Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-25 / 166. szám

7 ; 71V. ÉVP. 166. SZÁM. A tordai Emberélet-áldozatot követelt Motas mérnök gázpolitikája és súlyos milliókkal károsítja meg a fogyasztókat, de azért a hatóságok semmit sem tesznek az önkényeskedő és jogokat nem respektáló vállalat ellen Fogyasztási dij, vezetékdij, nyitásdij, zárási dij, kezelési dij és uzsora mint a gáztársaság kereseti lehetőségei Miért kellett meghalnia a szegény asszonynak gyermekével együtt ? (Torda, julius 23. Kiküldőt munkatársunk­tól.) A Keleti Újság számos esetben foglalkozott az erdélyi, illetve tordai gázkérdés botrányos helyzetével. Komoly adatok birtokában bizonyí­tottuk be Motas mérnök ur önző gázpolitikáját, amely egy egész várost az anyagi tönk szélére juttatott. Ez a probléma azonban sokkal súlyo­sabb annál, mintsem egy esetleg két szellőzte­tés után napirendre térhetnénk felette. Ott van például a koncesszió kérdése, amelynek rossz­akaratú értelmezése folytán Torda lakossága milliós károkat szenvedett és több ember életébe került. Még a magyar impjérium alatt alakult meg az első erdélyi földgázvezető részvénytársaság, amelyet követett a tordai, dicsőszentmártoui és medgyesi elosztó társaságok megszületése. A gáztársaságok legfőbb célkitűzései között szere­pelt a fogyasztóközönség igényeinek kifogásta­lan kielégítése. A magyar állam azonban na­gyon előrelátó és körültekintő politikát folyta­tott, mert az elosztó, illetve vezető társaságok­nak nyújtott koncesszióban részletesen és a leg­demokratikusabb szellemben körülvoualozta úgy a társaságok, valamint a fogyasztók jogait és kötelességeit. Mintha előre sejtették volna a helyzet átalakulását, mert a fogyasztóközönsé­get be akarták biztosítani minden esetleges ha­talmi túlkapás esetére. Sőt, szinte atyai gondos­kodásnak lehetne nevezni a magyar államnak a fogyasztókkal szemben tanúsított megértő ma­gatartását. A koncesszió egyik sarkalatos pont­ját képezte a gázmennyiség napi fogyasztásá­nak megállapítása. Eszerint Torda városa napi harmincezer köbméternyi gázzal volt ellátva. A háború s az azt követő évek konjunktúrája ál­tal felleudült, ipari és kereskedelmi élet már sok­kal több gázmennyiséget igényelt. Cppen ezért a társaság kérte 30000 köbméterről hetvenöt- ezerre való felemelését. Basáskodás a dijakkal. Ă román állam nem gördített különösebb akadályokat a kérésnek teljesítése elé. 1923-ban magáévá tette ezt a kérést azzal a határozott ki­kötéssel, hogy a magyar állam által kibocsátott koncessziók klauzuláit a gáztársaság is köteles minden vonatkozásban respektálni. Vagyis jogi prizmán keresztül figyelve a dolgokat, még a mai napig is a minisztérium által elismert régi koncesszió van érvényben. — már t. i. papiroson. Mert nálunk mindig akadnak olyan beni'entes és protekciós emberek, akik előtt a törvény ál­tal szentesitett Írott betű pusztán írott malaszt. Motas mérnök ur is a fenti kategóriába soroz­ható. Szemelvényként bemutatjuk a koncesszió egyes részeit. TJgyanfs az alapokmány egyik pa­ragrafusa értelmében a miniszterileg jóváha­gyott árszabáson kívül a társaságnak nincsen joga a megállapított dijakon kívül más külön taxákat bármilyen cimen a fogyasztóktól be­szedni. A gázdirektornak azonban yan két igaz­gató hadsegéde, akik fütyülve a koncesszió és miniszteri intézkedésre, teljesen jogtalanul úgynevezett nyitási és zárási íaxákgt szednek. Hogy milyen kiadások fedezését célozza a jelzett taxa, azt mind a mai napig teljes homály