Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-04 / 148. szám
EíPTiseI<5h^ BUDA P V. i ELOFlZEJL'Lb BELFÖLDÖN : I fart 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 309 l«ţ egy bóra 100 lej, Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa tJnlxil (Főtéri fc Telefon: 5-03, r 94, / XIV. évfolyam 148-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYABOBSZAGOX Î 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéHSi 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. taxa poştala plătită EN ITJMSRAB No. 24256—927. Francia makacsság1 Jorga súlyos kijelentéseket tett az erdélyiek ellen parlamenti nagy beszédében Nem veszteget időt arra, hogy az erdélyiek egy részét megértse — Duca kitért a lovaglás elégtételadás elől Eltörlik az erdélyi büntető és polgári törvénykönyveket Németország állítólag bejelentette Amerikának az államcsődöt; Amerikának ez évben költségvetését tekintve, közel egymilliárd pasz- szivája van a multévi közel kétszázmillió költségvetési aktívával szemben; Svájcnak, Európa legkonszolidáltabb államának egyik vezető bankja a tönk szélére került. E hirek egyetlen napon futottak be hozzánk, de a gazdasági katasztrófák fekete sorozatai mindennaposak. Az egész világ lázasan keresi az eszközöket, hogy megmenthesse magát a civilizációt fenyegető összeomlástól. A tehetős népek igyekeznek áldozatokat hozni, a fokozottabb mértékben sújtott államok összeszoritott foggal türelmet Ígérnek. Minden állam határain túl kinyújtja a kezét egy másik kéz után. E pillanatban minden állam lelkileg el van már készülve egy heroikus gesztusra, egyedül Franciaország az, amely kérlelhetetlenül makacskodik, közömbös arcot vág, vészteljes érzéktelenséget miméi Franciaország állig begombolkozik, úgy viselkedik, mintha egy más csillagzaton élne és e szabadságszerető nép lojalitásából, történeti nagylelkűségéből, népek egyetemének boldogulását célzó retorikájából nem maradt más hátra, mint az uzsorás komikus mozdulata: jaj, ne engedjétek hozzám a szegényeket, mert meghasad a szivem, ha látom őket — de a zsebéből egy krajcárt sem kotor elő, hogy másokon segítsen. A magyar választások Lezajlottak a magyar választások. A választások a Bethlen István személye körül csoportosult kormánypárt fölényes győzelmével végződtek. Vájjon vannak-e e választásnak tanulságai a mi számunkra is! Tanulságai vannak minden bizonnyal, odaát Magyarországon, ellenzékiek és kormánypártiak egyformán tanulnak belőle. Minden választás alapjában véve egy népnek a vizsgája, függetlenül a képviselőjelöltek közvélemény előtti próbatételétől. De mi azokat a tanulságokat keressük, amelyek a román viszonylatokkal szembeállítva felhasználhatók. A magyar választások végső konklúziója szerint ez az ország szemmellát- hatóan a nyugodt állandóságot, ragaszkodást a kipróbált elvhez és államférfiuhoz, a kormányzásnak meg nem zavart, szabályos ütemét keresi. Bethlen István tiz évig volt miniszterelnök, most újabb pár esztendeig megint ő lesz, még inkább aláhúzva azt a jelzőt, hogy ö Európának leghosszabbéletü miniszterelnöke. Mialatt Bethlen változatlanul a magyar politika élén állott, Romániában egyik kormány a másikat űzte, egyik rendszer sietve felváltotta a másikat, egyik kormány még meg sem melegedett és már kénytelen volt átengedni a helyét az utána következőnek. E tényből talán azt kell következtetnünk, hogy a román közélet valamelyes túlhajtott demokratikus váltógazdaságnak a hive! Nem, erre semmiesetre sem lehet következtetni. Itt csak azt az alternatívát lehet felállítani, hogy egy ország szempontjából melyi rezsim a jobb: ragaszkodni a megbízható iránytűhöz, vagy naponta kicserélni az uj iránytűt! Vannak, akik azt állítják, hogy az sem'jó, ha hosszú ideig egy rezsim ii'ányit- ja egy ország politikai ügyeit, de hogy az az ország, amely minden évben uj kormányelnök- kel számol, soha sem találja meg a maga'biztos politikai útját és követésre alkalmas irányelveit, nos, ez egészen bizonyos. (Bukarest, julius 2.) lorga mondotta el nagy beszédét, amilyeneket az uj kormányok elnökei mondani szoktak a felirati vitában. Ez a beszéd igen különös, mint amilyen a lorga kormányzási programja. A nép még nem érett meg a választásokra s nem tartja fontosnak a parlamenti