Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-27 / 168. szám

A biharmegyei ideiglenes tanácsban a ma­gyar nyelv használatának jogát biztosították A Magyar Párt tagozata csak a magyar nyelv használatának a biz* iosiiása után engedte meg tagjainak az ínterimárban való részvételi ÉLET ÉS TUDOMÁNY Rádió a növényvédelem szolgálatában Régóta tapasztalták már, hogy rövid hul­lámhosszú leadó állomások az élőszervezetek­ben különleges biológiai hatásokat váltanak ki. Ezt a tapasztalatot az amerikai gyümölcster­melők arra használták fel, hogy a rádió hul­lámokat beállították kertjeikbe a kártevő bo­garak irtására. Az amerikai kereskedelem­ügyi miniszter legközelebbről rádió utján tette közhírré, hogy Washington környékén teljes sikerrel jártak a „drótnélküli bogárirtás“ te­rén végzett kísérletek. Az érdekes készüléket Dr. Burghand kons­truálta. Lényegileg egy sajátságosán megszer­kesztett leadó antennához hasonlít. Az an­tennát egy 5 kiló vattos leadó segítségével lát­ták el árammal, amelyik körülbelül 30 ezer vol­tos feszültséget szolgáltatott. A kezelendő fa­csoportoktól 1 méter távolságra háló alakban állították, fel a leadó antennát úgy hogy az elektromos sugárzás a fák levelei között min­denütt átjárhatta a legkisebb galyacskákat is. A kísérletek során megállapították, hogy ez az „elektromos permetezési“ rendszer kitünően bevált, mert igaz, hogy magukat a kártevő bo­garakat nem pusztította el, azonban petéiket terméktelenné tette, illetőleg lárváikat meg­ölte. A fecskék is lépést tartanak a technika haladásával! Régi tapasztalat, hogy a szántó-vető em­bert egész sereg madár követi munkájában. Az eke ugyanis nagvenţi sok férget, csomaszt és bogarat vet ki. “Ep£k terített asztalt szolgál­tatnak a mindig éíies madaraknak. A fecskék pedig azért szeretik a szántó-vetőt követni, mert az igás állatokon mindég rengeteg légy van, amelyekből könnyen ejthetnek zsák­mányt. Újabban Magyarországon nagyon érdekes tapasztalatot tették arra vonatkozólag* hogy a fecskék egészen indokoltan és logikusan kitar­tanak a modern mezőgazda igás állatja, a traktor mellett is. A traktor ugyanis lármájá­val nagyon sok ^^ülő bogarat és pillangót za­var fel a föld színéről és igy a fecskék azokat könnyen elfoghatják. Sok helyen a fecskék annyira megszerették a traktort és más me­zőn dolgozó mezőgazdasági gépeket, hogy ál­landó kisérőkiil szegődtek azok mellé. így asszimilálódik a fecske lélek is a mo­dern technika tempójához. Kár is származott a patkányirtásból. Európa legtöbb fővárosában és nagyobb vá­rosaiban a közel múltban jól megszervezett és szakszerűen előkészített patkányirtó napokat rendeztek. A céltudatosan keresztülvitt pat­kányirtásnak az eredménye mindenütt_meg is lett, a patkányok nagyon megfogyatkoztak. Ez történt Budapesten is. Budapesten hamarosan észrevették, hogy a patkányirtásból kár is származott. A kár meglehetősen különös és kellemetlen formában jelentkezett: elszaporodtak a sváb-bogarak. A patkányoknak ugyanis kedvenc csemegéjéül szolgálnak a sváb-bogarak s most hogy a pat­kányok megfogyatkoztak, természetszerűleg a sváb-bogarak vígan szaporodhatnak. Milyen színben fejlődnek legjobban a növények? Sheard, Higgins és Foster amerikai kuta­tók vizsgálatai szerint a növények meglehető­sen szeszélyesek a szinek szeretető tekintetében. Ez a szeszélyesség nem annyira fajok és fajták szerint váltakozik, hanem a fejlődés különböző szaka irányítja. így például a növényi mag­vak legjobban csíráznak olyan napfény mel­lett, amelyik rendes ablaküvegen hatol át. A szárak sárga üveg alatt fejlődnek legjobban. A növényi levelek az olyan