fedi. Tény az, hogy az anyagilag amúgy is teljesen lezüllötútflvdai lakosság horribilis összegeket fi­zet a törvénytelen anyagi hozzájárulás fejében. De sokkal komolyabb anyagi megpróbáltatások­nak teszi ki a íogyaaztóközöpséget a taxák ka­matja. Birtokunkban van egy 1930. okt. 22-éu keltezett elismervény, amely 671 lej nyitás-zárá­si költségről beszél. A fenti összegből azonban mindössze 240 lej a tulajdonképpeni taxa. 430 lej, mint az előbbi kamatja van elkönyvelve. Tehát Motasék még az uzsora területén is rekor­dot javítottak. A szóbant'orgó sérelmes intézke­dés egymagában közel félmillió lej évi kiadástöbletet je­lent a tordai lakosságnak. Ezt a különleges ártöbbletet Cioloca Moisa direktor ur vezette be. Nem hagyhatjuk szó nél­kül azt a tényt sem, hogy eddig több mint hu­szonhét feljelentés érkezett a rendőrség és az ügyészséghez, amelyek a jogtalan taxák kiro­vását. tették szóvá. A különös véletlen folytán egyetlen egy esetbeu sem tették meg a szükséges lépéseket a gáztársaság elleu. A szerencsétlen fogyasztók ha tiltakozni mernek, egyszerűen ki A kapcsoló vezeték ellenőrzését is a gáztár­saság egyszerűen megtagadja. A robbanások ál­tal előidézett szerencsétlenségek kilencven szá­zaléka kizárólag ennek a körülménynek tudható be. 1929-ben a lenti hanyagságból kifolyólag a felrobbant gáz a cigány szerben egy anya és gyermeke életét kioltotta. Ugyancsak ehhez ha­sonló körülmények között tette szerencsétlenné még Tóth András lakost is. Számos szerencsétlenséget idézett elő a gáz- szagtalanitás problémájának teljes elhanyagolá­sa is. A koncesszió egyik lényegbevágó pontját képezi a gáz szagtalanítása. Közismert dolog, hogy maga a gáz semmiféle szagot nem áraszt, így ha például csőrepedés áll elő, odapusztul az egész épületben lakó személyzet, mert nem érzik meg a gáz terjedését. Motas uralomrajutása után a társaság teljesen figyelmen kivid hagyta a koncesszió idevágó intézkedését. Az előforduló szerencsétlenségek nyomása alatt kénytelenek voltak a házi szokásoktól eltérni és meghozatni a szükséges vegyjanyagot, amelynek kilogramja 2000 lejbe kerül. Ahhoz, hogy a szagositást ke­resztülvigyék, havi négy kgr. szükséges. A tár­saság még ezt a nyolcezer lejt is sajnálta, mert a vegyi anyagot denaturált szesszel gyarapítot­ta. Ezáltal viszont újból nem lehetett érezni a gázt. A legnagyobb visszaélések azonban mégis a gázmérőknél történnek. Ugyanis az elfo­gyasztott gázt két módszer alkalmazásával fi­zetik. Van pausálé és gázmérő. Az előbbi rend­szer teljesen lehetetlen helyzetet teremt, mivel a szegény kisemberek két szoba konyha után éppen akkora összeget fizetnek, mint azok a la­kók, akiknek egyetlenegy szobájuk, a kisember kapcsolják a vezetéket. Természetesen azérí mégis akadt nehány olyan ember, aki szembe mert szállani a gáztársaság önhatalmú intézke­déseivel. Így Negoescu, a helybeli mértékhitele­sítő hivatal vezetője megtagadta a kért törvény­telen taxa kiutalását, mivel nyugtát nem adtak s anélkül viszont az állam nem folyósítja a kéri pénzt. Cioloca direktor Negoescu erélyes fellé­pésére azzal válaszolt, hogy reprodukálhatatlan; kifejezésekkel illette és a szó szoros értelmében; kidobatta. /, Az állami tisztviselő természetesen nem nyu­godott bele az ügy ilyenformán való alakulásá­ba, hanem a járásbíróságnál becsület sértés érti pert indított Cioloca ur ellen. A bíróság bűnös­nek mondta ki a gázvezért és 2500 lej pénzbír­ságra ítélte. Sokkal épületesebb ennél egy Klug} nevű hetven éves