Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-29 / 169. szám

3 Többszáz székely kisiparos tiltakozott Csíkszeredán a törhetetlen és exlsztencla- romboló adórendszer, a bnzabélyeg, a betegsegélyzőpénziárak kíméletlensége és az iparostársadalsnat sújtó kormánypolitika ellen Tíz mag-assaSÍtfVoüialu előadás kjieite ki a második székely iparos- koagr«sszuson az iparosság nagy problémáit — Az összes politikai pár­fok között csak a Magyar Párt adott bolyét az iparosság képviselőiének XIV. ÉVF. 169. SZÁM. _________ (Csikszerda, Julius 27.) Mintegy háromszáz székely kisiparos adott találkozót egymásnak vasárnap Csíkszeredán. Felemelő, de egyben megható látvány is volt ennek a néhányszáz nagyrészben ünneplő feketébe öltözött, a ke­nyérért napról-nápra elkeseredett közelharcot folytató székely kisiparosnak az a komoly és lelkes megmozdulása, amelyet bátran mondha­tunk zarándokúinak is, hiszen a legmostohább napi robotból szakítottak ki maguknak égy-két napot, azzal a biztos tudattal, hogy a munka, amelyet el akarnak végezni, mai sorsukon alig segit, de családjuknak, gyermekeiknek jöven­dőjét alapozzák meg vele. A négy székely vár­megye iparosai találkoztak Csíkszeredán és ötödiknek a brassómegyei székely kisiparosok is csatlakoztak hozzájuk, bogy kifejezésre jut­tassák szolidaritásukat a létérdekeikért súlyos harcot vivő székelyföldi iparossággal. A máso­dik székelyföldi iparosértekezlet volt ez, mert a tavalyi sepsiszentgyörgyi kongresszus mond­ta ki, hogy ezentúl évről évre összejönnek a székely iparosok, hogy megbeszéljék közös ba­jaikat és a lehetőséghez mérten orvoslást ke ressenek azokra. Délelőtt 10 órára, tűzték ki a kongresszus kezdetét és nem a résztvevőkön, hanem a lehe­tetlen székelyföldi vasúti összeköttetésen és a székely vasúti vonalakon közmondásos érkezési és indulási késéseken ihult, hogy csak 11 óra­kor kezdhettek hozá a tanácskozásokhoz. Minden székely megye képviseltette magát. Csikszerda ünnepi külsőt öltött erre a nap­ra, hogy méltóképen fogadja vendégeit. A Csík­szeredái iparosok alkották természetesen zö­mét a kongresszus hallgatóságának, de tekin­télyes számmal jöttek el a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, brassói, székelykereszturi, udvarhelyi iparosok kiküldöttei is. Dr. Balogh Lajos az iparosság adóügyi sé­relmeit sorakoztatta fel. Kifogásolta, hogy épen az utóbbi évek hennám i k o r a lakosság teberbiró- képesaége a minimumra csökkent, emelték hat­van, sőt kilencven százalékkal az adókat, a pénz­ügyi közegek pedig; a behajtásnál nem lépnek fel azzal a méltányossággal, amely a inai helyzet­ben elvárható tőlük, sőt túlbuzgóságuk sok eset­ben a számukra rendelkezésre álló kereteket is messzire elhagyja. Felemlítette a repülőbélye- gek kötelezővé tételét, amely szintén erősen meg- hezitette az életet, végül határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben élesen kel ki a mai adó­rendszer ellen, általános adómérséklést követel és annak elrendelését, hogy az adóalap megálla­pítása ne függhessen kizárólag a pénzügyi kö­zegektől. hanem a városi hatóságok objektív- adataira támaszkodjon. Lutz (Sepsiszentgyörgy) pékmester a bolet- tát helyettesitő bnzabélyeg' abszurditását fejte­geti. A bnzabélyeg szerinte a pékipar teijés tönkretételét jelenti. Vincié László hozzáteszi, hogy a bnzabélyeg 1500—2000 erdélyi pékiparos egziszten­ciáját dönti romba. Első következése az lesz ennek az uj adónak, hogy a közönség jórésze áttér a házikenyérsü­tésre és a pékiparosok forgalma miniputmra csökken, eltekintve attól, hogy a korihány által reájuk hárított illetéket megfizetni nein tudják. A kongresszus elhatározta, hogy az adóügyi sérelmekkel foglalkozó határozati javaslatba ezt a legfrissebb