üveget szeretik, amelyik az ibolyántúli sugarakat átbocsátja magán. Ugyancsak bebizonyosodott az is, hogy a gyökérre nézve legkedvezőbb az ibolyántúli fény. Ilyen fényben fejlődik legjobban és ilyen fénybe vesz fel a legtöbb táplálékot. JllV.7lVW.Jf8. BZ'JM. (Nagyvárad, julius 25.) Megírtuk annak ide­jén, hogy a biharmegyei ideiglenes tanácsba a román tagokon kívül gróf Tisza Kálmánt és dr. Markovits Manó volt főispánt is kinevezték. Az ideiglenes tanács szombaton délelőtt Ghica György prefektus elnöklete alatt a második ülé­sét tartotta, amelyen a magyarpárti tagok is résztvettek. Az ülés megnyitása után a prefek­tus a két magyarpárti tagtól az esküt bevette. Azután pedig üdvözölte őket, mint a magyar­ságnak a képviselőit s a békés együttmunkálko- dás szükségességét hangoztatta. Azután dr. Markovits Manó előbb magyar nyelven, majd francia nyelven olvasta fel a Magyar Párt ottani tagozatának a megbízatása alapján az alábbi rendkívül érdekes és figye­lemreméltó nyilatkozatot: — Az Országos Magyar Párt nagyváradi ta­gozata sérelmesnek és hatalmi ténynek tartja a megyei tanács feloszlatását, az interimsrbizott- ság kinevezését, mégis megadta a felhatalmazást ahhoz, hogy mi az ideiglenes bizottság munká­jában, mint annak tagjai, résztvehessünk, tekin­tettel azokra az elsőrendű érdekekre, amelyek a magyarság sorsára kihatnak. — Közreműködésünk tényéből azonban nem vonható le az a következtetés, mintha a kor­mány politikáját bármiben is helveselnők, vagv ^WWWVW¥WV i tAAAAA^AA^VWVVNA/VVS (Kolozsvár, julius 25.) A kolozsvári város­házi interimár-rezsimnek a megkezdése után a pártok már a várható választások eshetőségei­vel foglalkoznak. Az interimár-rezsimel«. -szá­mára az egyszakaszos Argetoianu-törvény leg- fennebb tiz hónapot engedélyezett s ha a mai kormányrezsim meg tudna erősödni, akkor ki töltik ezt a tiz hónapot, ha azonban bukik a rendszer, akkor gyorsan eltűnik a mai interi­mar is. Érdekes a kolozsvári interimárbizott- ságnak az összetétele abból a szempontból is, hogy jórészben a kisebbségellenes blokknak ar­ról a jelölőlistájáról szedték le a bizottsági ta­gok neveit, amely listáról a választáskor csak busz százalék került be a tanácsba s ez a húsz százalék is csak a legnagyobb visszaélések se­gítségével. Ezt a listát tehát egyáltalában nem lehet még a lakosság egy rétege képviseletének sem tekinteni, a városháza fölött pedig ez a blokk dominál. Jellemző, hogy például a liberá­lis párt ugyan részt vesz az ínterimárban, de egyáltalában nem vezetőemberekkel, hapern például Candrea-val, akit mintegy szívesen odadobtak áldozatnak, hogy lejárjon. A liberá­lis pártnak ugyanis az volt az állásfoglalása, hogy általánosságban eltiltja a várt tagjait az interimárbizoUságban való részvételtől, kivételképen megengedi a részvételt olyan he­lyeken, ahol a lakosság töbsége kisebbségi. Mi kisebbségiek nagyon jól tudjuk, hogy minek tu­lajdoníthatjuk azt a szerencsét, amivel a libe­rálisok a kisebbségi lakosságot részesíteni ke­gyesek. Tény azonban, hogy ők is csak mellékembereket engedtek be, ezeken a kivételes helyeken is. A Keleti Újság tegnapi számában az átvé­telről irt cikkében megemlítette, hogy a prefek­tus hivatali alárendeltjének tekinti a város polgármesteri székébe beülő elnököt. Illetékes helyről annak a megállapítását kérik tőlünk, hogy a Colbazi prefektus beszédében nem fordult elő ilyen kije­lentés, hanem ő arra az alárendelt viszonyra hivatko­zott. amelyben éppen a prefektus állott Tatar elnök alatt mint orvos, a bőrgyógyászati klini­kán. Átnézve a beszéd szövegét, tényleg ilyen értelme van az alárendelt! viszonyra