kereskedő esete, aki szintén nem volt hajlandó a külön nyitás-zárási dijat kifizetni. A közmegbecsülésnek örvendő aggas­tyánt * az irodában felpofozták s a dulakodás he­vében ruháit széttépték, Klug bácsi azonnal orvoshoz sietett s hiva­talos bizonyítványt állitotlak ki arról, hogy 21 uapon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Mielőtt az ügy bíróság elé került volna, a gáz­társaság vezetősége tanácsosnak látta kibékülni. Ha emlékezetünk nem csal, az juzultáló direktor az orvosi költségek fedezésén kivid még ötezer lej fájdalomdij kifizetését is vállalta. Íme, milyen anyagi károkat és botrányso­rozatot idézett elő a koncesszió egyetlen egy; pontjának a mellőzése. Csalnak az órák. Alábbiakban rá szeretnénk mutatni a gázdi­rektorok jogokat nem respektáló intézkedései­nek további súlyos következményeire is. A kon­cessziónak egy másik pontja, a társaságot köte­lezi, hogy a gázt a fővezetéktől a fogyasztás# pontig vagyis a kemencéig köteles eljuttatni. Ezzel szemben Motas urék teljesen önhatalmú­lag mindössze az uccáig vezetik el a gázt. A házba való bevezetés és a csövek üzemköltsége a fogyasztókat terheli. Ilyen utón a gáztársaság újabb évi több millió lej törvénytelen jö- < védelemhez jut. egész lakását magába ölelheti. A gázmérőle Danubia órájával sok csalás történt. Vagy szán­dékosan rosszul állítják be a műszert, vagy az olaj használattal mesterségesen nagyobb gáz- mennyiséget jeleznek, mint amennyi a tulaj­donkénem fogyasztás. Jellemző az említett csa­lásokra az egyik szeggyári igazgató esete, aki­nek feltűnt az a hatalmas számla, amely sem­miképen sem volt arányban az elfogyasztott mennyiséggel. Bizottság kiküldését kérte a rendőrségtől, amely hivatalosan megállapította, hogy egy félliler olajjal több volt a gépezetbe töltve, mint amennyit az óramű pontos műkö­dése igényel s ilyen utón 15 százalékkal több gázt tüntetett fel a ténylegesen elfogyasztott mennyiségnél. Az esetről hivatalos jegyzőköny­vet vetlek fel, amely azóta teljesen érthetetle­nül a feledés homályába merüli. A higanyos gázmérő viszont a gazdasági iskolát károsítot­ta meg közel 220.000 lej erejéig. Az iskolaigaz­gató előtt gyanús volt a dolog, hogy a nyár közepén igen nagy a gázfogyasztás. Ez esetben is bizottság állapította um» az óra hibás beál- litását. A gáztársaság vezetősége kifogásolta a szakemberek véleményét s ezért uj helyszíni szemlét kért. amelybe az iskola vezetősége bele is egyezett. A kritikus éjszakán azonban a gáz­társaság egyik szakembere higanyt töltött az órába s ilyen utón másnap u második bizottság prechlnek találta a gépezet működését. Az eset nyilvánosságra került, a rendőrség és ügyész­ség is tudomást szerzett a dolgokról, de ezal- kálommal is megfeledkeztek a hivatalos eljá­rásról, Így néz ki a tárgyilagos megvilágításba he­_________lyezeti gázkérdés egyik oldala. 12. OSZTÁLYÚ lvÚSZI'i:\ZSOHSJÁTÉK jBIMJü«» ■PNPpwmiirmirI iiji|i,ia m.«!" HUffSgB ■»' ft' fa nyírni aKar nagy összeget - Siessen Venni jtfeniosorsjegyet! Második osztály húzásé 1931 julius 36. Nyeremények kifizetését az Albina Bank garantálja. Főnyeremény i,000 000 Lei Nyeremények összege 4,000.000 Lei. Minden sorsjegy 12 osztályon végig játszik. Sorsjegyek ára UK) é< 50 Lei Vidék’, rendeléseknél portóköt Uégekre 19 lei hozzá­adandó — Központi sorsjegyiroda Ciuj-Kolozsvâr, Strada Memorandului 16 aşâm. — A hanyagság miatt felrobbant gáz az anyát és csecsemőjét megölte, mig Tóth lakatost megnyomorította

Next

/
Thumbnails
Contents