sérelmet is bele foglalják. Bíró József Csíkszeredái ipartestületi elnök foglalta el az elnöki széket meleg üdvözlő sza­vakkal. Csíkszereda nevében Oltean polgármes­ter beszélt, majd Bustya Béla bejelentette, hogy a marosvásárhelyi iparkamara ötezer lejt küldött iparosifjak jutalmazására. Ezután kezdetét vette a napirend letárgyalása. Csak a Magyar Pártnak van iparos képviselője. Szabó Béni képviselő, brassói ipartestületi elnök volt az első előadó, aki arról tartott be­számolót, hogy mikor kerültek szóba az irnpé- riumváltozás óta a parlamentben a kisiparosok problémái. Mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a román kamarában ő az egyedüli iparos képviselő, mert csak a Magyar Párt gondosko­dott arról, hogy az iparos érdekek parlamenti szószólót kapjanak. Viszapilluntást vetett az impériumváltozás utáni idők első éveire, ami­kor a magyarság még passzivitásban volt, ké­sői) pedig erőszakkal ütötték el a parlamenti munkában való részvételtől, úgy, hogy 1928-ig az iparos szempontok szóba sem kerültek a ka­marában. Ezután részletesen ismertette a par­lamenti munkásságát, megállapítván, hogy mintegy kétszáz esetben lépett közbe iparos ügyekben, szólalt fel, interpellált, kérte a tör­vényjavaslatok megváltoztatását, járt el a mi­nisztériumokban s intézte kedvezően, sok eset­ben kedvezően az iparossérelmeket. Dicsérettel említette fel Gyárfás Elemér nevét, mint aki a szenátusban vette védelmébe többizben az iparos érdekeket és szívesen állott rendelkezés­re Wilier József dr. is. Ötvös Lajos órásiparos az előadással kap­csolatban arra kérte Szabót, hogy járjon közbe annak az anomáliának megszüntetése érdeké­ben. hogy az órásipar csak külföldön besze­rezhető anyagát luxusciknek minősitik s mint ilyent vámolják el. Bustya Béla (Marosvásárhely) az iparkama­rai törvény módosításának kérdéséről és a cég- bejegyzési törvényről tart nagy figyelemmel hallgatott előadást. Az iparosságnak súlyos sé­relme, hogy amikor minden nccai árus, házaló és kofa választója a kereskedelmi és iparkama­ráknak, az iparosokat ebből a jogból kizárták. Ki kell harcolni, hogy minden iparost vegye­nek fel az iparkamarai választók névjegyzékébe és az egyszázalékos kamarai illetéket ezután a kamarák szedhessék. A betegpénztárak elkobozott autonómiája. Nagy János (Székelyudvarhely) a betegse- gélyző pénztárak iparosellenes politikáját is merteti. Ez a szociális intézmény, amely még pár évvel ezelőtt többmilliót kitevő, 1928-ban 170 millió lej többletet mutatott ki, tavaly már defi­citről számolt he. Fel kell tennie a kérdést, mi ennék az oka? Izgatott közbeszólások: Elpanamáztáld Nagy János tiltakozik az ellen, hogy a beteg- segélyzőjárulékokat 16 százalékkal felemeljék. Kifogásolja azt is. hogy a betegségéiyző gyógy­szertárak csak olyan gyógyszereket szolgáltat­nak ki, amelyek olcsók és ilyenformán legtöbb esetben hatástalanok. Mindezekről a sérelmekről határozati javaslatot terjeszt elő. Azt is hozzá­fűzi, hogy a pénztári nyomtatványokat kisebb­ségi nyelveken is állítsák ki. Javasolja, hogy követeljék a pénztárak autonómiájának helyre állítását. Ferenczi Pál (Székelykeresztur) szintén a betegsegélyzőpénztárak kíméletlen eljárását te­szi kritika tárgyává. Sok esetben még a szerszámokat is lefoglalják és ezzel lehetetlenné teszik, hogy az iparos ke­nyérkereső munkáját folytathassa. A szövetkezeti kérdés. Dánér Lajos (Brassó) a szövetkezeti eszme nagy fontosságára hívja fel a figyelmet. A gyáripar mind jobban előretör és ezzel szem­ben az iparosság csak úgy védekezhetek, ha szövetkezetekbe tömörül és megkönnyíti s ol­csóbbá teszi az anyagbeszerzést és elhelyező piacait is kiterjeszti. Nagy János hosszas fel­szólalásban szintén a szövetkezetek praktikus voltát fejtegeti. Márton András (Sepsiszentgyörgy) előadá­sában kimutatja, hogy a régi céh rendszernek egyik legfontosabb alappillére volt az úgyne­vezett „remek“-készités, ami idők folyamán el­felejtődött. Az iparostanoncok ambícióját és jólképzettségét nagyban fokozná, hogyha ke­resztül tudnák vinni azt, hogy senki sem sza­badulhat fel addig, amíg képességeit egy ellen­őrzés alatt elkészített „remek“-kel be nem bizo­nyítja. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a legközelebbi kongresszus alkalmával rendezzék meg a tanoncok rajz és remek-kiállitását. Pluliár Gábor (Székelyudvarhely) a tanone- nevelésről tart szakszerű, részleteiben sokszor megható előadást. Részegh Viktor ipartestületi titkár (Csíkszereda) pedig a kontáripar terjedé­sének kivan gátat vetni, mert az adókkal agyon­terhelt iparosság helyzetét ez még súlyosabbá teszi. Iparosok a parlamentben Biró József, a kongresszus elnöke volt az utolsó előadó, aki a kisiparosok fokozott parla­menti érvényesülését szeretné elérni. Konstatál­ja ő is, hogy a kamarában csak egyetlen iparos képviselő van és az is csak a Magyar Párt jó­voltából. Az iparosoknak az a kötelességük, hogy a többi pártokat is igyekezzenek rászoríta­ni arra. hogy az iparosérdekek szószólóit bevi­gyék a parlamentbe. Ehhez a kérdéshez a bukaresti iparosszövet­ség két jelenlevő kiküldöttje, Diaconescu és Tu- rec bukaresti iparosok is hazzászolanak és a ma­guk részéről is aktuálisnak tartják a kérdés fel­vetését. Helyesnek tartják azt, hogy az iparosok tegvenek lépéseket a többségi pártoknál és csati azokat támogassák szavazatukkal, amelyek ipa­rosjelölteket vesznek fel listájukra. Szabó Béni statisztikailag mutatja ki, hogy lm minden párt abban az arányban adna helyet az iparosoknak, mint a Magyar Párt, akkor háromszáza yolevanbét képviselőből harminc iparosképviselő volna és erőteljesen védhetaé meg a kisiparosok érdekeit. Balázs Ferenc (Brassói a kiskereskedők szo­lidaritásának kifejezésére tálul lelkes szavakat. A napirend letárgyalása után Ferenczy Zsig- mond dr. (Marosvásárhely) a mai _ hitelválság súlyos kérdésére tért rá Dánér Lajos előadásá- val kapcsolatban. Szerinte a szövetkezetek való­ban sikerrel szállhatnának sfcembe a gazdasági válsággal, azonban pénz nélkül produktiv ţnun- kát kifejteni nem tudnak. Már pedig a kölcsö­nök a mai viszonyok között nem állnak rendel­kezésre. Gondoskodni kell tehát egy olyan meg­oldásról, amely nem a jegybankok aranyfedeze­tére épit, hanem a még meglevő föld es ingatlan, a munka kincstári jegyét teremtené meg. Neki, mint mondotta, van egy elgondolása, amely ezt a problémát megoldaná, a földmivest megszaba­dítaná adósságaitól, lehetővé tenné számára a vásárlást és így közvetve az iparoson is segítene. Csak a mai pénzügyi rendszer reformjával le­hetne gátat vetni a kommunizmus fenyegető előretörésének. , , , Végül a jövő évi kongresszus helyere nezve határoztak. Székelyudvarhely a muL évbén be­jelentette azt az igényét, hogy 1932-ben megren­dezi a székely iparosok kongresszusát, de a szé- kelykereszturi iparosság arra való hivatkozás­sal," hogy a keresztúri ipartestület a jövő évben ünnepli negyven éves fennállásának jubileu­mát. kérte, hogy a nagygyűlést ott tartsak meg. Gyarmatin Lajos székelyudvarhelyi ipartestüle­ti elnök hozzájárul ahhoz, hogy teljesítsék a ke­resztúriak kérését, mire egyhangúlag Székely- kereszturt jelölték ki az 1932. évi székely iparos- kongresszus színhelyévé. Bíró József elnök záró­szavaival véget ért a kongresszus, utána pedig mintegy kétszáz terítékes bankett volt, amely­nek keretében lelkesen ünepélték a kongresszus vendégeit, elsősorban Szabó Béni képviselőt. Â bnzabélyeg és az adók légiófa ellen

Next

/
Thumbnails
Contents