való hi­vatkozásnak. Azonban ez semmiben sem vál­toztat az interimár-rezsim olyan szervezeti cen- trálisztikus rendszerén, amelyben a városok és annak támogatására lennénk. Amidőn részt ke* rünk a munkából, tesszük ezt azzal a fcltétcllelj hogy a tanácskozások során a magyar anyanyelvűnket korlátlanul használhassuk, igy történt felszólalásun­kat jegyzőkönyvbe vétethessük s biztosít­suk magunknak azt a jogot, hogy az ál­talunk meg nem értett előadást magunk­nak anyanyelvűnkön megmagyaráztad hassuk. — Végül kérjük jelen nyilatkozatunknak 3 mai ülés jegyzőkönyvébe való felvételét. A tanács jelenlevő tagjai a Magyar Párt nyilatkozatát tudomásul vették és azután át-* tértek a napirendre. Az egyik szőnyegre kerülői kérdéshez úgy gróf Tisza Kálmán, valamint Markovits Manó francia nyelven hozzászóltak és felszólalásukra a prefektus ugyancsak fran­cia nyelven válaszolt. Később többször felszó­laltak és a magyar nyelvet is használták a ta-> nácsi ülésen. Az ideiglenes tanács elhatározta, hogy ! ;: - rösrév községnek a nevét, ahol II. Károly ki-) rály, midőn az országba repülőgépen megérke­zett, kényszerleszállást végzett, 11. Károly völ­gyének nevezzék el. A tanács ezt az ajánlatot is egyhangúlag elfogadta. megyék közigazgatási vezetői tényleg alá van­nak rendelve a prefektusoknak. Tehát a kolozs­vári elnök is alá van rendelve ma a prefektus­nak. Sőt ebbe#,,ş,z irányban az életfogytiglani, teljhatalmú prefektusok rendszerére akarják rászerelni az eddigi önkormányzati irányú fej­lődésben nagymultu erdélyi közigazgatást. A kolozsvári városi polgárság olydn jogokat élvezett már sok évszá­zaddal ezelőtt, amilyenektől most foszt­ják meg a lakosságot. Mert a városi vezetőséget, egészen a legutolsó időkig, a polgárság választotta például a közép­korban is. Vásárhelyen nem lehet meg a beiktatás. A kolozsvári interimárnak a beiktatásához kedvező alkalmat nyújtott Mihali Tivadar pol­gármesternek a távolléte. Ugv látszik, nem volt ilyen kedvező alkalom a kinevezett interimar beiktatására Marosvásárhelyen. Marosvásár­helynek a számára ugyanakkor írtak alá Bu­karestben egy interimár-névsort, amikor aláír­ták a kolozsvári kinevezést. Amint a névsor megjelent a Keleti Újság-ban, megindultak azok, akik az interimár elnökségére pályáztak, akciókat indítottak Bukarestben és a beiktatást megakadályozták. Hárman vannak most, akik az elnökségre komolyan igényt tartanak. Rusii Aurel dr. ügyvéd az egyik, akit tényleg ki is neveztek, azonban nincsen megelégedve a bi­zottság tagjainak a névsorával és kijelentette, hogy ha véglegesen az ő elnökségében törté­nik a megállapodás, ezt a bizottsági név- 1 sort ő el nem fogadja, hanem másoknak a kinevezéséhez ragaszkodik. Nem fogadja el annak a két magyarnak a ki­nevezését sem, akiknek a neveit a lista tartal­mazza, hanem egészen más összeállítású bizott­ságot kíván. Nagyon hathatós protekció igény­bevételével Maxim Costin zeneigazgató tart még igényt a bizottsági elnökségre s amint a Keleti Újságból értesült egy más elnöki kine­vezésről, azonnal Bukarestbe utazott s úgy lát­szik, még idejében érkezett meg, mert a beiktatást sikerült meg is akadályozni. Ugyancsak nagyon komoly protekció segítségé­vel tart igényt az elnökségre Nestor Justin ügyvéd, városi ügyész is, aki szintén nem akar belenyugodni abba, hogy mást nevezzenek ki a városi interimár uralom élére. Bonyodalmak merülnek fel az interimárok beiktatása körül Az alárendelt viszony a kolozsvári prefektus és az elnök között a város- háíán s a klinikán — M rosváhárhelyen még nem sikerűit a beiktatás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents