Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-29 / 169. szám
3 Többszáz székely kisiparos tiltakozott Csíkszeredán a törhetetlen és exlsztencla- romboló adórendszer, a bnzabélyeg, a betegsegélyzőpénziárak kíméletlensége és az iparostársadalsnat sújtó kormánypolitika ellen Tíz mag-assaSÍtfVoüialu előadás kjieite ki a második székely iparos- koagr«sszuson az iparosság nagy problémáit — Az összes politikai párfok között csak a Magyar Párt adott bolyét az iparosság képviselőiének XIV. ÉVF. 169. SZÁM. _________ (Csikszerda, Julius 27.) Mintegy háromszáz székely kisiparos adott találkozót egymásnak vasárnap Csíkszeredán. Felemelő, de egyben megható látvány is volt ennek a néhányszáz nagyrészben ünneplő feketébe öltözött, a kenyérért napról-nápra elkeseredett közelharcot folytató székely kisiparosnak az a komoly és lelkes megmozdulása, amelyet bátran mondhatunk zarándokúinak is, hiszen a legmostohább napi robotból szakítottak ki maguknak égy-két napot, azzal a biztos tudattal, hogy a munka, amelyet el akarnak végezni, mai sorsukon alig segit, de családjuknak, gyermekeiknek jövendőjét alapozzák meg vele. A négy székely vármegye iparosai találkoztak Csíkszeredán és ötödiknek a brassómegyei székely kisiparosok is csatlakoztak hozzájuk, bogy kifejezésre juttassák szolidaritásukat a létérdekeikért súlyos harcot vivő székelyföldi iparossággal. A második székelyföldi iparosértekezlet volt ez, mert a tavalyi sepsiszentgyörgyi kongresszus mondta ki, hogy ezentúl évről évre összejönnek a székely iparosok, hogy megbeszéljék közös bajaikat és a lehetőséghez mérten orvoslást ke ressenek azokra. Délelőtt 10 órára, tűzték ki a kongresszus kezdetét és nem a résztvevőkön, hanem a lehetetlen székelyföldi vasúti összeköttetésen és a székely vasúti vonalakon közmondásos érkezési és indulási késéseken ihult, hogy csak 11 órakor kezdhettek hozá a tanácskozásokhoz. Minden székely megye képviseltette magát. Csikszerda ünnepi külsőt öltött erre a napra, hogy méltóképen fogadja vendégeit. A Csíkszeredái iparosok alkották természetesen zömét a kongresszus hallgatóságának, de tekintélyes számmal jöttek el a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, brassói, székelykereszturi, udvarhelyi iparosok kiküldöttei is. Dr. Balogh Lajos az iparosság adóügyi sérelmeit sorakoztatta fel. Kifogásolta, hogy épen az utóbbi évek hennám i k o r a lakosság teberbiró- képesaége a minimumra csökkent, emelték hatvan, sőt kilencven százalékkal az adókat, a pénzügyi közegek pedig; a behajtásnál nem lépnek fel azzal a méltányossággal, amely a inai helyzetben elvárható tőlük, sőt túlbuzgóságuk sok esetben a számukra rendelkezésre álló kereteket is messzire elhagyja. Felemlítette a repülőbélye- gek kötelezővé tételét, amely szintén erősen meg- hezitette az életet, végül határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben élesen kel ki a mai adórendszer ellen, általános adómérséklést követel és annak elrendelését, hogy az adóalap megállapítása ne függhessen kizárólag a pénzügyi közegektől. hanem a városi hatóságok objektív- adataira támaszkodjon. Lutz (Sepsiszentgyörgy) pékmester a bolet- tát helyettesitő bnzabélyeg' abszurditását fejtegeti. A bnzabélyeg szerinte a pékipar teijés tönkretételét jelenti. Vincié László hozzáteszi, hogy a bnzabélyeg 1500—2000 erdélyi pékiparos egzisztenciáját dönti romba. Első következése az lesz ennek az uj adónak, hogy a közönség jórésze áttér a házikenyérsütésre és a pékiparosok forgalma miniputmra csökken, eltekintve attól, hogy a korihány által reájuk hárított illetéket megfizetni nein tudják. A kongresszus elhatározta, hogy az adóügyi sérelmekkel foglalkozó határozati javaslatba ezt a