rendszert, de azért a közvéleménynyel szemben még sem mertük szakítani a parlamentáris alkotmánnyá'. i,.r ,aí se ilyen, se olyan a rezsim nyíltan. lorga olyan fölényes igyekezett lenni, hogy nemcsak az erdélyi románságnak vágott oda alaposan, de a külföld közvéleményét is elintézte azzal, hogy csak újságírók munkájának tartja. Bármilyen fetétellel s bármikor. Napirenden a felirati vita során lorga miniszterelnök válaszolt az eddig elhangzott felszólalásokra. Hosszasan arról beszélt, hogy ő nem kérte és kereste a miniszterelnökséget. A nemzeti parasztpárti kormány bukása meglepetésszerűen érte. Azonnal kihallgatáson jelentkezett a királynál és azzal kezdte, hogy nem azért jön, mintlía valamit kérne. Harminc évig nem kért semmit és nem jöhet ellenkezésbe önmagával. A tárgyalások során levelet intézett az uralkodóhoz, ebbeu azt a nézetét fejtegette, hogy a problémák megoldásáÁ miniszterelnök ezután a választásokról beszélt. A választásokat a kormány a maga szempontjából nem is készítette elő. A megyék élére olyan embereket állított, akik az illető megyék ismeretében eredményes és hazafias munkát tudnak kifejteni. A liberális párttal kötött kartell nem vásári alkudozások eredménye, hanem spontán módon született meg. A liberális párt történelmi múltjához híven átérezte a helyzet történeti jellegét. A maga részéről nem hive a parlament feloszlatásának, mivel tudja, hogy a választások az országra nézve megrázkódtatással járnak, különben is — mondja — sok viz fog még lefolyni a Dunán, amíg a választók tudni fogják, hogy mit csinálnak. Ennek ellenére a parlamentet mégis fel kellett oszlatni, mert a közvélemény hatalmas áramlata kívánta. Az erdélyiek megnyerésére nem veszteget időt. A kormánynak az erdélyiekkel való viszonyára tért át. Azzal vádolják, hogy közte és az erdélyiek között antagonizmus van. Nagyon csodálkozik ezen a vádon. Hiszen ő volt az, aki a régi időkben is íaíán a legtöbbet sirt Erdély ra csak pártonkivüli kormány alkalmas. Azután vidékre utazott s levelet hagyott hátra Munteanu Romulusnak, amelyben bizalmasan közölte vele, hogy vissza akar vonulni a politikai élettől s csupán a jogszerinti szenátorságra kíván optálni. Ekkor történt az, hogy hirtelen Bukarestbe hívták, ahol az uralkodó audiencián fogadta a pártvezéreket. A király elmondotta emlékezetes felhívását a pártvezérekhez, amire a válasz körülbelül tiz percig tartó hallgatás volt. Ö vette magának a bátorságot és a következőket mondotta: — Én. aki nem kértem Felségedtől semmit, ki kell jelentsem, hogy Felséged rendelkezésére állok, bármilyen feltétellel és bármikor. Ezután merült fel a Presan-kormány terve. Amikor Presan tábornok megkérdezte tőle, hogy milyen tárcát vállalna, kijelentette, hogy azt, amelyiket mindenki visszautasít. A miniszterelnökségért nem tülekedett, de amikor az uralkodó megtisztelte bizalmával, ezt netíí utasította vissza. A megbízást azzal a szándékkal fogadta el, hogy olyan kormányt alakit, amely a pártok fölött áll és képes elvégezni azt a munkát, amelyet pártkormány nem végezhetne el. Minisztertársainak kiválasztása a lehető legjobban sikerült. sorsa felett és még a magyar rezsim idején bejárta Erdélyt, amelyet jól ismert. Véleménye szerint csak azok gyűlölik öt Erdélyben, akiket valamely párt fegyelme kényszerit erre, míg Erdély nagy része — amint arról a választások előtt is röviddel meggyőződött, mellette áll. Az erdélyi lakosság azonban több, egymástól eltérő szerkezetű rétegből áll. Az egyik réteg az, amely a magyar iskolákból került ki és amely szerinte lelkében még ma is távol áll a román géniusztól. Ezeket ő sohasem tudja megnyerni a maga számára és az ilyen problémák megoldására nem is veszteget időt. Nem számit a külföld sem. Kijelentette lorga, hogy nem sokat törődik' azokkal a külföldi lapvéleményekkel, amelyek nem voltak a legkedvezőbbek az ő kormánya számára. Töbet ér neki Massaryk cseh köztársasági elnök levele, amely a legnagyobb elismeréssel beszél róla és munkájáról, mint azok a cikkek, amelyeket képzettségnélküli újságírók írnak. A kormány nem akarja az országot forradalmasítani. Tiszteletben fogják tartani az alkotmányt, de nem akarnak az eddigi pártkor(Folytatás a második oldalon.) Fi i Kevés szó a csúnya választásokról
