladják. A hatalmas, emeletes épület eladásra is került s ki vette volna meg más, mint, a Vasú nr — felesége, 1,400.000 lejért, azt is agy, HA BÚTOR, (egyen Bútorgyárából SZEKELY&RETi marosvAsarhely BUKAREST ^ BRASSÓ NAGYSZEBEN Mottoi elsőkézből — a legjobbat — legolcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel. hogy tiz év alatt évi 140.000 lejjel tör- lesztheti a vételárat. így most már nemcsak a bank érdekeltsége, hanem a bank székháza is a Vasú ur tulajdonába került s megtörtént az a csoda, hogy a bank most Vasútól bérli hivatalos helyiségét, így került a bank ingatlan leltárértéke is Vasú kezébe. A bankcsőd ügyében különben a bíróság a tárgyalást 30-ára, most péntekre tűzte ki. Időközben is Comaniciu és társai mindent elkövetnek, hogy a esődkérést visszavonják és már a gör. kel. egyház részére 250.000 lejt, letétbe is tettek s ígérték, hogy a hetét többi részét is közelebbről kifizetik. Azzal védekeznek különben a Hargita-bank érdekeltjei, hogy a szóban forgó betét azzal a feltétellel volt elhelyezve a Hargitánál, hogy azt a templomépitési munkálatok előhaladásával arányban fizetik ki s Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. nem is voltak kötelesek most kifizetni, mert az építkezések megszakadtak. Comaniciu, a bank igazgatója, az egykori tanfelügyelő, most úgy látja és meglepetéssel veszi észre, hogy mégsem lehet mindent büntetlenül csinálni azon a cimen, hogy ő román. A bank botrányai kipattantak és a, bukaresti román lapokba is bele kerültek, azzal a hírrel együtt, hogy Comaniciu ellen megtették a bűnvádi feljelentést. Comaniciu a lapok tudósítóit) megfenyegette, sőt az uccán fiával együtt sokáig leste az egyik bnkaresti lap román tudósítóját, akit meg is támadtak és meg akartak verni. A megtámadott tudósítónak gyorsan a segítségére siettek és a verekedés elfajulását megakadályozták. Megfenyegetnek mindenkit, aki a bank ügyeivel foglalkozik. Megfenyegették Dinu Stolojan mostani prefektust is, aki nem akadályozta meg a csődkérés és bűnvádi feljelentés beadását, sőt elkerülhetetlennek tartotta. Szóval Csíkszeredában sok izgalmat idézett elő $ román bank csődügye. Apponyi nagy beszéde a magyar parlament felhatalmazási vitájában Az ellenzék előreláthatólag nem vesz részt a harminchármas bizottságban Eszterházy Móric gróf kőtelező cserejegyek kibocsátását ajánlja (Budapest, julius 29.) Ma folytatták a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek Gál Jenő szólalt fel. Túldimenzionált nak tartja az uj gazdasági programot és nem fogadja el. Utána Gaál Gaszton szólott a ja vaslathoz. Nem vesz részt a harminchármas bizottságban, mert a bizottság működéséért nem óhajtja vállalni a felelősséget. Kijelentése szerint az ellenzék többi vezéreinek is ez az álláspontja. Nagy érdeklődés mellet szólalt fel Appo nyi Albert, aki hangsúlyozta, hogy a harminchármas bizottságban ő sem vehet részt. Bár ellenzékinek nem tartja magát, tekintettel a helyzet rendkívüli fontosságára, nem szavaz a javaslat ellen. A szociáldemokraták tapsai között Apponyi hangoztatja, hogy a magyar helyzet ma legkritikusabb politikailag is, mert nemzetek összeütközéseinek középpontjába került. Magyarországnak letagadhatatlanul voltak külpolitikai sikerei s igy módjában volt a háborús nagyhatalmak frontján rést ütni. Előnyösnek tartja újabb szimpátiák szerzését és ezért taktikusnak tartaná, ha Bethlen átengedné helyét egy u.i kormánynak, amely esetleg nagyobb sikerrel venné föl a harcot'a gazdasági helyzet megmentéséért külföldön, mint a jelenlegi. Nem tagadja azt a meggyőződését, hogy a jelenlegi kormány nem hozott elég eredményt pénzügyi és politikai téren. Viszont érezniük kell az ellenzéknek is, hogy érveiket nem szabad esetleg az ország érdekei ellen ne- kiszegezniök. Hangoztatta újólag, hogy szerinte a javaslatban foglalt gazdasági progra túldimenzionált, az ország érdekeire való nyomós tekintettel azt elfogadja. Rassay Károly rövid beszéde után Palla« vlcini György pártonkivüli képviselő birálja élesen a kormányt, annak bel- és külpolitikai programját. Pallavicini szerint fontos megnyerni a külföldi államok között elsőnek Franciaország rokonszenvét. Pallavicini hangoztatja, hogy vissza kell állítani a magyar királyságot és szabályozni az Ausztriával való jóviszonyt. Ez a program a Magyarország uralmi gondolatának volna a realizálása. A javaslat tárgyalását holnap folytatják. Az egyes pártok értekezletükön behatóan foglalkoznak az ország gazdasági helyzetének feljavítására irányuló javaslatokkal. Legutóbb a tegnapi napon a keresztény gazdasági és szocialista párt értekezletén mondott ezzel kapcsolatban. Esterházy Móric gróf érdekes javaslatot. A forgalom lebonyolítása érdekében olyan pengő névértékű cserejegyek kibocsátását javasolja, amelyekért a Nemzeti Bank ob- ligót nem vállalna. Javasolja továbbá bankközi garanciaszövetségnek a megteremtését és ez garantálná ezeknek a cserejegyeknek általános elfogadását is. Ezekre a cserejegyekre azért van szükség, mert inflatorius megoldás nélkül a pénznélküli forgalmat lényegesen előmozdítaná. Ernst Sándor népjóléti miniszter reflektálva Esterházy szavaira, hangoztatja, hogy a cél az kell hogy legyen, hogy a kormány minél kevésbé vegye igénybe a külföldet és önsegély utján hidalja át a válságot. . mtm murr—i»írtT»iyiiiTT~iiRT'-~~iiB)riWMiiTiiRiiiniűirrTir>r~~ I 1 É ÁLLAMI VICHY-TERKK MBWäT-äQ SICíiV-LTflT- PSSZTILLBH lilDHY-ETflT-THBjETfSli a vizből kivont természetes só alkalines viz készítéséhez 2, vagy 8 étkezés jgj után elősegíti az A emésztést fi w szénsavas, az emész- M test elősegítő víz e«y.düii elkészítéséhez Óvakodjunk a hamisításoktól és utánzatoktól & Költöztetését, esetleges butor- beraktározását saját érdekében csak az »UNIÓ« szállítási vállalattal eszközültess a, P. Unirii 4. Telefon felhívásra megbízottunkat kiküldjük. Telefon: 286, 1296 szám. —