legfrissebb sérelmet is bele foglalják. Bíró József Csíkszeredái ipartestületi elnök foglalta el az elnöki széket meleg üdvözlő szavakkal. Csíkszereda nevében Oltean polgármester beszélt, majd Bustya Béla bejelentette, hogy a marosvásárhelyi iparkamara ötezer lejt küldött iparosifjak jutalmazására. Ezután kezdetét vette a napirend letárgyalása. Csak a Magyar Pártnak van iparos képviselője. Szabó Béni képviselő, brassói ipartestületi elnök volt az első előadó, aki arról tartott beszámolót, hogy mikor kerültek szóba az irnpé- riumváltozás óta a parlamentben a kisiparosok problémái. Mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a román kamarában ő az egyedüli iparos képviselő, mert csak a Magyar Párt gondoskodott arról, hogy az iparos érdekek parlamenti szószólót kapjanak. Viszapilluntást vetett az impériumváltozás utáni idők első éveire, amikor a magyarság még passzivitásban volt, késői) pedig erőszakkal ütötték el a parlamenti munkában való részvételtől, úgy, hogy 1928-ig az iparos szempontok szóba sem kerültek a kamarában. Ezután részletesen ismertette a parlamenti munkásságát, megállapítván, hogy mintegy kétszáz esetben lépett közbe iparos ügyekben, szólalt fel, interpellált, kérte a törvényjavaslatok megváltoztatását, járt el a minisztériumokban s intézte kedvezően, sok esetben kedvezően az iparossérelmeket. Dicsérettel említette fel Gyárfás Elemér nevét, mint aki a szenátusban vette védelmébe többizben az iparos érdekeket és szívesen állott rendelkezésre Wilier József dr. is. Ötvös Lajos órásiparos az előadással kapcsolatban arra kérte Szabót, hogy járjon közbe annak az anomáliának megszüntetése érdekében. hogy az órásipar csak külföldön beszerezhető anyagát luxusciknek minősitik s mint ilyent vámolják el. Bustya Béla (Marosvásárhely) az iparkamarai törvény módosításának kérdéséről és a cég- bejegyzési törvényről tart nagy figyelemmel hallgatott előadást. Az iparosságnak súlyos sérelme, hogy amikor minden nccai árus, házaló és kofa választója a kereskedelmi és iparkamaráknak, az iparosokat ebből a jogból kizárták. Ki kell harcolni, hogy minden iparost vegyenek fel az iparkamarai választók névjegyzékébe és az egyszázalékos kamarai illetéket ezután a kamarák szedhessék. A betegpénztárak elkobozott autonómiája. Nagy János (Székelyudvarhely) a betegse- gélyző pénztárak iparosellenes politikáját is merteti. Ez a szociális intézmény, amely még pár évvel ezelőtt többmilliót kitevő, 1928-ban 170 millió lej többletet mutatott ki, tavaly már deficitről számolt he. Fel kell tennie a kérdést, mi ennék az oka? Izgatott közbeszólások: Elpanamáztáld Nagy János tiltakozik az ellen, hogy a beteg- segélyzőjárulékokat 16 százalékkal felemeljék. Kifogásolja azt is. hogy a betegségéiyző gyógyszertárak csak olyan gyógyszereket szolgáltatnak ki, amelyek olcsók és ilyenformán legtöbb esetben hatástalanok. Mindezekről a sérelmekről határozati javaslatot terjeszt elő. Azt is hozzáfűzi, hogy a pénztári nyomtatványokat kisebbségi nyelveken is állítsák ki. Javasolja, hogy követeljék a pénztárak autonómiájának helyre állítását. Ferenczi Pál (Székelykeresztur) szintén a betegsegélyzőpénztárak kíméletlen eljárását teszi kritika tárgyává. Sok esetben még a szerszámokat is lefoglalják és ezzel lehetetlenné teszik, hogy az iparos kenyérkereső munkáját folytathassa. A szövetkezeti kérdés. Dánér Lajos (Brassó) a szövetkezeti eszme nagy fontosságára hívja fel a figyelmet. A gyáripar mind jobban előretör és ezzel szemben az iparosság csak úgy védekezhetek, ha szövetkezetekbe tömörül és megkönnyíti s olcsóbbá teszi az anyagbeszerzést és elhelyező piacait is kiterjeszti. Nagy János hosszas felszólalásban szintén a szövetkezetek praktikus voltát fejtegeti. Márton András (Sepsiszentgyörgy) előadásában kimutatja, hogy a régi céh rendszernek egyik legfontosabb alappillére volt az úgynevezett „remek“-készités, ami idők folyamán elfelejtődött. Az iparostanoncok ambícióját és jólképzettségét nagyban fokozná, hogyha keresztül tudnák vinni azt, hogy senki sem szabadulhat fel addig, amíg képességeit egy ellenőrzés alatt elkészített „remek“-kel be nem bizonyítja. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a legközelebbi kongresszus alkalmával rendezzék meg a tanoncok rajz és remek-kiállitását. Pluliár Gábor (Székelyudvarhely) a tanone- nevelésről tart szakszerű, részleteiben sokszor megható előadást. Részegh Viktor ipartestületi titkár (Csíkszereda) pedig a kontáripar terjedésének kivan gátat vetni, mert az adókkal agyonterhelt iparosság helyzetét ez még súlyosabbá teszi. Iparosok a parlamentben Biró József, a kongresszus elnöke volt az utolsó előadó, aki a kisiparosok fokozott parlamenti érvényesülését szeretné elérni. Konstatálja ő is, hogy a kamarában csak egyetlen iparos képviselő van és az is csak a Magyar Párt jóvoltából. Az iparosoknak az a kötelességük, hogy a többi pártokat is igyekezzenek rászorítani arra. hogy az iparosérdekek szószólóit bevigyék a parlamentbe. Ehhez a kérdéshez a bukaresti iparosszövetség két jelenlevő kiküldöttje, Diaconescu és Tu- rec bukaresti iparosok is hazzászolanak és a maguk részéről is aktuálisnak tartják a kérdés felvetését. Helyesnek tartják azt, hogy az iparosok tegvenek lépéseket a többségi pártoknál és csati azokat támogassák szavazatukkal, amelyek iparosjelölteket vesznek fel listájukra. Szabó Béni statisztikailag mutatja ki, hogy lm minden párt abban az arányban adna helyet az iparosoknak, mint a Magyar Párt, akkor háromszáza yolevanbét képviselőből harminc iparosképviselő volna és erőteljesen védhetaé meg a kisiparosok érdekeit. Balázs Ferenc (Brassói a kiskereskedők szolidaritásának kifejezésére tálul lelkes szavakat. A napirend letárgyalása után Ferenczy Zsig- mond dr. (Marosvásárhely) a mai _ hitelválság súlyos kérdésére tért rá Dánér Lajos előadásá- val kapcsolatban. Szerinte a szövetkezetek valóban sikerrel szállhatnának sfcembe a gazdasági válsággal, azonban pénz nélkül produktiv ţnun- kát kifejteni nem tudnak. Már pedig a kölcsönök a mai viszonyok között nem állnak rendelkezésre. Gondoskodni kell tehát egy olyan megoldásról, amely nem a jegybankok aranyfedezetére épit, hanem a még meglevő föld es ingatlan, a munka kincstári jegyét teremtené meg. Neki, mint mondotta, van egy elgondolása, amely ezt a problémát megoldaná, a földmivest megszabadítaná adósságaitól, lehetővé tenné számára a vásárlást és így közvetve az iparoson is segítene. Csak a mai pénzügyi rendszer reformjával lehetne gátat vetni a kommunizmus fenyegető előretörésének. , , , Végül a jövő évi kongresszus helyere nezve határoztak. Székelyudvarhely a muL évbén bejelentette azt az igényét, hogy 1932-ben megrendezi a székely iparosok kongresszusát, de a szé- kelykereszturi iparosság arra való hivatkozással," hogy a keresztúri ipartestület a jövő évben ünnepli negyven éves fennállásának jubileumát. kérte, hogy a nagygyűlést ott tartsak meg. Gyarmatin Lajos székelyudvarhelyi ipartestületi elnök hozzájárul ahhoz, hogy teljesítsék a keresztúriak kérését, mire egyhangúlag Székely- kereszturt jelölték ki az 1932. évi székely iparos- kongresszus színhelyévé. Bíró József elnök zárószavaival véget ért a kongresszus, utána pedig mintegy kétszáz terítékes bankett volt, amelynek keretében lelkesen ünepélték a kongresszus vendégeit, elsősorban Szabó Béni képviselőt. Â bnzabélyeg és az adók légiófa ellen
